A l� t�pl�lkoz�si saj�ts�gai

Itt csak a l�ra vonatkoz� n�h�ny saj�ts�gra h�vjuk fel a figyelmet.
A l� takarm�nyoz�s a folyam�n a k�vetkez�ket kell szem el�tt tartani:

1. Gyomr�nak, em�szt� rendszer�nek befogad�k�pess�ge viszonylag kicsi. Ez�rt gyakran, kisebb adagokkal kell etetni. Ez f�k�pp az abrakra vonatkozik. Naponta legal�bb h�romszor etess�nk.

2. A l� k�nnyen betegszik meg a t�lzott abrakfelv�tel k�vetkezt�ben, ez�rt az abrak adagol�s�val vigy�zni kell, figyelembe v�ve a napi munk�t, mozg�st: is. Ha a l� nem dolgozik, az abrakadagj�t cs�kkenteni kell vagy meg kell vonni.

3. A l� lassan, gondos r�g�ssal eszik, ez�rt elegend� id�t kell hagyni az etet�sre.

4. Az abrak kb. k�tszeres, a sz�las takarm�ny pedig n�gyszeres ny�lmennyis�get sz�v fel, �s a gyomorban kever�s n�lk�l r�tegez�dik. �t �ra alatt 80%-a az em�szt� rendszer tov�bbi szakaszaiba t�vozik.

5. A l� rendk�v�l k�nyes az iv�v�z �s a takarm�ny tisztas�g�ra. Pen�szes,  romlott takarm�ny etet�se k�nnyen k�lik�hoz, s�t elhull�shoz vezet.1 takarm�ny-sz�razanyagra legal�bb 31 vizet kell sz�m�tani (ny�ron t�bbet). A munka ut�ni k�zvetlen hideg v�z ad�s�t ker�lni kell, mert b�lg�rcsre hajlamos�t.

6. A takarm�nyoz�snak etol�giai jelent�s�ge is van. Nem k�v�natos ugyanis, hogy a l� unatkozz�k. Ez�rt az a helyes, ha �lland�an van el�tte "sz�lalni val�" .

7. A takarm�nyv�ltoztat�st lehet�leg 3-5 napos �tmenettel hajtsuk v�gre.

 8. A takarm�nyoz�s nagyban befoly�solja a l� hasznos�t�s�t is. Gyors  j�r�smenetben szolg�latot teljes�t� lovak takarm�nyoz�s�ban az abraknak nagyobb szerep jut.

9. A l� klasszikus takarm�nya - a csik�nevel�sben haszn�lt legel�n k�v�l - a zab �s a sz�na. Ez els�sorban a katonai l�tart�sban volt kiz�r�lagos. Napjainkban emellett a legk�l�nb�z�bb takarm�nyf�les�gek is sz�m�t�sba j�hetnek, bele�rtve a z�ldtakarm�nyokat �s a teljes �rt�k� kever�ktakarm�nyt, t�pot is.

10. A legel� a csik�k, szoptat� kanc�k �s m�s "hever�" (nem dolgoz� lovak). legfontosabb, esetenk�nt kiz�r�lagos alaptakarm�nya lehet. Ehhez viszont az kell, hogy k�s� este �s hajnalban hagyjuk a lovakat, csik�kat legelni �s ne az emberi munkaid� szabja meg a lovak id�beoszt�s�t. Legjobb. ha nem hajtjuk ki �s be a m�nest vagy lovunkat, hanem az b�rmikor mehet legelni amikor akar.
 

A l� em�szt�s-�lettani saj�toss�gai

A l� hossz� mozg�kony ajkaival veszi fel a takarm�nyt. (Jellegzetes t�pl�lkoz�si szok�sa, a l� gyakran r�f�j takarm�ny�ra miel�tt megenn�. Emiatt k�l�n�sen vesz�lyes a poros pen�szes takarm�nyt)

A l�nak zom�ncred�s fogazata van. A fogak sz�ma 40 (m�nben 40, kanc�ban 36, mert a szemfog rendszerint hi�nyzik)

A r�g�s. Egy kg zab megr�g�sa - fajta, kor �s egyed szerint v�ltoz�an - 10- 20 percig tart (1000-1500 r�g�s), a sz�na kb. k�tszer ennyi r�g�s id�t ig�nyel.

 A ny�l t�lnyom�r�szt a f�lt� alatti ny�lmirigyben termel�dik, mennyis�ge els�sorban a takarm�ny min�s�g�t�l f�gg, �tlagosan napi 40 1. A ny�l semleges vagy enyh�n l�gos k�mhat�s�.

Az �nyvitorla kb~ 12 cm hossz�, vaskos sz�les ny�lkah�rtya-kett�zet, amely r�fekszik a nyelv gy�ker�re. Nyel�skor felemelkedik, a leveg� �raml�sa azonban nem k�pes felemelni, ez�rt a l� sz�jon �t nem l�legzik.

A l�nak egy�reg�, �sszetett gyomra van. A gyomor az em�szt� traktus legkisebb t�rfogat� r�sze, ami kis mennyis�g� t�pl�l�k folyamatos felv�tel�re rendezkedett be. (A gyomor- tartalom olyan, mintha megdar�lt�k volna, �tlagos szemcse m�rete 1-6 mm)

A b�lcsatorna hossza �s volumene, valamint a t�pl�l�k tart�zkod�si ideje az egyes szakaszokban

H. Meyer (1975)

A l� nem tud h�nyni. A gyomorsz�j �s a pylorus k�zel esik egym�shoz. A nyel�cs� hegyessz�gben ny�lik a gyomorba. A cardia z�r�izma vaskos �s er�s, a gyomor telts�ge eset�n k�l�n�sen er�sen z�r, a gyomor telt �llapot�ban sem �ri el a hasfalat.

Az egy�reg� �sszetett gyomorban az em�szt�s els�sorban k�miai jelleg�, de takarm�ny mikrobi�lis tev�kenys�g is van, amelynek hat�s�ra sz�nhidr�tj�nak egy r�sze ill� zs�rsavakra �s tejsavra bomlik.

A gyomornedv termel�s �r�nk�nt �tlagosan 0,7 dl. A gyomor alapi r�sz�ben kev�sb� savas a k�zeg (pH 5-�s), a pylorusi r�sz savasabb (pH 2,0-2,7) , ami lehet�v� teszi a pepszin s�savas feh�rjebont�st.

A v�konyb�l tartalm�nak tovahalad�si sebess�ge gyors. a pankreasznedv enzim koncentr�ci�ja kisebb, mint m�s �llatfajok eset�ben.

A feh�rj�knek �s sz�nhidr�toknak csak k�tharmad r�sze tud itt lebomlani,majd felsz�v�dni.

Rosthi�ny, feh�rjet�letet�s az aminosavak dekarboxilez�s�hez �s izgat�- m�rgez� biog�n aminok keletkez�s�hez vezetnek.

A nem rostalkot� sz�nhidr�tok egyszer� cukrokk� bontva sz�v�dnak fel. Nem bontott h�nyaduk (10-30%) a vastagbelekbe ker�l.

A zs�rszer� anyagok em�szt�se a folyamatosan �rkez� ep�nek k�sz�nhet�. (A l�nak nincs epeh�lyagja.) A j� emulge�l�d�s folyt�n kiv�l�, kb. 90%-os.  A l� a fejadagj�ban 15-18%-nyi mennyis�g� zs�rt is k�pes toler�lni, s�t hasznos�tani.

Ugyanitt ker�lnek felsz�v�sra a legfontosabb makroelemek, mint a Ca, Na, Mg, P �s Na.

A vastagb�lben a b�ltartalom tov�bbhalad�sa lelassul a takarm�ny tart�zkod�si ideje kb. 1 nap.

A l� vakbele igen nagy volumen�, k�zel k�tszer akkora, mint a gyomor (k�bcentim�terenk�nt 10x10⁹ db mikoorganizmus)

Sz�nhidr�tok mikrobi�lis em�szt�se, ill� zs�rsavak keletkeznek, melyek felsz�v�dva jelent�sen hozz�j�rulnak az �llat energiaell�t�s�hoz.

A kem�ny�t�b�l �s cellul�zb�l ecet-, propion-, �s vaj sav keletkezik, �tlagosan 17:5:1 ar�nyban.

 A mikroorganizmusok k�zel 20 %-a feh�rjebont� bakt�rium, melyek a m�g meg nem em�sztett feh�rj�t hasznos�tj�k, �s biol�giailag �rt�kes feh�rj�v� alak�tj�k.

A mikroorganizmusok igen nagy mennyis�g�, egy�bk�nt nehezen hozz�f�rhet�, v�zben oldhat� vitaminokat termelnek (pl. B~ vitamin csoport)az �llati szervezet r�sz�re.

A helyesen takarm�nyozott l� naponta 5-12-szer �r�t b�lsarat. Fiziol�gi�s viszonyok k�zt a l� b�lsar�nak �tlagos v�ztartalma 70-80 % k�z�tt ingadozik. Mennyis�ge a felvett takarm�ny abszol�t mennyis�g�t�l, ezen bel�l annak nyers rost tartalm�t�l f�gg.

A sz�razanyagnak min. 16-18% nyersrostot kell tartalmaznia. A nyers rost 30- 60%-�t aj�nlatos struktur�lis, azaz 1 cm-n�l hosszabb legyen.

Abrakt�letet�s eset�n h�rtelen, sok kem�ny�t� �rkezhet a vastagbelekbe, amely tejsavas erjed�st, a pH 5,5-5,8-ra val� cs�kken�s�t, ozmotikus hasmen�st okozhat �s hajlamos�t a sav�s patairha-gyullad�sra.