A fogathajtásról/Fogathajtó bajnokságok története
A magyar fogathajtás története Pettkó-Szandtner Tibor munkásságával kezdődött. 1930-ban megnyerte a gr. Esterházy Károly által alapított Champion vándordíjat lipicai négyes fogatával. A Magyar kocsizás című 1931-ben kiadott könyve az egyik legátfogóbb fogathajtásról szóló mű. Nemzetközi sikersorozata vezérőrnagyi ranghoz juttatta és 1942-ben a lótenyésztési főosztályvezetőnek, nevezték ki. A II. Világháború után fejlődésnek induló lovas sport az 56-os események után a 60-as évekre teljesen visszafejlődött. 1957 Megalakult a Magyar Lovas Szövetség, melynek első elnöke dr. Várady Jenő. 1963 őszére sikerült egy magyar derbit szervezni, a négyesfogatok a kecskeméti öregtemplom nagyharangjának fertály óra ütésére indulhattak a terephajtásra. 1964 Először indulhattak magyar fogatok Aachenben Szentmihályi Ferenc nóniuszokkal, Lénárd Béla arab ménekkel, Torepler István sárga élvérekkel 1967 A Hamburgi Derbin első külföldi versenyzőként Kádár László nyert. 1968 Abonyi Imre lipicai kancáival nyert a Hamburgi Derdin, ezzel négyesfogathajtó nagyhatalommá vált Magyarország. 1969 Fülöp Edinborough-i herceget választották a Szövetség elnökévé és ez a kongresszus hozott határozatot a négyesfogathajtás hivatalos versenyág elismeréséről és kimondta, hogy páratlan években Európa, páros években Világbajnokságot kell rendezni. Fülöp herceg Magyarországot kérte fel az első Európa-bajnokság megrendezésére. 1971 A Vadászati Világkiállítás társrendezvényeként Budapesten rendezték meg az első Négyesfogathajtó Világbajnokságot. Egyéni aranyérem: Abonyi Imre, egyéni ezüst: Fülöp Sándor, egyéni bronz: Papp József 1972 Megrendezik az első Világbajnokságot Münsterben. 1978 Négyesfogathajtó Világbajnokság Kecskeméten. Kecskemét Széktói Stadionját a verseny színhelyéül, a "Hírös Napok" ünnepi kereteit pedig a vb időpontjául ajánlotta és erkölcsi, anyagi, szervezési támogatást biztosított. 1978. augusztus 28-án Bárdos György, Fülöp Sándor és Muity Ferenc állt a dobogó legfelső fokán harmincezer ujjongó és tapsoló ember előtt. 1981 A svájci Zug városában megrendezik az utolsó négyesfogathajtó Európabajnokságot. Ezután minden páratlan évben a kettesfogatok világbajnokságát rendezik meg. Az utolsó EB egyéni győztese Bárdos György, aranyérmese a magyar csapat lett. 1984 Négyesfogathajtó Világbajnokság Szilvásváradon, Világbajnok: Juhász László, ezüstérmes: Bárdos György, bronzérmes: Bálint Mihály, 4. Bozsik József, 5. Sipos Lajos 6. az angol Flynn. Csapatban Magyarország, Svédország, Nagy-Britannia a sorrend. 1989 Balatonfenyves Kettesfogathajtó Világbajnokság. Csapatban Magyarország első helyezett, ezüstérmes: Ausztria, bronzérmes: Lengyelország, egyéniben Fehér Mihály harmadik helyezést ért el. 1990 Stockholmban rendezték az első Lovas Világjátékokat, mely során a Nemzetközi Lovas Szövetség döntése szerint négyévente az összes lovas szakág egy helyszínen vetélkedik a világbajnoki érmekért. Magyarország a tizedik helyen végzett egy-egy ezüst és bronzéremmel. 1994 A következő Lovas Világjátékokat Hágában rendezték meg. 1998 Rómában lovas Világjátékokat rendeztek 1999 Kettesfogathajtó Világbajnokság Kecskeméten. Rendkívüli magyar sikerek születtek, csapat Világbajnok: Magyarország (Hegedűs Imre, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán) egyéni Világbajnok: Lázár Vilmos, ezüstérmes: Lázár Zoltán, bronzérmes: Nyúl Zoltán 2002 A spanyolországi Jerez városában rendezték meg a következő Lovas Világjátékokat Forrás: Dr. Várady Jenő, A magyar fogathajtás története (1999)
|
A fogathajtásról/Fogathajtó szabályok
Pályák kialakítása a FEI Fogathajtó Szabályzata alapján
Díjhajtás
937. Szabály - A pálya 1. A pálya 1.1. A Díjhajtó pályának 100 x 40 m méretűnek kell lennie a 3. Függelékben leírtaknak megfelelően valamennyi Bajnokságon és CAIO versenyen és az összes Négyes fogathajtó CAI versenyen. 1.2. CAI versenyeken kisebb pálya, 80 x 40 m is alkalmazható, a 4. Függelékben leírtaknak megfelelően valamennyi egyes és kettes fogathajtó versenyen, ahol a kígyóvonal ívei-nek száma 5-ről 3-ra csökkenthető 1.3. A nézőközösség számára felállított korlátot a pályától legalább 5 méterre kell elhelyezni.
A díjhajtó négyszögben előírt program szerint, ugyanúgy, az azonosan elhelyezett betűknél kell fordulni, ütemet váltani, megállni, hátratolatni, nyolcast vagy kört fél kézzel hajtva leírni. Mind a négy lónak azonos ütemben, megegyező tartásban és harmóniában, azaz tökéletes szinkronban kell haladnia. Ennek a feladat végrehajtásában, a mozgás lendületében, a járás szabadságában, ugyanakkor az egyenlő húzásban egyaránt meg kell mutatkoznia. A dinamikus egyensúly éppúgy nélkülözhetetlen, mint a lovak intelligenciája. A fogat szépségét, kiállását a lovak küllemét, a felszerelés eleganciáját is értékelik 0-10 ponttal. A világ két uralkodó hajtó stílusa az angol és a magyar. Angolok, németek, franciák, hollandok, svájciak nehezebb kocsiba, kumetbe fognak fejen keresztül a nyak tövére helyezett hámigába. Ennek felelően a húzórészek is másképpen vannak csatolva, mint a könnyű, csak a szügyre, a nyak alá szerelt húzólapos magyar hámoknál. Az angol szerszám láncokkal, rézcsatokkal rendkívül gazdagon díszített. A gyönyörű népi motivációjú magyar hám a szíjgyártó mesterek munkája nyomán, kézi fonású sallangokkal szépített. A kocsik is különböznek egymástól: az angol kocsi nehéz, masszív, minden oldalról rézveretekkel sűrűn pompázó. A magyar kocsi homokfutóra emlékeztet, de annak parádésabb cseklészi, vagy cziráki változata.
Maraton 948. Szabály - A Pálya
1. Távolságok és sebességek Szakasz Maximum távolság Minimum távolság Jármód Maximális sebesség km/óra Minden CAI. kivéve a "B" kategóriát CAI "B" kategória Lovak Pónik A 7 km 6 km Szabad 15 14 B 1000 m 800 m Lépés 7 6 C 4 km Ügetés 19 17 D 1000 m 1000 m 800 m Lépés 7 6 E 9 km 9 km Szabad 14 13
1.1. Valamennyi Bajnokságon, CAIO-kon, CAI-A versenyeken a pályának 5 szakaszból kell állnia, de a teljes hossza nem haladhatja meg a 22 km-t. 1.2. A CAI-B kategóriás versenyeken csak az A, D és E szakaszok teljes hossza nem lehet több 16 km-nél. 1.3. Az E szakasz teljes hossza akadályonként körülbelül 1 km legyen. Az E szakasz teljes hossza az akadályok hosszát is tartalmazza 1.4. A szakaszok közötti távolságot (semleges zónát) a pálya teljes hosszába nem számítják bele.
2. Kötelező pihenők 2.1. A B és D szakasz végén legalább 10 perces kötelező pihenő van. 2.2. A B és D szakasznál letöltendő pihenőnél a terület akkora kell legyen, hogy 3 versenyző kényelmesen elférjen egyszerre, legyen árnyék és terület a motoros járműveknek. 2.3. Minden pihenőhelyen biztosítani kell a lovaknak/póniknak vizet. 2.4. A második kötelező pihenőnél és az E szakasz végénél egy állatorvos vagy annak képviselőjének jelenléte kötelező, hogy a második állatorvosi szemlét elvégezze. A szemlét igen gondosan, de gyorsan kell elvégezni, hogy a versenyzőnek legyen lehetősége a lovait/pónijait ellátni az E szakasz előtt. A lovak/pónik állapotát a pulzus, a légzés gyorsasága és a hőmérséklet vizsgálatával kell meghatározni, a Maraton kezdete előtt. Az adatokat le kell jegyezni (rögzíteni kell). Sánta, sérült, vagy nyilvánvalóan kimerült lovakat/pónikat a további versenyből ki kell zárni. 2.5. A D szakasz után egy patkolókovácsnak rendelkezésre kell állni. 2.6. Kivételes hőség vagy esős idő esetén a kötelező pihenők ideje (B és D szakaszok után) a Versenybíróság hozzájárulásával meghosszabbítható.
3. Irányjelzések 3.1. Valamennyi irányjelzőt a nyomvonal jobb oldalán kell elhelyezni, hogy a hajtók jól láthassák. 3.2. Minden egyes szakasz elejére és végére ki kell tenni a start és céljelzéseket. 3.3. Minden szakasz célja és a következő szakasz startja között legalább 50 m távolságnak kell lennie. 3.4. Az egész pályán sárga irányjelző táblákat kell elhelyezni. 3.5. A távolságjelzőket kilométerenként kell elhelyezni az A, C, E szakaszokon. Az E szakaszban a távolságjelzések az akadály hosszát is magukban foglalják. 3.6. Amennyiben a kilométer egy akadályon belül ér véget, akkora kilométerjelzőt az akadály kihajtókapuján túl kell elhelyezni.
4. Kötelező kapuk 4.1. Annak érdekében, hogy a Versenyzők az előírt nyomvonalat kövessék, a pálya kötelező szakaszait piros és fehér határjelző zászlókkal kell megjelölni. A versenyzőknek jobb kéz felől kell elhagyni a piros zászlókat, bal kéz felől pedig a fehér zászlókat. 4.2. Ezeket a kapukat minden szakaszon emelkedő sorszámokkal látják el, és jól láthatónak kell lenniük. 4.3. Elegendő számú kaput kell kitűzni, hogy minden versenyző a pályán maradjon, és ne le-gyen félreértés a pályáról való letérést illetően. 4.4. A pályarajzon fel kell tüntetni a kapuk helyét és számát. 4.5. A fogatbíróknak és a pályabíróknak a feladata megfigyelni, hogy a Versenyző minden egyes számozott kapu között elhaladt-e a helyes oldalon és a megfelelő sorrendben. Ha bármelyik kötelező zászlót kihagyta vagy a helytelen oldalán haladt át közte, akkor ezt jelenteni kell a Versenybíróságnak.
5. Jármódok 5.1. Nehéz terepen vagy olyan akadályok esetén, ahol nehéz az előírt jármódot tartani, a Technikai Kiküldött döntése alapján más jármód is alkalmazható. Ezeket a helyeket a pályarajzon és a pályán is meg kell jelölni. 5.2. Az E szakasz vége az utolsó akadálytól legfeljebb 500 m-re és legalább 300 m-re kell, hogy legyen. Ha a körülmények úgy kívánják, akkor a Technikai Kiküldött engedélyt adhat, hogy az E szakasznál az utolsó akadály és a cél között hosszabb távolság legyen, de 300 m-nél nem lehet rövidebb. Ha a távolság 500 m-nél hosszabb, akkor a finis-től 500 m-nél jelzést kell elhelyezni, így jelezve a versenyzőnek, hogy ügetésben vagy lépésben közelítse meg a célt, és ne térjen el az előírt nyomvonaltól. Az előírt szabályok be nem tartása büntetőpontokat von maga után (lásd 949.3.4, 952.7.3, és 958.2. szabályokat).
6. Természetes akadályok Természetes akadályok, mint kapuk, éles kanyarok, víz és meredek dombok a lépés szakaszon kívül minden szakaszban szerepelhetnek. A lépés szakaszban dombok beiktatása kerülendő.
Akadályhajtás
961. Szabály - A pálya
1. A pálya kimérése és építése 1.1. A pályaépítő felelős - a Technikai Kiküldött felügyelete alatt - a pálya kijelöléséért, leméréséért, az akadályok megépítéséért. 1.2.A versenypálya nem lehet kisebb 70 x 120 m-nél, illetve ennek megfelelőhelynél. Ha ez nem volna lehetséges, akkor az akadályok számát ennekmegfelelően csökkenteni kell. 1.3. A start- és célvonal nem lehet 40 méternél távolabb és 20 méternél közelebb az első és utolsó akadályoktól. 1.4. Az akadályok száma maximum 20 lehet. A pálya hossza 500 és 800 méterközött legyen. 1.5. A pályát úgy kell megépíteni, hogy a pálya legnagyobb részén a versenyzők megfelelően gyors iramban tudjanak haladni. Bizonyos akadályok ésakadálykombinációk elkerülhetetlenül lassítják az iramot, de az ilyenekkialakítását a pálya kis részére kell korlátozni.
|
|
|
|
Megalakultunk! |
|
Megalakult a !Lószeretők Klubbja!
Ha még nem múltál el 16 éves, és szereted a lovakat, esetleg lovagolsz is, vagy csak szeretnél többet megtudni, írj nekem emailt.
Kapsz egy egyszerű tesztet, amelyben felmérem tudásod és már is tag lettél. Ez egy levelezős klubb, de persze lesznek találkozók is.
Ezenkívül meglepik, különféle versenyek ( nem olyan, amiben lovagolni is kell) és informásiók, érdekességek. Írj emailt nekem:
pfanni3@freemail.hu
Várom leveled | |
|
A hét lova! |
|
Ezen a héten a !Hét lova!: Ventura
| |
|
Lovas Chat! |
|
| |
|
Lovas Hírlevél! |
|
| |
|
Velem kapcsolatos dolgok |
|
| |
|
A Fülöp Fogathajtó és Lovasiskola!!! |
|
| |
|
!!!Friss!!! |
|
A hét lovát minden héten frissítem! Kicsit megújult a honlap a stílusa a színe és a logó is más lett! Egérkövetőt is tettem fel! Most egy kicsit a tartalmat is szerkesztem, építgetem! :))
Fannka | |
|
Érdekes lovas dolgok, cikkek |
|
| |
|
A ló ápolás és egészsége |
|
| |
|
Tudd Meg! |
|
| |
|
A lovak kialakulása! |
|
| |
|
!Pályázatok! |
|
| |
|
Kezdő Lovasoknak |
|
| |
|
!!Versenyeim!! |
|
| |
|
Jobb klikk tiltás |
|
| |
|
!Chat! |
|
| |
|
|