A fogathajt�sr�l/Fogathajt� bajnoks�gok t�rt�nete A magyar fogathajt�s t�rt�nete Pettk�-Szandtner Tibor munk�ss�g�val kezd�d�tt. 1930-ban megnyerte a gr. Esterh�zy K�roly �ltal alap�tott Champion v�ndord�jat lipicai n�gyes fogat�val. A Magyar kocsiz�s c�m� 1931-ben kiadott k�nyve az egyik leg�tfog�bb fogathajt�sr�l sz�l� m�. Nemzetk�zi sikersorozata vez�r�rnagyi ranghoz juttatta �s 1942-ben a l�teny�szt�si f�oszt�lyvezet�nek, nevezt�k ki. A II. Vil�gh�bor� ut�n fejl�d�snek indul� lovas sport az 56-os esem�nyek ut�n a 60-as �vekre teljesen visszafejl�d�tt. 1957 Megalakult a Magyar Lovas Sz�vets�g, melynek els� eln�ke dr. V�rady Jen�. 1963 �sz�re siker�lt egy magyar derbit szervezni, a n�gyesfogatok a kecskem�ti �regtemplom nagyharangj�nak fert�ly �ra �t�s�re indulhattak a terephajt�sra. 1964 El�sz�r indulhattak magyar fogatok Aachenben Szentmih�lyi Ferenc n�niuszokkal, L�n�rd B�la arab m�nekkel, Torepler Istv�n s�rga �lv�rekkel 1967 A Hamburgi Derbin els� k�lf�ldi versenyz�k�nt K�d�r L�szl� nyert. 1968 Abonyi Imre lipicai kanc�ival nyert a Hamburgi Derdin, ezzel n�gyesfogathajt� nagyhatalomm� v�lt Magyarorsz�g. 1969 F�l�p Edinborough-i herceget v�lasztott�k a Sz�vets�g eln�k�v� �s ez a kongresszus hozott hat�rozatot a n�gyesfogathajt�s hivatalos verseny�g elismer�s�r�l �s kimondta, hogy p�ratlan �vekben Eur�pa, p�ros �vekben Vil�gbajnoks�got kell rendezni. F�l�p herceg Magyarorsz�got k�rte fel az els� Eur�pa-bajnoks�g megrendez�s�re. 1971 A Vad�szati Vil�gki�ll�t�s t�rsrendezv�nyek�nt Budapesten rendezt�k meg az els� N�gyesfogathajt� Vil�gbajnoks�got. Egy�ni arany�rem: Abonyi Imre, egy�ni ez�st: F�l�p S�ndor, egy�ni bronz: Papp J�zsef 1972 Megrendezik az els� Vil�gbajnoks�got M�nsterben. 1978 N�gyesfogathajt� Vil�gbajnoks�g Kecskem�ten. Kecskem�t Sz�kt�i Stadionj�t a verseny sz�nhely��l, a "H�r�s Napok" �nnepi kereteit pedig a vb id�pontj�ul aj�nlotta �s erk�lcsi, anyagi, szervez�si t�mogat�st biztos�tott. 1978. augusztus 28-�n B�rdos Gy�rgy, F�l�p S�ndor �s Muity Ferenc �llt a dobog� legfels� fok�n harmincezer ujjong� �s tapsol� ember el�tt. 1981 A sv�jci Zug v�ros�ban megrendezik az utols� n�gyesfogathajt� Eur�pabajnoks�got. Ezut�n minden p�ratlan �vben a kettesfogatok vil�gbajnoks�g�t rendezik meg. Az utols� EB egy�ni gy�ztese B�rdos Gy�rgy, arany�rmese a magyar csapat lett. 1984 N�gyesfogathajt� Vil�gbajnoks�g Szilv�sv�radon, Vil�gbajnok: Juh�sz L�szl�, ez�st�rmes: B�rdos Gy�rgy, bronz�rmes: B�lint Mih�ly, 4. Bozsik J�zsef, 5. Sipos Lajos 6. az angol Flynn. Csapatban Magyarorsz�g, Sv�dorsz�g, Nagy-Britannia a sorrend. 1989 Balatonfenyves Kettesfogathajt� Vil�gbajnoks�g. Csapatban Magyarorsz�g els� helyezett, ez�st�rmes: Ausztria, bronz�rmes: Lengyelorsz�g, egy�niben Feh�r Mih�ly harmadik helyez�st �rt el. 1990 Stockholmban rendezt�k az els� Lovas Vil�gj�t�kokat, mely sor�n a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g d�nt�se szerint n�gy�vente az �sszes lovas szak�g egy helysz�nen vet�lkedik a vil�gbajnoki �rmek�rt. Magyarorsz�g a tizedik helyen v�gzett egy-egy ez�st �s bronz�remmel. 1994 A k�vetkez� Lovas Vil�gj�t�kokat H�g�ban rendezt�k meg. 1998 R�m�ban lovas Vil�gj�t�kokat rendeztek 1999 Kettesfogathajt� Vil�gbajnoks�g Kecskem�ten. Rendk�v�li magyar sikerek sz�lettek, csapat Vil�gbajnok: Magyarorsz�g (Heged�s Imre, L�z�r Vilmos, L�z�r Zolt�n) egy�ni Vil�gbajnok: L�z�r Vilmos, ez�st�rmes: L�z�r Zolt�n, bronz�rmes: Ny�l Zolt�n 2002 A spanyolorsz�gi Jerez v�ros�ban rendezt�k meg a k�vetkez� Lovas Vil�gj�t�kokat Forr�s: Dr. V�rady Jen�, A magyar fogathajt�s t�rt�nete (1999)

 

A fogathajt�sr�l/Fogathajt� szab�lyok P�ly�k kialak�t�sa a FEI Fogathajt� Szab�lyzata alapj�n D�jhajt�s 937. Szab�ly - A p�lya 1. A p�lya 1.1. A D�jhajt� p�ly�nak 100 x 40 m m�ret�nek kell lennie a 3. F�ggel�kben le�rtaknak megfelel�en valamennyi Bajnoks�gon �s CAIO versenyen �s az �sszes N�gyes fogathajt� CAI versenyen. 1.2. CAI versenyeken kisebb p�lya, 80 x 40 m is alkalmazhat�, a 4. F�ggel�kben le�rtaknak megfelel�en valamennyi egyes �s kettes fogathajt� versenyen, ahol a k�gy�vonal �vei-nek sz�ma 5-r�l 3-ra cs�kkenthet� 1.3. A n�z�k�z�ss�g sz�m�ra fel�ll�tott korl�tot a p�ly�t�l legal�bb 5 m�terre kell elhelyezni.      A d�jhajt� n�gysz�gben el��rt program szerint, ugyan�gy, az azonosan elhelyezett bet�kn�l kell fordulni, �temet v�ltani, meg�llni, h�tratolatni, nyolcast vagy k�rt f�l k�zzel hajtva le�rni. Mind a n�gy l�nak azonos �temben, megegyez� tart�sban �s harm�ni�ban, azaz t�k�letes szinkronban kell haladnia. Ennek a feladat v�grehajt�s�ban, a mozg�s lend�let�ben, a j�r�s szabads�g�ban, ugyanakkor az egyenl� h�z�sban egyar�nt meg kell mutatkoznia. A dinamikus egyens�ly �pp�gy n�lk�l�zhetetlen, mint a lovak intelligenci�ja. A fogat sz�ps�g�t, ki�ll�s�t a lovak k�llem�t, a felszerel�s eleganci�j�t is �rt�kelik 0-10 ponttal. A vil�g k�t uralkod� hajt� st�lusa az angol �s a magyar. Angolok, n�metek, franci�k, hollandok, sv�jciak nehezebb kocsiba, kumetbe fognak fejen kereszt�l a nyak t�v�re helyezett h�mig�ba. Ennek felel�en a h�z�r�szek is m�sk�ppen vannak csatolva, mint a k�nny�, csak a sz�gyre, a nyak al� szerelt h�z�lapos magyar h�mokn�l. Az angol szersz�m l�ncokkal, r�zcsatokkal rendk�v�l gazdagon d�sz�tett. A gy�ny�r� n�pi motiv�ci�j� magyar h�m a sz�jgy�rt� mesterek munk�ja nyom�n, k�zi fon�s� sallangokkal sz�p�tett. A kocsik is k�l�nb�znek egym�st�l: az angol kocsi neh�z, massz�v, minden oldalr�l r�zveretekkel s�r�n pomp�z�. A magyar kocsi homokfut�ra eml�keztet, de annak par�d�sabb csekl�szi, vagy czir�ki v�ltozata. Maraton 948. Szab�ly - A P�lya 1. T�vols�gok �s sebess�gek Szakasz Maximum t�vols�g Minimum t�vols�g J�rm�d Maxim�lis sebess�g km/�ra Minden CAI. kiv�ve a "B" kateg�ri�t CAI "B" kateg�ria Lovak P�nik A 7 km 6 km Szabad 15 14 B 1000 m 800 m L�p�s 7 6 C 4 km �get�s 19 17 D 1000 m 1000 m 800 m L�p�s 7 6 E 9 km 9 km Szabad 14 13 1.1. Valamennyi Bajnoks�gon, CAIO-kon, CAI-A versenyeken a p�ly�nak 5 szakaszb�l kell �llnia, de a teljes hossza nem haladhatja meg a 22 km-t. 1.2. A CAI-B kateg�ri�s versenyeken csak az A, D �s E szakaszok teljes hossza nem lehet t�bb 16 km-n�l. 1.3. Az E szakasz teljes hossza akad�lyonk�nt k�r�lbel�l 1 km legyen. Az E szakasz teljes hossza az akad�lyok hossz�t is tartalmazza 1.4. A szakaszok k�z�tti t�vols�got (semleges z�n�t) a p�lya teljes hossz�ba nem sz�m�tj�k bele. 2. K�telez� pihen�k 2.1. A B �s D szakasz v�g�n legal�bb 10 perces k�telez� pihen� van. 2.2. A B �s D szakaszn�l let�ltend� pihen�n�l a ter�let akkora kell legyen, hogy 3 versenyz� k�nyelmesen elf�rjen egyszerre, legyen �rny�k �s ter�let a motoros j�rm�veknek. 2.3. Minden pihen�helyen biztos�tani kell a lovaknak/p�niknak vizet. 2.4. A m�sodik k�telez� pihen�n�l �s az E szakasz v�g�n�l egy �llatorvos vagy annak k�pvisel�j�nek jelenl�te k�telez�, hogy a m�sodik �llatorvosi szeml�t elv�gezze. A szeml�t igen gondosan, de gyorsan kell elv�gezni, hogy a versenyz�nek legyen lehet�s�ge a lovait/p�nijait ell�tni az E szakasz el�tt. A lovak/p�nik �llapot�t a pulzus, a l�gz�s gyorsas�ga �s a h�m�rs�klet vizsg�lat�val kell meghat�rozni, a Maraton kezdete el�tt. Az adatokat le kell jegyezni (r�gz�teni kell). S�nta, s�r�lt, vagy nyilv�nval�an kimer�lt lovakat/p�nikat a tov�bbi versenyb�l ki kell z�rni. 2.5. A D szakasz ut�n egy patkol�kov�csnak rendelkez�sre kell �llni. 2.6. Kiv�teles h�s�g vagy es�s id� eset�n a k�telez� pihen�k ideje (B �s D szakaszok ut�n) a Versenyb�r�s�g hozz�j�rul�s�val meghosszabb�that�. 3. Ir�nyjelz�sek 3.1. Valamennyi ir�nyjelz�t a nyomvonal jobb oldal�n kell elhelyezni, hogy a hajt�k j�l l�thass�k. 3.2. Minden egyes szakasz elej�re �s v�g�re ki kell tenni a start �s c�ljelz�seket. 3.3. Minden szakasz c�lja �s a k�vetkez� szakasz startja k�z�tt legal�bb 50 m t�vols�gnak kell lennie. 3.4. Az eg�sz p�ly�n s�rga ir�nyjelz� t�bl�kat kell elhelyezni. 3.5. A t�vols�gjelz�ket kilom�terenk�nt kell elhelyezni az A, C, E szakaszokon. Az E szakaszban a t�vols�gjelz�sek az akad�ly hossz�t is magukban foglalj�k. 3.6. Amennyiben a kilom�ter egy akad�lyon bel�l �r v�get, akkora kilom�terjelz�t az akad�ly kihajt�kapuj�n t�l kell elhelyezni. 4. K�telez� kapuk 4.1. Annak �rdek�ben, hogy a Versenyz�k az el��rt nyomvonalat k�vess�k, a p�lya k�telez� szakaszait piros �s feh�r hat�rjelz� z�szl�kkal kell megjel�lni. A versenyz�knek jobb k�z fel�l kell elhagyni a piros z�szl�kat, bal k�z fel�l pedig a feh�r z�szl�kat. 4.2. Ezeket a kapukat minden szakaszon emelked� sorsz�mokkal l�tj�k el, �s j�l l�that�nak kell lenni�k. 4.3. Elegend� sz�m� kaput kell kit�zni, hogy minden versenyz� a p�ly�n maradjon, �s ne le-gyen f�lre�rt�s a p�ly�r�l val� let�r�st illet�en. 4.4. A p�lyarajzon fel kell t�ntetni a kapuk hely�t �s sz�m�t. 4.5. A fogatb�r�knak �s a p�lyab�r�knak a feladata megfigyelni, hogy a Versenyz� minden egyes sz�mozott kapu k�z�tt elhaladt-e a helyes oldalon �s a megfelel� sorrendben. Ha b�rmelyik k�telez� z�szl�t kihagyta vagy a helytelen oldal�n haladt �t k�zte, akkor ezt jelenteni kell a Versenyb�r�s�gnak. 5. J�rm�dok 5.1. Neh�z terepen vagy olyan akad�lyok eset�n, ahol neh�z az el��rt j�rm�dot tartani, a Technikai Kik�ld�tt d�nt�se alapj�n m�s j�rm�d is alkalmazhat�. Ezeket a helyeket a p�lyarajzon �s a p�ly�n is meg kell jel�lni. 5.2. Az E szakasz v�ge az utols� akad�lyt�l legfeljebb 500 m-re �s legal�bb 300 m-re kell, hogy legyen. Ha a k�r�lm�nyek �gy k�v�nj�k, akkor a Technikai Kik�ld�tt enged�lyt adhat, hogy az E szakaszn�l az utols� akad�ly �s a c�l k�z�tt hosszabb t�vols�g legyen, de 300 m-n�l nem lehet r�videbb. Ha a t�vols�g 500 m-n�l hosszabb, akkor a finis-t�l 500 m-n�l jelz�st kell elhelyezni, �gy jelezve a versenyz�nek, hogy �get�sben vagy l�p�sben k�zel�tse meg a c�lt, �s ne t�rjen el az el��rt nyomvonalt�l. Az el��rt szab�lyok be nem tart�sa b�ntet�pontokat von maga ut�n (l�sd 949.3.4, 952.7.3, �s 958.2. szab�lyokat). 6. Term�szetes akad�lyok Term�szetes akad�lyok, mint kapuk, �les kanyarok, v�z �s meredek dombok a l�p�s szakaszon k�v�l minden szakaszban szerepelhetnek. A l�p�s szakaszban dombok beiktat�sa ker�lend�. Akad�lyhajt�s 961. Szab�ly - A p�lya 1. A p�lya kim�r�se �s �p�t�se 1.1. A p�lya�p�t� felel�s - a Technikai Kik�ld�tt fel�gyelete alatt - a p�lya kijel�l�s��rt, lem�r�s��rt, az akad�lyok meg�p�t�s��rt. 1.2.A versenyp�lya nem lehet kisebb 70 x 120 m-n�l, illetve ennek megfelel�helyn�l. Ha ez nem volna lehets�ges, akkor az akad�lyok sz�m�t ennekmegfelel�en cs�kkenteni kell. 1.3. A start- �s c�lvonal nem lehet 40 m�tern�l t�volabb �s 20 m�tern�l k�zelebb az els� �s utols� akad�lyokt�l. 1.4. Az akad�lyok sz�ma maximum 20 lehet. A p�lya hossza 500 �s 800 m�terk�z�tt legyen. 1.5. A p�ly�t �gy kell meg�p�teni, hogy a p�lya legnagyobb r�sz�n a versenyz�k megfelel�en gyors iramban tudjanak haladni. Bizonyos akad�lyok �sakad�lykombin�ci�k elker�lhetetlen�l lass�tj�k az iramot, de az ilyenekkialak�t�s�t a p�lya kis r�sz�re kell korl�tozni.