A LOVAK FŐBB TAKARMÁNYAl

1. A lovak természetes táplálékforrása a legelő.

2. A legelő füve nagy fehérje mész és foszfor tartalmú, igen sokféle vitamint biztosít. Pótlólagos takarmányozás azonban a legtöbb esetben szükséges.

3. A tavaszi nagy fehérje, vitamin és ásványi anyag tartalmú növedék igen magas víztartalma miatt a ló gyakran nem fogyaszt elegendő mennyiséget. Az érett növény más tápanyagokhoz viszonyított magas rosttartalma következtében nem elégséges a felvétel, mindkét esetben kiegészítésre kerül sor.

4. A ló napi 90-100 kg-ot legel Ie a virágzás előtti fenofázisban levő fűből. Később ez a mennyiség 50-60 kg-ra csökken.

5. A lovak 8-11%-kal több időt fordítanak legelésre, mint a szarvas marhák, valamint nagyobb mozgásszükségletük miatt nagyobb a taposási kár. A ló mélyen harapja a füvet, mely a gyep regenerációját meghosszabbíthatja.

6. Különösen kényesek a lovak évről évre ugyanazon legelőn történő legeltetésre, a gyep túlterhelésére, amely legelőuntságot eredményez.

7. Hatásos védekezés, ha a lólegelőket 2-3 év után legalább egy éven keresztül marhával hasznosítják.

8. A lovak szelektív legelése során a kevésbé értékes gyepalkotók elszaporodnak.

9. Elsőéves gyepesítést lóval ne legeltessünk

10. A gyepekben a lovak számára legértékesebb növények:
-Réti perje - Réti komócsin - Csomós ebir - Angol perje - Puha rozsnok -Réti csenkesz -Vörös csenkesz - Sziki mézpázsit -Tarackos tippan -Fehér here - Taréjos cincor - Szarvaskerep - Sárkerep lucerna - Keskenylevelű bükköny -Sovány perje - Aranyzab - Vöröshere - Réti lednek - Réti csenkesz

11. Mérgező növények:
-Nyári hérics -Tavaszi hérics - Közönséges farkasalma - Nadragulya -Mocsári gólyahír - Felfutó szulák - Őszi kikerics - Mezei szarkaláb -Májusi gyöngyvirág - Apró szulák - Herefojtó aranka - Csattanó maszlag -Gyűszűvirág - Csikófark - Mezei zsurló - Mocsári zsurló - Kerek repkény -Házi len - Szudáni fú - Szegletes lednek - Vörös fenyő - Földi bodza
 

Szénák
 

1. Lovak részére az idejében (többnyire a virágzás kezdetén) kaszált, illatos kemény szárú széna a legjobb.

2. Táplálóértékük függ:
- a botanikai összetételtől,
- a kaszáláskori vegetációs stádiumtól, - a betakarítás módjától,
- a betakarítási időszak alatti időjárástól, - a növedékek számától.

3. A szénákat botanikai összetételük szerint fűszénákra, pillangós szénákra és keverék szénákra szokás felosztani

4. A szénafélékben a lovak számára legértékesebb növények:

-Angol perje (Lolium perenne)
-Réti csenkesz (Festuca pratensis)
-Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)
-Tarajos cincor (Cinosusrus cristatus)
-Réti komocsin (phleum pratense)
-Illatos borjú pázsit (Anthoxantum odoratum)
-Csomós eb ir (Dactilis glomerata)
-Pelyhes selyemperje (Holcus lanatus)
-Réti perje (Poa pratensis)
-Lóhere (Trifolium repens)
-Vörös here (Trifolium pratense)
-Szarvaskerep (Lotus comiculatus)
-Réti bükköny (Lathyrus pratensis)
- -Heverő lóhere (Trifolium procubens)
-Takarmány baltacin (Onobrichis viciaefolia)
-Francia perje (Arrhenatherum avanaceum) (Kovácsy-Monostori,1905).

 

Különböző takarmányokból megehető napi mennyiség, kg

(500-600 kg-os ló)

Ivóvíz
 

A ló vízigényét az elfogyasztott takarmány szárazanyag-tartalma, a munka és a külső hőmérséklet szabja meg. Általában I kg szárazanyagra 3 I vízfogyasztást számolhatunk. A napi átlagos vízfogyasztás 20-30 liter, de nagy hőségben ez 40-50 literre emelkedhet. Ha szabad vályúra járnak, akkor célszerű a vályú felett egy rudat vezetni, hogy ne tudja a fejét a vízbe mártani, így nem fröcskölni ki.
A kancákat többször kell kell itatni, legelési napokon. Az a legjobb, ha kedvük szerint kereshetik fel az itatóvályút. Ha időnként hajtják őket a vályúra ügyelni kell arra, hogy elegendő víz álljon rendelkezésükre és hogy minden csikónak lehetősége legyen inni. Rendszerint a hitványabb egyedek vannak hátul a rangsorban és ha éppen ezek nem jutnak elegendő mennyiségű ivóvízhez még hitványabbak lesznek.
A ló egészségének érdekében ne adjunk szerves anyagot tartalmazó vizet. Az ásott kút messze legyen a trágya teleptől és az egyéb szennyezési lehetőségektől.