L�teny�szt�s Magyarorsz�gon

A faj k�lf�ldi �ltal�nos helyzete

A l�teny�szt�s helyzete �lesen elk�l�n�l egym�st�l Nyugat- �s Kelet-Eur�p�ban. A kelet-eur�pai nagyban hasonl�t a magyarorsz�gi helyzethez, az�rt e r�vid terjedelm� bemutat�ban azzal k�l�n nem foglalkozunk.
Nyugat-Eur�p�ban a l�teny�szt�snek �s a lovassportoknak gazdas�gi s�lyukn�l l�nyegesen nagyobb a szerep�k a t�rsadalmi �letben. A l� szerves r�sze a kult�r�nak. A sikeres l�teny�szt�s a nyugati t�pus� kult�r�hoz tartoz�s egyik bizony�t�ka.
A nyugati orsz�gok mindegyik�ben t�bb sz�zezres l��llom�nnyal rendelkeznek. Orsz�gonk�nt elt�r�en, de 30-50 % k�z�ttire tehet� a kedvtel�sb�l, hobby c�lb�l tartott lovak ar�nya. Ezek kiz�r�lag a szabadid� hasznos elt�lt�s�t, a lovagl�si, hajt�si szenved�ly ki�l�s�t szolg�lj�k. A hobby lovaknak mintegy harmada a p�ni �s kisl� kateg�ri�ba tartozik, egyben jelezve, hogy mily fontos szerepet sz�nnak �s jelent�s�get tulajdon�tanak a gyermekek (serd�l�k) lovagl�s�nak, lovak k�zel�be ker�l�s�nek.
A l�nak igaer�k�nti haszn�lata nem meghat�roz�, b�r k�ts�gtelen, hogy bizonyos ter�leteken - f�leg k�rnyezetv�delmi okok miatt az erd�gazd�lkod�sban - nem n�lk�l�zhet�.
Mind a hobby - mind a gazdas�gi (sport) c�l� l�teny�szt�s szigor� keretek k�z�tt folyik.
A teny�szt� egyes�letek t�bbs�ge 100 �vn�l hosszabb m�ltra tekintenek vissza. Ezek az adott fajta meg�rz�s�nek, fejleszt�s�nek, image megteremt�s�nek legf�bb let�tem�nyesei. Az egyes�letek dolgozz�k ki a teny�szt�si koncepci�kat, felel�sek a teljes�tm�nyvizsg�latok�rt, olykor megteremtik az �rt�kes�t�s biztos piaci h�tter�t.
Teny�sz�llatok eset�ben rendk�v�l szigor� szelekci�val dolgoznak.
A szigor�, egyben nagyon prec�z egyes�leti tev�kenys�g sikeres bizony�t�ka �s p�ld�ja a teljes�tm�nyorient�lt lovakn�l a holsteini, az un. hobby kateg�ri�j� lovakn�l a tiroli egyes�let munk�jak�nt a haflingi l�.
A teny�szt�sszervez�s t�bbnyire nagy m�nesek n�lk�l folyik.

A faj hazai �ltal�nos helyzete, jelent�s�ge, v�rhat� tendenci�i

A hazai l�teny�szt�s ut�bbi 200 �ves t�rt�net�ben a nagy�zemekhez k�t�d� min�s�gi l�teny�szt� munka �s a kis�zemi l�tart�s �lesen elv�lt egym�st�l. A vil�gh�r� magyar m�nesekb�l kiv�l� teny�szlovak, s�t l� fajt�k ker�ltek ki. A nagy t�meget ad� kistermel�i l��llom�nyoknak (a parasztgazdas�gok lovai) csak a munkalovak el��ll�t�sa ter�n jutott szerep.
Ez a rendszer, a maga teny�szk�rzetes fel�p�tm�ny�vel eg�szen 1960-ig kit�n�en m�k�d�tt.
Az 1960-as �vekt�l a teny�szk�rzetek megsz�ntet�s�vel a l��llom�ny nagyobbik r�sz�ben �ltal�noss� v�lt a teljesen esetleges, �tgondolatlan keresztez�s. Ez a tervszer�tlen, a genetikai �rt�ket teljesen figyelmen k�v�l hagy� szapor�t�s a munkal�-ig�nyt kiel�g�tette ugyan, de a magasabb �rkateg�ri�kban a nyugati fizet�k�pes piacon t�k�letesen versenyk�ptelenn� tette l��llom�nyunk jelent�s r�sz�t.
1989-ben l�teny�szt� egyes�letek alakultak, hogy megments�k a sz�thull� nagy�zemi t�rzsteny�szetekb�l ki�raml� teny�szanyagot tov�bb�, hogy az addig szervezetlen mag�nl�tart�kat bekapcsolj�k egy egys�ges orsz�gos genetikai fejleszt� munk�ba.
A teny�szt� egyes�letek feladatai k�z� tartozik, hogy a t�rzsteny�szetek �s a k�zteny�szt�s min�s�gi k�l�nbs�g�t a t�rzsteny�szetekhez k�zel�tve cs�kkents�k, s mindkett�t a vil�gpiacon versenyk�pes sz�nvonalra emelj�k.
Az egyes�letek tev�kenys�g�nek eredm�nyek�nt is a l� az egyetlen �llatfaj, amelynek 1989 �ta nem cs�kken, hanem folyamatosan n� az �llom�nya. 1989-ben 74.000 l� volt az orsz�gban. Ez a l�tsz�m 1995-re 87.000-re gyarapodott. Ebb�l 76.000 van mag�ntulajdonban. A lovak jelent�s r�sze mez�gazdas�gi illetve fuvaroz� munk�t v�gez, de a hobby �s sportlovak ar�nya gyorsul� �temben n�vekszik.
A teny�szt�s ir�nt is egyre nagyobb az �rdekl�d�s. 1991-ben 14.496 kanc�t fedeztettek, 1994 �vben pedig 19.051-et, ami 31 %-os n�veked�st jelent. A t�rzsm�nek kihaszn�l�s�ban javul�s tapasztalhat�. Terjed a mesters�ges term�keny�t�s, b�r ar�nya a k�zteny�szt�sben m�g nem sz�mottev�, de a min�s�gi teny�szt�sben m�r meghat�roz�.
Az ut�bbi �vek fedez�m�n importj�nak hat�sa el�bb-ut�bb �rz�kelhet� lesz, mind a lovassportok, mind az export �rt�kes�t�s ter�let�n.
Az export kiz�r�lag Nyugat-Eur�pa fel� ir�nyul, nem s�jtja diszkrimin�ci�. Az export mennyis�g�t a liberaliz�lts�ga miatt neh�z pontosan meghat�rozni, de becsl�s szerint meghaladja a 600 milli� forintot. A fejl�d�s g�tj�t a csik�nevel�si felt�telek roml�sa jelentheti, mert a mag�ngazdas�gok nem rendelkeznek a sz�ks�ges ist�ll�kkal, kar�mokkal, egy�b felnevel�si felt�telekkel.
L�teny�szt�s�nknek szem el�tt kell tartani, hogy a piacok megtart�sa, �jak szerz�se csak a nyugati norm�knak megfelel� lovak teny�szt�s�vel lehets�ges. Az elad�sra k�n�lt l�nak vagy kimagasl� sportl�-k�pess�gekkel kell rendelkeznie, vagy a klasszikus magyar fajt�inkn�l a legszigor�bb fajtatisztas�gi k�vetelm�nyeknek kell eleget tennie.