A lovak genetik�j�nak egyetlen, kisebb ter�let�t vizsg�lt�k meg t�zetesebben: a sz�rzet sz�n�nek �r�kl�d�s�t. A dolog m�r �nmag�ban is �rdekes, gazdas�gilag pedig �ri�si jelent�s�g� a sz�n�r�kl�s mechanizmus�nak a meg�rt�se, hiszen a lovak szerelmesei nagy p�nzeket hajland�ak kifizetni az �ltaluk kedvelt sz�n�rt, amilyen p�ld�ul a palomino. �s az is meg�r egy kis elemz�st, hogy a naiv szelekci� (a hasonl�k vagy a legjobbak p�roztat�sa) az esetek nagy r�sz�ben nem hozza meg a k�v�nt eredm�nyt - m�g akkor sem, ha a kiv�lasztott tulajdons�gok biztosan genetikailag gy�ny�r�ek -, s hogy teh�t a gyakorlatban m�rt van sz�ks�g egy kiss� tudom�nyosabb megk�zel�t�sre.

A genetika alapvet�en k�t m�don hi�s�thatja meg a fajtaazonoss�gra ir�nyul� teny�szt�i igyekezeteket. Az egyik a heterozigozit�s eredm�nyek�ppen l�trej�v�, k�v�natos tulajdons�gok fent eml�tett probl�m�ja. A m�sik az abb�l a t�nyb�l fakad� rendk�v�l bonyolult alaphelyzet, hogy a tulajdons�gok t�bbs�g�t NEM egyetlen g�n hat�rozza meg, hanem sokszorosan �sszetett g�nek komplex k�lcs�nhat�sa. A lovak genetik�j�ban mindk�t szitu�ci�val tal�lkozhatunk.

M�g a l� sz�rzet�nek alapsz�n�t sem egyetlen g�n hat�rozza meg, hanem sokf�le g�n egym�sra halmoz�d� hat�sa. El�sz�r is egy (jel�lj�k �gy) W g�n d�nti azt el, hogy egy�ltal�n lesz-e b�rmilyen sz�ne annak a sz�rtakar�nak. A domin�ns W g�n egys�ges feh�r sz�rzetet eredm�nyez, a recessz�v w g�n pedig lehet�v� teszi m�s sz�nek megjelen�s�t is. �gy azt�n csak azok a lovak lehetnek sz�nesek, amelyekn�l ez a g�n homozig�ta recessz�v - m�s sz�val k�t w g�nt (ww) hordoznak. A Ww lovak - vagyis amelyek a domin�ns g�nek egyik�t hordozz�k - feh�rek.

Ennek a g�nnek az a saj�toss�ga, hogy a k�t domin�ns g�nt �r�kl� - WW- lovaknak van egy v�gzetes tulajdons�guk: a vemhess�g elej�n elvet�lnek.

A v�gzetes tulajdons�g miatt a term�szetes kiv�logat�s sor�n nagy er�k hatottak e domin�ns g�n elt�n�s�nek ir�ny�ba. �s ez a g�n t�nyleg el is t�nt volna, ha a teny�szt�k nem t�rekedtek volna igazi feh�r sz�r� lovak el��ll�t�s�ra. (A domin�ns-feh�r sz�nezet t�bbf�le m�don is k�l�nb�zik a lovakn�l megjelen� "egy�b" feh�rekt�l: a b�r r�zsasz�n� nem pedig sz�nes. A sz�rk�k az �letkor el�rehaladt�val fakulnak, b�r sz�nesk�nt sz�letnek.)

A helyzet teh�t az, hogy ha a teny�szt�k sz�nd�kosan ilyen sz�rsz�nt akarnak kikeverni, akkor k�nytelenek heterozig�t�t heterozig�t�val p�roztatni. A Ww-Ww p�ros�t�snak pedig n�gy lehets�ges kombin�ci�ja van, amik egyforma val�sz�n�s�ggel jelenhetnek meg: WW, Ww, wW �s ww. A WW azonban m�g a sz�let�se el�tt elpusztul. �gy az �lve maradt 3 csik�b�l kett�nek domin�ns feh�r g�nje �s feh�r sz�rzete, a harmadik ww csik�nak pedig sz�nes sz�rzete lesz.

A sz�nes lovakat k�t nagy csoportba lehet sorolni, m�gpedig az E jelleg� g�n viselked�se alapj�n. A domin�ns E s�t�tpej vagy fekete sz�nt eredm�nyez (a genetikusok �sszevonj�k: "feket�k"); a homozig�ta recessz�v ee pedig s�rg�t (a genetikusok szerint v�r�set). Z utols� fontos g�n az A, amely domin�ns form�j�ban a pej sz�nezet (barna test, fekete farokkal, s�r�nnyel �s l�bakkal) k�dj�t hordozza, recessz�v aa form�j�ban pedig a fekete sz�nezet�t (fekete test, fekete farokkal, s�r�nnyel �s l�bakkal). Az A g�nnek nincs hat�sa a s�rg�kra.

Mindebb�l pedig el�g nyilv�nval�, hogy a s�rga-s�rga p�ros�t�sb�l (mert mindk�t sz�l� homozig�ta recessz�v) csak s�rga csik� sz�lethet. A fekete-fekete p�ros�t�sb�l csak fekete ut�dok lesznek a fekete/pej csik�k k�z�tt, de itt egynegyed ar�nyban s�rga csik�ik is sz�lethetnek, abban az E mindk�t sz�l�n�l heterozig�ta.

Mindezekben az esetekben a szelekci� �lland�an n�veli a t�push� egyedek megjelen�si es�lyeit. Nem �gy �ll azonban a helyzet a palomino �s a fak� sz�nt hordoz� g�nekn�l. Ezek a sz�nek a C lokuszon m�k�d� sz�nold� g�nek eredm�nyei. A domin�ns C g�n k�vetkezt�ben a teljes sz�rzetsz�n megjelenik. De ez az egyik olyan szitu�ci� is , amelyben a dominancia nem teljes, �s k�ztes effektusok is el�fordulnak. A domin�ns CC g�n tekintet�ben homozig�ta lovaknak szab�lyos a sz�rsz�n�k. Az egy recessz�v g�nnel (c^cr) rendelkez� lovak sz�ne r�szben elmos�dott. A Cc^cr genot�pust hordoz� pejek fak�k lesznek; m�g a s�rg�k pedig palominok. Ha a g�np�r mindk�t tagja recessz�v g�nnel rendelkezik, akkor a sz�nold�s m�g nagyobb. Az ilyen genot�pusos pej perlin� lesz, a s�rga pedig cremello. Mindkett� nagyon vil�gos sz�n� �s k�kszem�. A palominok �s a fak�k nem produk�lnak fajtaazonos sz�n� ut�dokat - �k ugyanis heterozig�t�k. Ha egy palominot palominoval, vagy fak�t fak�val keresztez�nk, akkor a 4 megsz�letett csik�b�l nagy �tlagban egy teljes sz�n� lesz, kett� palomino vagy pejfak�, egy pedig cremello vagy perlin�.

�s v�g�l �jabb komplik�ci�k sz�rmazhatnak, egy sor domin�ns g�n m�k�d�s�b�l: a domin�ns D g�n fak� sz�nt eredm�nyez (eg�rfak�t a feket�kn�l, val�di fak�t a pejekn�l, �s izabell�t a s�rg�kn�l). A domin�ns R g�n a felel�s a deres sz�n�rt, a sz�nes �s feh�r sz�rsz�lak kevered�s��rt.