(Natural Horse-Man-Ship = term�szetes m�don val� foglalkoz�s a lovakkal, illetve Term�szetes "Lovaz�s" - neh�z leford�tani, mert nincs r� megfelel� szavunk. "LOVAZ�S" alatt itt a l�val val� �sszes tev�kenys�g�nket -�s nem csak a lovagl�st �rtj�k.) Sokf�le lovasember l�tezik a vil�gon, akik k�l�nf�le st�lusokban, k�l�nf�le m�dszerek szerint foglalkoznak lovaikkal. Egyesek egy�ni m�dszereket, egy�ni st�lust alak�tanak ki, saj�t megfigyel�seik, tapasztalataik alapj�n. Pat Parelli m�dszere a Natural-Horse-Man-Ship - ahogy � mondja: "val�j�ban olyan r�gi, hogy ma m�r �jra �jnak sz�m�t". PP a k�nyv elej�n egy �rdekes probl�m�t vet fel: mi�rt van az, hogy annak ellen�re, hogy az emberek t�bbs�ge vonz�dik a lovakhoz �s sok k�z�l�k ki is pr�b�lja a lovagl�st, m�gis a kezd� lovasok 80%-a egy �ven bel�l, �s a marad�k 20%-a 5 �ven bel�l felhagy a lovagl�ssal. Szerinte ez az�rt t�rt�nik �gy, mert a l�r�l a lovagl�sr�l az embereknek �ltal�ban �lomszer� elk�pzel�sei vannak. Szabadon v�gtatni egy gy�ny�r�, kecses l� h�t�n a legt�bb ember sz�m�ra egy v�gy�lom. Az els� pr�b�lkoz�s ut�n azonban kider�l, hogy a l� kir�zza a lovas lelk�t, le lehet r�la esni, nem arra megy, amerre lovasa szeretn�. Vagyis a szok�sos k�zhelyek (miszerint lovagolni egyszer�: csak fel kell nyergelni a lovat, r� kell �lni, majd ha el akarunk indulni vele, meg kell r�gni az oldal�t, ha meg akarjuk �ll�tani csak meg kell h�zni a sz�rat, stb�) nem m�k�dnek. A lovagl�s nem ilyen egyszer�! Ahhoz, hogy kellemes �lm�nyt ny�jtson mindk�t partner r�sz�r�l bizonyos TUD�S-t felt�telez. K�nyve nem a lovak, hanem ink�bb a lovasok k�pz�s�r�l sz�l. Elm�lete szerint egy lovasnak nemcsak a lov�t kell k�peznie, hanem sokkal ink�bb saj�t mag�t. K�nyv�ben szeretn� az olvas�t a lovak meg�rt�s�re, a vel�k val� kapcsolatteremt�sre megtan�tani, hogy k�s�bb egym�s partnerei lehessenek. A NATURAL HORSE-MAN-SHIP 8 alapelve (a teljess�g ig�nye n�lk�l): 1. Lovazni, term�szetes m�don lehet - ami azt jelenti, hogy az embernek, ahhoz, hogy a l�val megfelel� k�pen tudjon b�nni, tudnia kell l� m�dj�ra gondolkozni, vagyis ismernie kell annak term�szet�t, �szt�nrendszer�t, viselked�sm�dj�t. 2. T�rekedj�nk a v�ltozatoss�gra! Pl. Ha 3 napon kereszt�l mindig a kij�ratn�l fejezz�k be a munk�t, a negyedik napon ne csod�lkozzunk, ha a kij�rathoz �rve a l� azt hiszi, v�ge a munk�nak. 3. A l�-lovas k�zti kommunik�ci�nak k�toldal�nak kell lennie. Pl. egyoldal� a kommunik�ci� akkor, amikor a lovas t�l durva kez�re a l� jelz�s k�pen kinyitja a sz�j�t �s amire a lovas csak az orrf�k szorosabbra h�z�s�val v�laszol. 4. Felel�ss�g. A l� r�sz�r�l: tanulja meg kord�ba tartani menek�l�si reflex�t, maradjon mindig a sz�rak k�z�tt �s ne tekingessen �sszevissza. Az ember r�sz�r�l: viselkedjen partnerk�nt �s ne f�leml�tse meg a lovat, legyen biztos �l�se, �s gondolkodjon l� m�dj�ra. 5. Magatart�sunk legyen mindig fair. Pr�b�ljuk el�rni, hogy amit mi akarunk, azt lovunk is akarja, azzal, hogy a nemk�v�natos dolgok legyenek nehezebben v�ghezvihet�k 6. Meg kell tanulni olvasni a testbesz�det. Pl. ha a l� nyalja a sz�j�t, akkor meg�rtette �s elfogadja a szitu�ci�t. Ha a f�le h�trafele �ll, akkor bizonytalan �s ekkor j�, ha vigy�zunk! Ha az ember nincs tiszt�ban azzal, hogy a l� mit olvas le az � mozdulataib�l, akkor k�nnyen f�lre�rt�sekre ker�lhet sor. Pl. Helytelen, ha a lovat, sz�m�ra agressz�v tart�ssal (a szem�be n�zve, vele szembe fordulva, egyenes vonalon) akarjuk megk�zel�teni. 7. Nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy nemcsak az ember k�pzi a lovat, hanem a l� is az embert. Az egyik legnagyobb hiba, hogy kezd� lovas csik�t vesz mag�nak, vagy a gyermek�nknek csik�t vesz�nk, mondv�n, hogy "egy�tt n�jenek fel". Sz�mukra olyan l� lenne sz�ks�ges, ami m�r megtanulta, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni. Pl. sok lovas nem r�ja fel hibak�nt lov�nak, ha felsz�ll�s k�zben az nem �ll nyugodtan, mozdulatlanul, mert nem is gondolja, hogy ez m�sk�nt is lehetne. Pedig ez nagyon sok baleset forr�sa volt m�r. 8. A tan�r munkaeszk�ze: a c�l �s az id�. El�sz�r a l�nak alapdolgokat tan�tunk meg azokat, amiket szeretn�nk, hogy tudjon, majd ehhez c�lt adunk, hogy azok �rtelmet nyerjenek. Pl. megtan�tjuk az oldalj�r�sokra, hogy k�s�bb ki tudjunk egy kaput nyitni. Ford�tsunk el�g id�t az alapok megtan�t�s�ra, hagyjunk el�g id�t a l� sz�m�ra a meg�rt�sre. M�s sz�val, haladjunk lassan, hogy gyorsan c�lhoz �rhess�nk!