A d�jugrat�s haz�nk legn�pszer�bb szak�ga, de a k�lf�ldi statisztik�r�l ugyanez mondhat� el. Nem csoda, hiszen l�tv�nyoss�ga, szab�lyainak nyomonk�vethet�s�ge egy bizonyos szinten laikusok sz�m�ra is �lvezhet�v� teszi a versenyek menet�t. M�gis l�teznek olyan versenysz�mok, vagy szab�lyok, melyek nem mindenki el�tt ismertek, �gy azok �rt�kel�se m�r esetleg bizonytalans�got kelt a n�z�ben.

A k�vetkez� �ssze�ll�t�sunk rem�lhet�leg kalauzul szolg�l a szak�g ir�nt �rdekl�d�knek. A d�jugrat�s t�rt�net�nek �ttekint�se, vagy a nemzetk�zi versenykr�nika legend�s p�rosainak feleleven�t�se gyakorl� lovasok sz�m�ra is �rdekes olvasm�ny lehet. A versenyszab�lyok feleleven�t�se pedig az �rdekl�d�k sz�m�ra k�sz�lt.

Pongr�cz Art�r, husz�r t�bornok �gy v�lekedik d�jugrat�sr�l: „Csak egyetlen val�ban igazs�gos b�r� van �s ez az eredm�ny! A legjobb eredm�ny pedig a hib�tlan ugr�s, mely egyben a legjobb st�lus fogalm�t is mag�ban foglalja.”

A k�vetkez� h�napban folytatjuk az itt elkezdett gondolatokat. R�szletesen olvashatnak a st�lusversenyekr�l, a tov�bbi versenyszab�lyokr�l. Ezen k�v�l folytatjuk a „H�res lovasok �s lovak a d�jugrat�s t�rt�net�ben� c�m� �ssze�ll�t�st, melyben a k�lf�ldi h�ress�geken t�l haz�nk sz�l�tteinek eredm�nyeivel is megismerkedhet a kedves Olvas�.

„Nagyszer� teljes�t�sek buzd�tva hatnak, ut�nz�sra sarkallnak �s az �tlagos k�pess�g�eket is arra �szt�k�lik, hogy t�rekv�seiket megfelel�en fokozz�k. Ebben rejlik az ugrat�m�rk�z�sek gyakorlati haszna.� �gy v�lekedik a fent eml�tett husz�r t�bornok, aki 1913-ban az osztr�k-magyar monarchia magasugrat�si vil�grekordj�t �ll�totta fel (208 cm).

Rem�lem, a sok p�ratlan �let�t olvas�sa t�bbeket erre a magatart�sra sarkall �s egyre t�bb hazai p�ros eredm�ny�t�l lesz felejthetetlen a neves k�lf�ldi versenyek sora.

Forr�s: Lovas nemzet!