TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS 2 A lovak és a gyógynövények jelenlegi kapcsolata 3 A gyógynövények jelentősége a lovak takarmányozásában 4 Szabályok és intelmek 5 Gyógynövények az állatorvosi gyakorlatban 7 A lovaknak készült gyógynövénytartalmú termékek szabályozásának problematikája az USA-ban és az Európai Unióban 10 Gyógynövények 5.1. Ánizs, Pimpinella anisum L., Anise seed 22 5.2. Réti legyezőfű (Bakszakáll), Spiraea ulmaria, Meadowsweet 22 5.3. Bojtorján, Arctium lappa L., Burdock 23 5.4. Borsosmenta, Mentha piperita, Peppermint 25 5.5. Citromfű, Melissa officinalis L., Lemonbalm 25 5.6. Csalán, Urtica dioica L., Nettle 26 5.7. Csipkebogyó (Gyepűrózsa), Rosa canina, Rosehips 28 5.8. Édesgyökér, Glycyrrhiza glabra L., Licourice root 29 5.9. Fehér fűz, Salix alba L., White willow 31 5.10. Fodormenta, Mentha spicata var. crispata, Mint 32 5.11. Fokhagyma, Allium sativum L., Garlic 32 5.12. Galagonya, Crataegus spp., Hawthorn berry 35 5.13. Galaj fajok, Galium spp., Cleavers 36 5.14. Páfrányfenyő, Ginkgo biloba L., Gingko 37 5.15. Görögszéna, Trigonella foenum-graecum L., Fenugreek 38 5.16. Házi len, Linum usitatissimum L., Linseed 39 5.17. Kasvirág, Echinacea spp., Purple coneflower 41 5.18. Komló, Humulus lupulus L., Hops 42 5.19. Körömvirág, Calendula officinalis, Marigold 43 5.20. Közönséges aranyvessző, Solidago virga-aurea, Goldenrod 43 5.21. Málna, Rubus idaeus, Raspberry 44 5.22. Máriatövis, Silybum marianum, Milk thistle 45 5.23. Orvosi macskagyökér, Valeriana officinalis L., Valerian root 47 5.24. Orvosi székfű (Kamilla), Matricaria recutita, Chamomile 48 5.25. Orvosi ziliz, Althaea officinalis L., Marshmallow 51 5.26. Pongyola pitypang, Taraxacum officinale, Dandelion 52 5.27. Rozmaring, Rosmarinus officinalis, Rosemary 53 5.28. Szöszös ökörfarkkóró, Verbascum phlomoides, Mullein 54 5.29. Vasfű, Verbena officinalis, Vervain 55 5.30. Csombormenta, Mentha pulegium, Penny-royal 5.31. Aranyvessző (Solidago spp.), Golden Rod BEVEZETÉS Mindenki tisztában van vele, hogy a természet értékes növényei közül sokat már évezredek óta használnak az emberek gyógyításra. Ám a mai társadalomban, főként a fejlett országokban kevésbé ismerik az emberek a növények gyógyhatását, még kevésbé tudják alkalmazni azokat. A gyógynövények jelentősége azonban nemcsak az emberek egészségének megőrzésében, de az állatgyógyászatban is jelentős lehet, ha tudjuk, hogyan kell használni azokat. Sajnos, ha a humán vonalra azt mondjuk, hogy van némi ellentét a modern és a gyógynövényekkel történő orvoslás között, akkor ez talán még inkább kifejezett a lovak gyógyításában. Jelenleg Magyarországon nem elterjedt, hogy akár a ló tulajdonosa, akár az állatorvos betegségmegelőző célzattal gyógynövények keverékét keverje a napi abrakba. Interneten magyar nyelvű tájékoztató, amely a lovak számára általánosan hasznosítható gyógynövények témáját átfogná, nem létezik. Mindez azért is szomorú, mert egy olyan tudást hagyunk figyelmen kívül, amely őseink sok ezer éves hagyatéka. Célom az volt, hogy felkutassam az internetes adatbázis segítségével azokat a gyógynövényeket, amelyeket elterjedten alkalmaznak kimondottan lovak számára. A legfontosabbak közül kiválasztottam azokat, amelyek Magyarországon is termeszthetők vagy gyűjthetők, és ezekből egy listát állítottam össze. Egészséges ló nem létezik. A különböző betegségekre való hajlamot minden állat magában hordozza. Ha észrevesszük az apró jeleket, akkor megelőzhető a betegség kifejlődése. A megelőzéshez pedig óriási segítséget nyújthatnak a gyógynövények. Szeretnék az általam összegyűjtött információkkal egy induló ötletet adni ahhoz, hogy Magyarországon is elterjedjen a gyógynövények preventív céllal történő felhasználása a lovak takarmányozásában, hazai termesztésre illetve gyűjtésre alapozva. A lovak és a gyógynövények jelenlegi kapcsolata A gyógynövények lovak takarmányozásában történő felhasználása egyre népszerűbbé válik Amerikában és Ausztráliában. Ennek több oka is van. Először is, a régmúltban természetes volt az, hogy a lovak könnyedén hozzájutottak a számukra szükséges gyógyító erejű füvekhez a legelőn. A legelőn található növénytársulás gyógynövényei szerves részét alkották a ló étrendjének. A mai modern takarmányozási gyakorlat eredményeképpen, a lovak étrendjét képező növényfajok számát igencsak leszűkítettük. A második ok pedig a világ lovas és lósportjának sikerorientált beállítottsága. Amióta a lovak életében egyre nagyobb szerepet játszik a versenyzés mind magasabb szinteken, az ezzel együtt járó idegrendszeri, vázrendszeri és légzésfunkciókkal kapcsolatos betegségek száma hihetetlenül megnőtt. Amellett, hogy megelőzni könnyebb a betegséget, mint gyógyítani, az is előfordul, hogy a modern orvostudomány esetenként bizonyos betegségekkel már nem tud mit kezdeni. Részben a kétségbeesés, részben a már humán-gyógyászatban is nyiladozó megújult tisztelet az alternatív gyógymódok iránt oda vezetett, hogy a gyógynövénytartalmú termékek használata, illetve az akupunktúra, homeopátia, különféle masszázsok és a csontkovácsolás alkalmazása a lovak egészségének megőrzésében és helyreállításában rohamosan megnőtt, legalábbis a tengerentúlon. Ám meglehetősen nagy a száma azoknak a táplálkozási tanácsadóknak, állatorvosoknak és orvosoknak, akik szkeptikusak maradtak a lovak illetve az emberek étrendjében felhasznált gyógynövényekkel kapcsolatban. Lovak esetében ez valahol indokolt is, hiszen egyelőre még csak kevés tudományos kutatás bizonyítja, hogy egy-egy gyógynövény hogyan hat a lovak szervezetére. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb gyógynövény-készítmény több mint egy növényt tartalmaz, és ezekre a keverékekre az egyes lovaknak a kezelés során adott reakciója eltérő. Gyógynövénynek tekinthetünk tulajdonképpen minden olyan növényt, amelyet íze, zamata, illata, aromája és gyógyászati értékei becsessé tesznek számunkra. Közülük a legtöbbet az emberek és lovak számára gyógyító erejük miatt alkalmazzuk, noha gyógyító erejüket adó növényi összetevőik szabályozása és szabványosítása igencsak bonyolult, bizonyos esetekben megoldatlan probléma. Bizonyos gyógynövények hatóanyagát mára pontosan meghatározták, és ezek közül jó néhány a mai modern orvostudomány fontos gyógyszereinek alapját szolgáltatja (például az Aszpirin alapja a bakszakáll és a fehér fűz, a Kavinton hatóanyaga kis meténgből származik, a gyűszűvirág fajok fontos szívgyógyszerek alapanyagai, a csikófark efedrinje a Sudafed tabletta alapja, és még sorolhatnánk). Ám sok növény hatásosságát adó hatóanyagok illetve azok kombinációi még tisztázatlanok. Annak ellenére, hogy már évszázadok óta használnak gyógynövényeket a lovak takarmányozásában, és ezek hatásosságát a hosszú idő alatt számtalanszor megismételt használatuk eredményei bizonyítják, mégsem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan hogyan hatnak az egyes növények hatóanyagai. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a mai gyógyszerekkel ellentétben, amelyeknek általában egy fő hatóanyaga van, a gyógynövény-készítmények esetén hatóanyag-kombinációk fejtik ki a kívánt hatást, egy specifikus koncentrátum vagy egy egyszerű kémiai vegyület helyett. Éppen emiatt nagyon elővigyázatosnak kell lenni a gyógynövény első alkalmazásakor az adott lónál, mert gyakorlatilag kiszámíthatatlan az állat szervezetének reagálása a kombináció összetett hatására. A gyakorlat azt mutatja, hogy ugyanarra a gyógynövényre, esetleg keverékre teljesen más reakciót képes mutatni két különböző egyed. Így, amellett, hogy nagy óvatossággal kell egy-egy kezelést megkezdeni, nem szabad a lótartónak saját kútfőből merített ötletek alapján kísérletezgetni a lován. Gyakran a lovak saját, önkéntes akaratukból csökkentik a felvételét bizonyos gyógynövénynek, akár el is utasítják azt. Ez egy ösztönös reakció az állatnál, amelyet a szervezet által közvetített információk eredményeznek: nincs szüksége a lónak az adott gyógynövény hatóanyagaira, vagy éppen megtalálható a kellő mennyiség a szervezetben. A gyógynövények jelentősége a lovak takarmányozásában Sajnos a mostani tartási körülmények mellett nem megoldható -általában -, hogy több száz hektáros dús legelőkön éljenek a lovak, kedvükre válogatva ki a számukra szükséges gyógy- és egyéb növényeket. A lovak étrendjébe azért szükséges és fontos a gyógynövényeket beilleszteni, hogy pótoljuk és visszaadjuk szervezetüknek a takarmányukból hiányzó komponenseket. Amennyiben a ló étrendjébe gyógynövényeket is felveszünk, úgy nemcsak természetes, de gyógyászati értékkel rendelkező takarmányalkotókat is bejuttatunk a szervezetébe. A gyakorlat azt igazolja, hogy a lovak szeretik a számukra készített gyógynövény-keverékeket: teljesen úgy tűnik, hogy tudják, számukra mi a jó. Éppúgy, ahogyan ha elutasítják, akkor tudatják velünk, hogy nem igényli szervezetük az adott növényt. Tulajdonképpen kétség sem férhet ahhoz, hogy a lovak és a gyógynövények jól összeillenek, a természetben kialakult rend szerint. Csupán meggyőző érvek kérdése az, hogy mennyire látják ezt be a lótulajdonosok és a hagyományos módszereket alkalmazó állatorvosok. Jelenlegi életmódunk és felfogásunk azonban ez ellen dolgozik, mivel az egész életünk arról szól, hogy mindent gyorsan elintézzünk. Ez az oka annak, amiért a gyógynövényes gyógyítás kiszorult a köztudatból, és sokkal inkább a mai, gyorsan ható vakcinák és gyógyszerek terjedtek el a közhasználatban. Ezek rendkívül gyorsak, könnyen kezelhetőek, viszonylag biztonságosak - már ami a kiszámíthatóságukat illeti. Napjaink lótulajdonosa nem engedheti meg magának, hogy gyógynövénykeveréket állítson össze lovának, és valljuk be, nem is igen mondhatja magáénak azt a tudást, ami ehhez szükséges lenne. Ugyanakkor a mai állatorvosok túlnyomó többsége messzemenőkig elutasítja az effajta gyógyítást, egyrészt, mert konzervatív klasszikus módszereket tanult az egyetemen, másrészt, mert ki van téve a befolyásos és nagy hatalommal rendelkező gyógyszergyárak nyomásának, amelyek a legújabb és legnagyszerűbb szintetikus készítményeiket akarják eladni, lehetőleg minél drágábban. Az elmúlt 30 évben e "nagyszerű" gyógyszerek némelyike fatálisan nagy tévedéssé vált. Sokan elfelejtették, vagy nem is hallottak arról, hogy a késő '70-es évek táján piacra dobtak egy olyan féreghajtót lovak számára, amely piaci jelenlétének első öt hónapjában rengeteg ló életét követelte. Ez a kis kitérő csak azért áll itt, hogy jelezze, az állatorvosi társadalom egyáltalán nem lehet bizonyos a hagyományos gyógyszerek biztonságában. Manapság, majdnem minden alternatív terápia igencsak közkedveltté válik az U.S.A. lótartóinak körében. A régi, jól bevált állatorvosi utasítások, mint például "állítsa le a lovat két hétre, aztán majd hívjon fel!" már nem elegendőek a tulajdonosoknak. Ahogyan az sem, hogy a méregdrága kiszállási és "ránézési" díj kifizetése után kap egy injekciót a ló, ami pár nap után nem érezteti a hatását többé, és csak arra volt jó, hogy a tulajdonos lássa, hogy történt valami. TISZTELET A KIVÉTELEKNEK!!! Ma már a lótulajdonosok nagy része - köszönhetően a felgyorsult információáramlásnak - igenis többet akar tudni a betegségekről, és igénye van arra, hogy az állatorvosa tájékozott legyen az alternatív módszerekkel kapcsolatban is. Nos, meglehet, hogy ez az állítás merésznek tűnik, de egyre szélesebb körben tapasztalható ez az igény: a tapasztalat ezt mutatja. Nyilvánvaló, hogy eljött az ideje az állatorvosi praktizálók szemlélet-frissítésének. Természetesen nem arról van szó, hogy a hagyományos orvoslást el kellene vetni! Véletlenül sem! De nem szabad mellőzni és figyelmen kívül hagyni a gyógynövények hatékony erejét: megelőző jelleggel és gyógykezelések kiegészítéseként történő felhasználásukat preferálni kell. (Moore 2001). Szabályok és intelmek Alapszabály a természetes gyógymódok helyes alkalmazásánál, hogy a természetnek időt kell adni, hogy dolgozzon. Azért, mert a hagyományos, gyorshatású gyógyszerekkel hamarabb érhető el szemmel látható eredmény, attól még a gyógynövények nem kevésbé hatékonyak. Másik igen fontos alapelv, hogy csak és kizárólag olyan gyógynövénykeveréket etessünk a lóval, amelyet egy ló-specialista herbalista ajánl. Olyan növények, amelyek az embernek a gyógyírt jelentik, a ló számára akár mérgezőek is lehetnek (például a kerek repkény, orbáncfű, pohánka, zsurló, stb.). Erről a későbbiekben még részletesen írok. Sokkal célszerűbb korrekten utánajárni a témának, mint a végén sajnálkozni. Mindenképpen ajánlható, hogy mielőtt a gyógynövényeket mindenféle megalapozottság nélkül, össze-vissza elkezdené használni a lótartó, legalább a diagnózis felállításában kérje ki állatorvosának szakvéleményét. Ez nagyon fontos! Sajnos az állatorvosok nagy része bizonyára nem gyógynövényt fog ajánlani, ám ha a gazda mégis ragaszkodik az ilyen kezeléshez, akkor arra mindenképpen ügyelni kell, hogy ne a felírt gyógyszerrel ellentétes hatású gyógynövényeket válogasson lovának. Bizonyos gyógynövények és hatóanyag-kombinációk veszélyesek lehetnek ugyanis az állat számára. Fontos tudni, hogy a megnövelt mennyiségű bevitt hatóanyag nemkívánatos hatást idézhet elő az állatnál, így mindig szükséges az előzetes konzultáció egy hozzáértő szakemberrel a gyógynövény használata előtt. Bár általában a kis adagú gyógynövény-használat nem szokott mellékhatásokat mutatni akkor sem, ha nem tökéletes mennyiségben és teljesen szakszerűen alkalmazzák őket, vemhes kancák esetében ez nem így van. Ugyanis sok gyógynövénynek van a hormonháztartásra kifejtett, illetve méh-izom stimuláló hatása, így egy-egy növény (például málnalevél a vemhesség utolsó 75 napjában) kivételével óvakodjunk alkalmazásuktól a vemhes, illetve csikós kancák esetében. Ha a lótartó gyógynövényt vagy ilyen alapú terméket vásárol a lovának, nem mindegy, hogy kitől teszi ezt. Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy a gyártó vagy forgalmazó milyen alapanyagból készítette a gyógyhatású készítményt. A nem megfelelően termesztett, betakarított, szárított, feldolgozott, tárolt drogok hatóanyaga olymértékben lecsökkenhet, hogy semmilyen hatást nem fejtenek ki. Csak minőségellenőrzött és bevizsgált árut szabad megvenni, megbízható helyről. A manapság forgalomban lévő, lovaknak készült gyógynövény-tartalmú készítmények speciális kezelésekhez lettek kialakítva. Ez azt jelenti, hogy nem csupán általános hatással rendelkeznek ezek a keverékek, hanem specifikus célterületeik vannak. Hatással vannak az emésztőrendszerre, a légzőszervekre, hormonháztartásra, vérkeringésre, az idegekre, hőszabályozásra, a csontok és izületek működésére: segítik a vázrendszer regenerálódását egy-egy versenyszezont követő pihenő időszakban. Ez nem azt jelenti, hogy egy-egy konkrét betegség eltűntetése a feladatuk, hanem bizonyos területeket erősítenek és hoznak egyensúlyba. Kevésbé specifikus hatásuk, hogy az immunrendszer védekező képességét fokozzák, és az általános közérzetet javítják. A modern gyógyszerekkel ellentétben a gyógynövényeknek jóval több idő szükséges, amíg jótékony hatásuk szemmel láthatóvá válik. Ez gyakran beletelik két-három hétbe, vagy még ennél is több időbe. Általában a kívánt hatás elérésekor megfelezhető a dózis, még így is megtartva az azonos tápláló és terápiás hatását a készítménynek. Majdnem mindegyik kéregből és gyökérből álló drogot porított formában adjuk a lovaknak. Mivel a porított forma sokkal koncentráltabb - egységnyi térfogatban nagyobb tömeg -, ezért ennek mérőegységét kiskanálnyi mennyiségben célszerű megadni. A levelekből készült keverékeket marokban vagy csészében szokták kiadagolni. A végső állomás a keverék számára azonban mennyiségtől függetlenül mindig az abrakos vödör. (Duffy-Salmon 1998). Ideális lenne minden esetben igénybe venni egy homeopátiás állatorvos segítségét, illetőleg egy, az állatgyógyászatban is jártas gyógynövény-specialistáét, hogy milyen gyógynövényt, illetve -keveréket használjunk. Ez persze nem egyszerű feladat önmagában sem, hiszen kevés állatorvosnak vannak homeopátiás vagy gyógynövényes tapasztalatai. Ma ez Magyarországon nem megoldott, ám a diagnózis felállításához mindenképpen állatorvost kell hívni, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e gyógynövényismerettel, vagy sem. És egy dolog biztos: az állatok nem játékszerek, amelyeken kedvünkre kísérletezhetünk. Nagyon nagy körültekintéssel kell kezelni azt, hogy miből, mennyit és mikor adunk lovunknak. (Moore 2001). A gyógynövényekkel kapcsolatban megalkotott, emberi felhasználásra vonatkozó irányelvek, a lovak esetében is megállják a helyüket. Néhány alapelv Michael Tierra nyomán, a gyógynövények, mint a legpotenciálisabb gyógyhatású anyagok gyakorlati alkalmazására. A környéken növő gyógynövények a legalkalmasabb a helyi élőlények gyógyítására, mert ugyanahhoz az ökológiai környezethez adaptálódtak -közösen. A gyenge hatású gyógynövényeket nagy adagokban, hosszabb ideig kell alkalmazni. Önmagukban szinte soha nem hoznak gyógyulást, fontos az egyéb életkörülmények javítása (étrend, életvitel). A legtöbb heveny betegség 3-4 nap alatt elmúlhat, a kúrát azonban nem szabad megszakítani ezután még vagy két hétig. Így elkerülhető a betegség kiújulása. Idült betegségek esetén tisztában kell lennünk azzal, hogy azok hosszabb időn át fejlődtek ki, és több szervi funkció közrejátszik kialakulásukban, az érzelmi szféra jelentékeny befolyása mellett. Ezekben az esetekben azt mondhatjuk, annyi hónap kell a gyógyuláshoz, amennyi év kellett a kialakuláshoz. A legkritikusabb pontok a gyógynövények alkalmazásakor a kitartással, következetességgel és a hozzáértéssel kapcsolatosak. Terápiás módszerek-gyógynövényekkel: 1. erősítés (tonizálás) 2. hashajtás 3. hánytatás 4. izzasztás 5. nyugtatás, csillapítás 6. stimuláció, azaz serkentés 7. vértisztítás, detoxikálás vagy méregtelenítés 8. vizelethajtás (a folyadékegyensúly beállítására). Leggyakoribb a teák felhasználása, amelyeket előállíthatunk forrázással avagy főzéssel. Előbbinél a felületi szövetekből könnyen kinyerhető anyagok esetében a növényi részt a forrásban lévő, de tovább nem forralt vízbe tesszük, rövid időre, lezárva (pl.csalán). Utóbbinál a vastag levelekből, szárakból, kérgekből, gyökerekből hosszabb idejű főzés során nyerjük ki a gyógyító anyagokat (pl. orvosi macskagyökér). A felhasználandó mennyiséget és hogy hogyan kombinálhatóak az egyes növények, a receptek részletezik. Ám sokszor a betegtől függően, tapasztalatok útján kell beállítani a helyes arányokat. A gyógynövények funkciója csupán általános, a velük alkalmazott terápiák nem egy-egy konkrét betegség eltűntetéséről szólnak, hanem arról, hogy az emberi szervezet egyensúlyi állapotát helyreállítsák, s az maga gyógyuljon meg. (Tierra 1991). Gyógynövények az állatorvosi gyakorlatban A gyógynövényből készült gyógyszerek minden kétséget kizáróan a legősibb gyógyszerek közé tartoznak, több ezer éves történelemmel a hátuk mögött. A gyógyító erejű növények felfedezése többféle módon történhetett. Nyilván az egyik ezek közül az volt, amikor a történelem előtti időkben élő ember megfigyelte a beteg állatok viselkedését, azaz hogy hogyan "kezelte" magát a beteg állat különleges növények elfogyasztásával. A farmakognózia tudománya - amerikai szakirodalom alapján - azzal foglalkozik, hogy beteg állatok milyen növények után kutatnak, betegségük gyógyítása céljából. Nos, eme tudomány napvilágra hozta, hogy az ösztönök bizonyos állatokat következetesen ellátnak "terápiás információkkal", amelyek lehetővé teszik számukra a gyógyító szerek természetes rendszerének használatát. Megjegyezném a teljesség kedvéért, hogy a farmakognózia magyar szakirodalomban nem a fentieket jelenti, hanem azt a tudományt, amely a növényi és állati eredetű gyógyhatású anyagokkal foglalkozik. A gyógynövények képviselik az emberek által megkísérelt első gyógyító célú beavatkozást, és a jelenleg használt hagyományos gyógykészítmények 25%-a növényi eredetű. A Világ Egészségügyi Szervezete (World Health Organisation- WHO) állítása szerint a növényi alapú gyógyszerek esetében a tájékoztatóban található javallatok 75%-ban megegyeznek az alapot adó gyógynövények régi, kulturális, klasszikus javallataival. Ebből is látszik, hogy a hatalmas gyógyszergyárak nem egyebet, mint a gyógynövények hatóanyagait használják és vonják ki gyógyszerek előállításához. Vajon miért írna fel receptként egy orvos gyógynövényt a betegnek, ahelyett, hogy egyetlen hatóanyagot írna elő, ahogyan az egy gyógyszerben megtalálható? A hagyományos orvosok azzal érvelnek, hogy az egyedülálló aktív összetevő sokkal pontosabban jellemezhető, kutatható és kiszámítható, mint azok az "oda nem tartozó, nem odaillő" egyéb növényi összetevők, amelyek a hatóanyaggal együtt fordulnak elő a növényben, és amelyek csak megnehezítik a lezajló reakciók megértését. A kezeléseik során gyógynövényeket alkalmazó orvosok azonban két fontos előnyét emelik ki a hatóanyagot tartalmazó, teljes növény alkalmazásának. Az egyik a vegyi anyagok között lejátszódó szinergikus hatás, a másik pedig a kezelés biztonsága. A szinergizmus azt jelenti, hogy a kémiai vegyületek erősítik egymás hatását, és hasznos, gyógyászati célból jelentős tulajdonságok koncentrálódnak a növények együttesen kialakított hatásában. Utóbbi pedig arra vonatkozik, hogy vizonylag kicsi arra az esély, hogy valaki túladagolja a lovat gyógynövényekkel. Legfeljebb a hosszú ideig, nagy mennyiségben adagolt gyógynövény-készítmény okozhat mérgezést, de ez sokkal enyhébb hatás, mint amire a szintetikus gyógyszerek képesek. Megjegyezném azonban, hogy egy-egy, az idegrendszerre ható gyógynövény (pl. orvosi macsjkagyökér) adagolásával rendkívül óvatosnak kell lenni). Ezen kívül pedig megfigyelték, hogy az egyik növény esetleges toxikus jellegét a keverékben található másik növény gyengíti, tompítja. Emiatt elmondható, hogy a gyógynövénykeverékek sokkal hatékonyabbak és főként biztonságosabbak az egyedülálló hatóanyagokkal szemben. További előnyei is vannak a gyógynövényekkel történő gyógykezeléseknek. Amíg az orvostudomány teljes erőbedobással kutatja azokat a csodával határos gyógyító képességeket, amelyeket egyes vírusölő és rákellenes hatású gyógynövényeknek tulajdonítanak, addig nagyon óvatosan megállapíthatjuk, hogy tudományos eredmények és kutatások nélkül is a kezünkben van az az eszköz, amely gyógyít bennünket és lovunkat anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogyan is zajlik mindez. Például igen figyelemre méltó tény, hogy amíg a hagyományos gyógyszerek között igencsak kis számban találunk az egész immunrendszert stimuláló, általános hatásúakat, addig a gyógynövények világában több ilyen is létezik (kasvirág, ginzeng, ragadós galaj). Sajnos a gyógynövények állatorvosi praktizálásában történő alkalmazásának még nagy utat kell megtennie, amíg az alkalmazható dózisok és előírások, szabványok kialakításra kerülnek. A jövőben valószínűleg elterjednek a gyógynövények az állatorvosi gyakorlatban. Ugyanis hiába kerül a piacra egyre több és újabb gyógyszer, egyik sem tudja azt produkálni, amit a gyógynövények. Van egy csoportja a gyógynövény-készítményeknek, amelyekre szemmel láthatóan különösen érzékenyen reagálnak egyes betegségek. Az ebben található növények rák ellenes, mikrobaölő és immunerősítő hatással rendelkeznek. Ilyen széles hatókörű gyógyszerek a gyárakban nem készülnek. Ráadásul a gyümölcsök és zöldségek nagy része olyan nem tisztázott táplálkozási faktorokat is tartalmaz, amelyek táplálják és erősítik, azaz tonizálják a testet. Ezek a gyógynövény-tonikok olyan erősítő hatással rendelkeznek, amelyhez nem is hasonlíthatóak a modern, tudományos gyógyászat eszközei. A gyógynövények sokszor különösen hatékonynak bizonyulnak olyan betegségekkel szemben, amelyek a hagyományos gyógyításnak megoldhatatlan problémát jelentenek. Elsősorban azért, mert nemcsak az adott betegségre hatnak, hanem egyidejűleg az egész szervezetet is erősítik, ezzel is segítve azt a betegség leküzdésében. Emiatt tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyógynövényeket. Mint minden gyógyszer esetében, úgy itt is előfordulnak ellenjavallatok, sőt akár mérgezések is. Ezeket mindenképpen figyelembe kell venni a beteg állat állapotától függően. Például egy olyan ártalmatlannak tűnő gyógynövény, mint amilyen a fokhagyma is, kellemetlenségeket okozhat tartós adagolás esetén. A fokhagyma az egyik legismertebb gyógyhatású növényünk, tisztában vagyunk jellegzetes mikrobaölő, szívvédő és koleszterolt csökkentő hatásával. Ráadásul igen elterjedten használják az állatorvosi gyógyászatban repellens és parazitaölő tulajdonságai miatt is - belső felhasználással. Probléma ott lehet, hogy a fokhagyma azon növényi csoporthoz tartozik, amely hosszú ideig tartó kezelés során anaemiát (vérszegénység) okoz az állatokban. Hogy mennyi idő után mutatkozik meg a mérgezés az állaton, az nem megállapított egyelőre, ám mindenképpen ajánlható a fokhagyma állatoknak történő hosszabb idejű adagolásának elkerülése. Más, hasonlóan gyenge gyógyhatású növények azonban évekig is használhatóak, minden különösebb mellékhatás nélkül. Ilyen például a málnalevél (amelyet tenyészkancáknak szoktak adni, de mindig jó, ha kéznél van a vemhesség utolsó 75 napjában), az őszbogáncs hepatitisre, vagy a kasvirág az immunrendszer stimulálására. Nem szükségképpen biztonságos az, ha az adagolni kívánt mennyiséget az emberi test tömegéhez viszonyítva, azzal arányosan írják fel az állatorvosok a ló számára, általában ennél kevesebb a napi adag. Egy olyan tapasztalt szakember, aki gyógynövényes ismereteket ötvöz az állatorvoséval, felbecsülhetetlen segítséget nyújthat a beteg állatok kezelésében. (Wynn, 1999). Magyarországon sajnos nem elterjedt gyakorlat az állatorvosok praktizálásában a gyógynövények használata, ugyanis ma Magyarországon hivatalos, erre vonatkozó "herbalista-állatorvos képzés" nem létezik. Tudomásom szerint az egyetlen, alternatív gyógymód a homeopátia, amely posztgraduális képzésben tanulható az állatorvosok számára: de ez a két terület nem ugyanaz. A gyógynövény-specialisták nem igazán ismerik a ló-gyógyászatot, így tulajdonképpen ez a téma egy olyan határterület, amelyet senki nem érez magáénak. Ráadásul az állatorvosok túlnyomó többsége nem alkalmaz rutinszerűen gyógynövényeket a lovak gyógyászati kezelésében. Ez az állapot annyiból nem tekinthető sajátságosnak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban hasonló helyzet játszódott le, amely napjainkig is tart. A lovaknak készült gyógynövénytartalmú termékek szabályozásának problematikája az USA-ban és az Európai Unióban Készítettem egy illusztratív ábrát, arra vonatkozóan, hogy hogyan történik a szabályozása annak a folyamatnak, amíg a gyógynövények eljutnak a lovak abrakos vödréig. Állam Mit? Állatorvos Miért? Ló tulajdonosa Mennyiért? Ló Mikor, Mennyit? Ábra 1. A gyógynövények lovak abrakjába kerülésének szabályozása A fenti ábra alapján látható, hogy az állam eldönti, hogy mely gyógynövény-tartalmú termékeket engedélyez forgalomba hozni lovak részére. Az állatorvosok a diagnózis felállítása után javaslatot tesznek arra vonatkozóan, hogy milyen gyógymódra van szükség adott esetben. A ló tulajdonosa mérlegel, hogy mekkora költségeket vállal. A ló pedig azt dönti el, hogy megeszi-e az adott gyógynövényt, ha igen, mikor és mennyit eszik meg belőle. Ahogyan sok amerikai esemény hasonlóan játszódik le Európában, beleértve Magyarországot is, úgy a gyógynövények lótakarmány-kiegészítőként történő forgalmazása szintén megjelenik majd az Európai Unió piacán. Érdemes végiggondolni, hogy a tengerentúli szabályozási procedúra is vélhetően hasonlóan fog lejátszódni az Európai Unióban , mint arra már mutatnak egyes jelek. Az amerikai kongresszus 1928-ban létrehozta az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatalt, az FDA-t (Food and Drug Administration). Számos botrányos ügy nyomán, amelyek újabb és újabb szigorításokhoz vezettek, végül a szervezet igencsak befolyásossá vált napjainkra. Működése során előírja, hogy a gyógyszereket forgalomba hozataluk előtt ki kell próbálni biztonság és hatékonyság tekintetében. Sajnálatos módon a gyógynövények többségére nem tér ki, regisztrálatlanul hagyva azokat. Engedélyezésük csak akkor lehetséges, ha megfelelnek az FDA gyógyszerészeti előírásainak. Ami azt jelenti, hogy amikor az ősrégi gyógymódokat újszerű formába kívánják önteni, akkor olyan hihetetlenül költséges laboratóriumi vizsgálatokkal kellene alátámasztani a készítmény biztonságosságát és hatékonyságát, amelyek csak az országos gyógyszertárak költségvetéséből volna finanszírozható. És ez éppen eléggé nagy akadály, mivel nemhogy millió dollárokat, de még filléreket sem lennének hajlandóak költeni a gyógyszergyárak arra, hogy olyan gyógyszert próbáljanak ki, amelyet aztán - gyógynövények tartalmaként - bárki megtermelhet magának. Ezen kívül, a befektetett dollármilliókért cserébe szabadalmi jogot akarnak kizárólagosan gyártott gyógyszereikre, és hát a gyógynövények nem igen szabadalmaztathatóak. Viszont nem szabad elfeledkezni arról, hogy maguk a gyárak sem teljesen új ötletekkel dolgoznak, hanem a hagyományos gyógymódok alapján kutatnak olyan hatóanyagok után, amelyek az egyes gyógynövényekből kivonhatóak. Ezeket az izolált vegyületeket aztán megpróbálják szintetikusan vagy félszintetikusan előállítani. E folyamat eredményeképpen az orvosok és humán betegek nagy részének fogalma sincs arról, hogy a tabletták és kapszulák hatóanyagai végső soron gyógynövényekből származnak. Furcsa fintora az FDA ügynek, hogy a nem engedélyezett gyógyszerkészítmények forgalmazása tiltásának részeként megtiltja a lehetséges mellékhatások feltüntetését a készítmény csomagolásán. Ez viszont azt eredményezi, hogy a gyógynövények nagy része nem gyógyszerként, hanem élelmiszer-adalékként úgy kerül forgalomba, hogy a mellékhatások nincsenek feltüntetve. (Castleman 1991). Ami a lovak vonatkozásában igazán bosszantó ebben az az, hogy a gyógynövények, növényi kivonatok, homeopatikus gyógyszerek abba a bizonyos kategóriába esnek, amit az FDA ki nem próbáltnak nevez, vagy épp úgy találták, hogy nincs bizonyított szükség ezekre a lovak takarmányozásában. Nos, az FDA ezen kijelentésével nyilván sokan vitába szállnának. Egyik, e téren szabályozási joggal rendelkező szervezet sem végzett kutatásokat és nem bizonyította, hogy ezek a kiegészítő készítmények veszélyesek lennének a lovak számára. Az egyetlen, amit állíthatnak, hogy laboratóriumi körülmények között nem lettek kipróbálva. Csak sajnos arról megint nem esik szó, hogy évezredek óta számtalanszor kipróbálás alá estek ezek az anyagok, és mindannyiszor bizonyítottak a történelem során. És nem csak emberek, de állatok esetében éppúgy bizonyították gyógyerejük hatékonyságát. Vegyünk egy egyszerű példát, amely bizonyítja az amerikai rendszer esetlegességét! A fehér fűz kérge egy természetes fájdalomcsillapító drog, amely használatakor nem irritálja a gyomrot, nem okoz gyomorfekélyt, és biztonsággal használható hosszabb időn át. Ezzel a növénnyel kapcsolatban csak egyetlen apró hiba van: Amerikában a gyógynövénykészítményt gyártó cégeknek nincs arra engedélyük, hogy közöljék a fogyasztóval a fent említett tulajdonságait e hasznos drognak. Egyszóval a csomagoláson található címkén ezek az információk nem jelentethetőek meg. Ezzel szemben az FDA engedélyezi például a Phenylbutazon nevű készítmény használatát, amely hosszú távon alkalmazva nemcsak gyomorfekélyt okoz, de még a fájdalmat is csak tünetileg kezeli, amely még nagyobb problémákhoz vezethet a későbbiekben. (Duffi-Salmon 1998). Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy egy amerikai gyógynövény-készítményeket gyártó cég képviselőjének felháborodása hogyan is kapcsolódik a magyarországi helyzethez. Őszintén szólva, sehogy. Ám az EU-csatlakozás után már nem is lényeges az, hogy ma Magyarországon hogyan szabályozzák a gyógynövény-készítmények állatok, elsősorban lovak takarmányozásában történő felhasználását. Ezekben az esetekben már az EU direktívák lesznek az irányadóak, mégha nem is azonnali hatállyal. Ami a két világhatalom szabályozási rendszerének összehasonlítását lehetővé teszi, az a kapitalista, pénzorientált piaci magatartás jelenléte mindkét területen. Ez azt jelenti, hogy ahogyan az amerikai gyógyszergyártó cégek is befolyásuk alatt tartják a gyógynövényekre vonatkozó szabályokat megalkotó szervezeteket, úgy hasonló helyzet figyelhető meg az Európai Unió keretein belül. Összehasonlításként érdemes végignézni Szenci Győzőné, Európai Füzetek 41. számában megjelent elemzésének rövid kivonatát, amelyből kiemelem és kommentálom az ide vonatkozó részeket. Az Európai Unióban egyenlőre nincs készen a gyógynövény-termékekre vonatkozó, egységes piaci szabályozás. A drogokat az érvényes gyógyszerkönyvi előírásoknak és szabványoknak megfelelően az egyes tagállamok maguk minősítik. Minden tagállam nemzeti szabályozásába beépítették azt az irányelvet, mely szerint a gyógyszereket piacra kerülésük előtt engedélyezni kell. A növényi eredetű gyógyszereket szinte minden tagállamban a gyógyszerek közé sorolják, és alapvetően a gyógyszerekre vonatkozó általános szabályozás alá esnek. Ez megfelel az irányelvben ("Quality of Herbal Remedies") foglaltaknak, amelynek előírásai alapján e termékeket a minőség, a hatásosság és a biztonság szempontjából vizsgálni és engedélyezni kell. Megjegyzés: ez pontosan így zajlik az Amerikai Egyesült Államokban is. A "Quality of Herbal Medicinal Products" az Európai Uniónak az az irányelve, amely rendelkezik azokról a növényekről, növényi részekről és az ezekből készült készítményekről, amelyeket terápiás és profilaktikus (betegséget megelőző) jelzéssel látnak el és kínálnak. Eszerint gyógyszernek minősül minden olyan anyag vagy anyagok kombinációja, amely emberi vagy állati betegség kezelésére vagy megelőzésére használható. Az anyag maga, lehet növény, növényi rész vagy kivonat is. Továbbá minden olyan anyagot vagy anyagkombinációt gyógyszernek kell tekinteni, amely megfelel az előző kritériumnak, és amelyet az emberi, illetve az állati szervezetre vonatkozó orvosi diagnózis felállítása során, vagy a gyógyulás érdekében az emberi, illetve az állati testfunkciók javítására vagy befolyásolására alkalmaznak. A növényi tartalmú gyógyszereket akkor nem sorolják be gyógyszerként, ha élelmiszerként, kozmetikumként, stb. használják fel azokat, és nem betegségek gyógyítására, elhárítására, vagy testfunkciók javítására, illetve befolyásolására alkalmazzák. A nem gyógyszerkészítmények közé sorolt termékeket akkor is élelmiszerként vagy kozmetikumként veszik nyilvántartásba, ha esetenként farmakológiai tulajdonsággal rendelkező növényt is tartalmaznak. E növényi készítményekre vonatkozóan nem szükséges az illetékes hatóság jóváhagyása. Tehát, ha nem engedélyezik az adott gyógynövényből készült terméket gyógyszerként forgalomba hozni, akkor élelmiszerként, állatoknál takarmányként lehet csak piacra dobni. Ma Amerikában a legtöbb, lónak készült gyógynövény-keveréket takarmány-kiegészítőként forgalmazzák, mert nincsenek minősítve hatásosság és biztonság szempontjából, az FDA előírásainak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy sem a javallat, sem a mellékhatások nem tüntethetők fel a címkén. Ez várhatóan ez az Európai Unióban is így fog zajlani. Ennek, saját véleményem szerint, azért lesz jelentősége, mert ennek a határterületnek, amit most sem az állatorvosok, sem a takarmánygyártók, sem a gyógynövénytermesztők nem éreznek magukénak, meglesz a "gazdája". Mivel nem gyógyszerekről lesz szó, ezért az állatorvosok kevésbé fogják előrébb vinni az ügyet, így ez a faladat a takarmánygyártó és -forgalmazó cégekre marad. A gyógynövénytermesztők azon kívül, hogy az alapanyagot biztosítják, nem érdekeltek a lovaknak gyártott gyógynövényes termékek népszerűsítésében, hiszen ez egy viszonylag kis méretű felvevőpiac. Az FDA európai megfelelője az EMEA (European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) vagyis a Gyógynövénytermékek Minősítésének Európai Hivatala. A hatálya alatt álló termékek köre: az olyan, iparilag előállított, emberi vagy állati felhasználásra szánt gyógyhatású termékek, amelyek a tagállamok piacán kerülnek forgalomba. Az EMEA hatályköre nem vonatkozik: o azokra a gyógyhatású termékekre, amelyeket orvosi recept alapján a gyógyszertárban egyénileg készítenek el; o azokra a gyógyhatású termékekre, amelyeket a gyógyszerkönyv előírásai alapján a gyógyszertárban készítenek el, és a gyógyszerész közvetlenül a páciensnek szán; o kutatási-fejlesztési célra szánt gyógyhatású termékekre; o félkész termékekre, amelyeket további feldolgozásra szánnak. Nem tudni még pontosan, hogyan fog alakulni az Európai Unióban e problémakör megoldása, de talán ötletek meríthetőek az amerikai kontinensen lezajló folyamatokból. És talán a hazai szakemberek bátrabban fognak majd e kényes, több szakmát átfogó témához, ha van előttük egy példa, amelynek a hibáit nem kell még egyszer elkövetni.

5. Gyógynövények 5.1. Ánizs, Pimpinella anisum L., Anise seed A szárított magok gyakran használatosak az étvágy növelésére és emésztőnedvek elválasztásának serkentésére. Éppen ezért a rossz étvágyú és/vagy emésztési rendellenességekre, például kólikára hajlamos lovak takarmányának fontos kiegészítője. Másrészről ismert, hogy ösztrogenikus hatása is van, ami alkalmassá teszi, hogy a kancák ivarzási ciklusát kiegyenlítetté tegye. Olyan lovaknál, amelyek krónikus tüdőproblémákkal küzdenek, szintén kiváló köptető és nyálkaoldó hatása miatt. (Vandergrift 1998). Az ország déli részein eredményesen termeszthető. (Bernáth 2000). Anise seed Active constituents The active constituents in anise, particularly the terpenoid anethole, are contained in its volatile oil. The volatile oil gives the plant a delightful flavor and has been combined with other less pleasant tasting medicinal herbs to offset their taste. The oil is also antispasmodic, helping to relieve intestinal gas and spasmodic coughs.3 Anise has been combined with cathartic laxatives to help reduce the spasmodic cramping they can cause.4 It may also have modest antiparasitic actions and has been recommended by some practitioners to treat mild intestinal parasite infections.5 Anethole has been documented to have phytoestrogen activity in test tubes and animals;6 the relevance of this to humans is unknown. No clinical trials have been conducted to support any of these uses, though anise is approved for use by the German Commission E for relieving coughs and indigestion.7 How much is usually taken? Three grams (1/2 tsp) of the seeds can be used three times per day to treat indigestion. To make a tea, boil 2 to 3 grams (1/2 tsp) of crushed seeds in 250 ml (1 cup) of water for ten to fifteen minutes, keeping the pot covered. Three cups of this tea can be drunk per day. It has been recommended to combine approximately 0.5 ml anise volatile oil with 4 oz (120 ml) tincture of anise and then take 10 to 30 drops (1/2 to 1.5 ml) of this mixture three times daily for coughs.8 The volatile oil can also be inhaled (by placing it in a vaporizer or in a steaming bowl of water) to help relieve a cough.9 Editor: POINTERNET, Source: V I T A C O S T 5.2. Réti legyezőfű, Spiraea ulmaria, Meadowsweet A leggyakrabban köhögésre, meghűlésre, bronchitisre és emésztési problémákra használják a bakszakállt. Érzéstelenítő hatása miatt kisebb fájdalmak esetén segít az izületi gyulladásban szenvedő lovak kezelésekor. (Duffi-Salmon 1998). Egyébként a szalicilsav tartalma miatt, ami az aszpirin hatóanyaga, gyógynövény-aszpirinnek is nevezik. Összehúzó hatása miatt kiválóan alkalmazható fekélyek kezelésekor, főleg ha azt szintetikus gyógyszerek, például phenylbutazon idézi elő. (Vandergrift 1998). Meadowsweet Active constituents While the flowers are high in flavonoids, the primary constituents in meadowsweet are the salicylates, including salicin, salicylaldehyde, and methyl salicylate.2 In the digestive tract, these compounds are oxidized into salicylic acid, a substance that is closely related to aspirin (acetylsalicylic acid). While not as potent as willow, which has a higher salicin content, the salicylates in meadowsweet may give it a mild anti-inflammatory effect and ability to reduce fevers during a cold or flu. However, this role is only based on historical use and knowledge of the chemistry of meadowsweet�s constituents, and to date, no human trials have examined the therapeutic potential of meadowsweet. How much is usually taken? The German Commission E monograph recommends 2.5�3.5 grams of the flower or 4�5 grams of the herb�often in a tea or infusion�per day.3 Unfortunately, to achieve an aspirin-like effect, one would realistically need to consume about 50�60 grams of meadowsweet daily. This means that willow bark extracts standardized to salicin are a far more practical as a potential herbal substitute for aspirin for minor aches and pains or mild fevers. Tinctures, 2�4 ml three times per day, may alternatively be used. Editor: POINTERNET, Source: V I T A C O S T 5.3. Bojtorján, Arctium lappa L., Burdock Elsősorban akkor használják, ha a vérben megjelenő toxikus anyagok bőrkiütést, ekcémát okoznak, és a bojtorján "belülről" tisztítva a szervezetet, eltűntei a tünetek okát. Ezzel együtt segíti máj és vese működését. Jó étrendi hatása is van. Ezen kívül izületi gyulladásra és Patty Duffi-Salmon (1998) herbalista szerint a vértisztító hatás mellé a bojtorjánnak csíraölő és vizelethajtó hatása is párosul. Az a véleménye, hogy izületi gyulladásban szenvedő lovak kezelésekor nagyon fontos a keverékben egy vértisztító hatású gyógynövényt felhasználni, mint amilyen a bojtorján is. Ezen kívül nagyon fontos, hogy mindig keverékeket használjunk, hiszen az egyes növények között szinergizmus lép fel, sőt az egyes hatóanyagok között is. Egy másik figyelemre méltó tanácsa a szakembernek, hogy ne csak egy tünetet kezeljünk a lónál, hanem az egész állati szervezetre kiterjedő hatású keveréket alkossunk a gyógynövényekből. Izületi gyulladásban szenvedő lovak esetén a vértisztító hatású gyógynövény mellé egy májvédő és májregeneráló illetve egy fájdalomcsillapító hatású növényt is kever. Vandergrift (1998) szerint a bojtorján gyökere a gyomorkeserűhöz hasonlóan segíti az emésztést, és egyetért abban, hogy stimulálja a májfunkciókat. Különösen hasznos olyan lovaknál, amelyek gyengén hasznosítják a takarmányt, és/vagy nincs étvágyuk. Magyarországon a gyökereket gyűjtik. (Bernáth 2000). Burdock Active constituents Burdock root contains high amounts of inulin and mucilage. This may explain its soothing effects on the gastrointestinal tract. Bitter constituents in the root may also explain the traditional use of burdock to improve digestion. Additionally, burdock has been shown to reduce liver damage in animal studies.4 This has not been confirmed in human studies, however. It also contains polyacetylenes that have demonstrated anti-microbial activity.5 Even though test tube and animal studies have indicated some anti-tumor activity in burdock root, these results have not been duplicated in human studies.6 Several animal and test tubes studies have also suggested an anti-inflammatory effect of unknown compounds in burdock root or seeds, including an ability to inhibit the potent inflammation-causing chemical platelet activating factor.7 8 How much is usually taken? Traditional herbalists recommend 2�4 ml of burdock root tincture per day.9 For the dried root preparation in capsule form, some herbalists recommend 1�2 grams three times per day. Many herbal preparations combine burdock root with other alterative �blood cleansing� herbs, such as yellow dock, red clover, or cleavers. Editor: POINTERNET, Source: V I T A C O S T 5.4. Borsosmenta, Mentha piperita, Peppermint A Glen farm szerint a borsosmenta levele nyugtató hatású és enyhíti a köhögést. Több termékükben használják a növényt. A "Breeders Helper" a tenyészállatok ösztrogenikus aktivitását fokozza, és segít megőrizni a fertilitást a kancákban. Vemhesség ideje alatt tilos etetni. Gyógynövényei: borsosmenta, görögszéna, lóhere, málnalevél. Egyéb hatása is van a borsosmentának: természetes féregűző gyógynövény-keverék alkotója. A készítmény borsosmentát, köménymagot, izsópot, rutát, fokhagymát, kakukkfüvet és fekete ürmöt tartalmaz. Mint minden ilyen féregűző esetében igaz, hogy naponta kell az abrakba tenni egy hétig, majd a következő hat héten át szünetet tartani. Vemhes kancáknak nem adható. (Naturally Equine 2004). Természetes előfordulása nem ismert, de hazánkban termesztése megoldott. (Bernáth 2000).