Egy LÓ napLÓja

1.nap

Mikor kijöttem a mamám hasából nagyon megijedtem. Bent minden meleg volt és biztonságos, s ehhez képest a kinti világ barátságtalannak és hidegnek tűnt. Eleinte nem is láttam semmit , aztán arra lettem figyelmes, hogy valami érdes dolog kellemesen birizgál. Nagyon kíváncsi voltam mi lehet az, ezért erőlködtem egy kicsit, és a szemeim egyszer csak kinyíltak.  Hű hogy mennyi látnivaló tárult elém!!! Kiderült, hogy a mamám nyelvét éreztem a bőrömön. Az én anyukám nagyon szép és hogy milyen hatalmas! Körülnéztem egy kicsit figyelmesebben és láttam hogy egész tömeg gyűlt össze az érkezésemre. Remek, máris híres vagyok. –Gyönyörű kancacsikó!- kiáltott fel az egyik kétlábú( a mama embernek mondja őket) Aha, szóval kanca vagyok. Jó tudni. Kétségbeesett kísérletet tettem rá hogy négy lábra álljak de elestem és mindenki hahotára fakadt körülöttem. A mamám bíztatott, így kicsivel később már négy lábon remegtem. Rá kellett jönnöm hogy a lábaim még nagyon gyengék, és hogy a járás nem olyan könnyű dolog, mint ahogy azt gondoltam. Odatántorogtam anyához, aki odalökdösött engem egy finom fehér folyadék forrásához. ( azt hiszem „tejnek” hívják.)