TARTALOMJEGYZ�K TARTALOMJEGYZ�K 1 BEVEZET�S 2 A lovak �s a gy�gyn�v�nyek jelenlegi kapcsolata 3 A gy�gyn�v�nyek jelent�s�ge a lovak takarm�nyoz�s�ban 4 Szab�lyok �s intelmek 5 Gy�gyn�v�nyek az �llatorvosi gyakorlatban 7 A lovaknak k�sz�lt gy�gyn�v�nytartalm� term�kek szab�lyoz�s�nak problematik�ja az USA-ban �s az Eur�pai Uni�ban 10 Gy�gyn�v�nyek 5.1. �nizs, Pimpinella anisum L., Anise seed 22 5.2. R�ti legyez�f� (Bakszak�ll), Spiraea ulmaria, Meadowsweet 22 5.3. Bojtorj�n, Arctium lappa L., Burdock 23 5.4. Borsosmenta, Mentha piperita, Peppermint 25 5.5. Citromf�, Melissa officinalis L., Lemonbalm 25 5.6. Csal�n, Urtica dioica L., Nettle 26 5.7. Csipkebogy� (Gyep�r�zsa), Rosa canina, Rosehips 28 5.8. �desgy�k�r, Glycyrrhiza glabra L., Licourice root 29 5.9. Feh�r f�z, Salix alba L., White willow 31 5.10. Fodormenta, Mentha spicata var. crispata, Mint 32 5.11. Fokhagyma, Allium sativum L., Garlic 32 5.12. Galagonya, Crataegus spp., Hawthorn berry 35 5.13. Galaj fajok, Galium spp., Cleavers 36 5.14. P�fr�nyfeny�, Ginkgo biloba L., Gingko 37 5.15. G�r�gsz�na, Trigonella foenum-graecum L., Fenugreek 38 5.16. H�zi len, Linum usitatissimum L., Linseed 39 5.17. Kasvir�g, Echinacea spp., Purple coneflower 41 5.18. Koml�, Humulus lupulus L., Hops 42 5.19. K�r�mvir�g, Calendula officinalis, Marigold 43 5.20. K�z�ns�ges aranyvessz�, Solidago virga-aurea, Goldenrod 43 5.21. M�lna, Rubus idaeus, Raspberry 44 5.22. M�riat�vis, Silybum marianum, Milk thistle 45 5.23. Orvosi macskagy�k�r, Valeriana officinalis L., Valerian root 47 5.24. Orvosi sz�kf� (Kamilla), Matricaria recutita, Chamomile 48 5.25. Orvosi ziliz, Althaea officinalis L., Marshmallow 51 5.26. Pongyola pitypang, Taraxacum officinale, Dandelion 52 5.27. Rozmaring, Rosmarinus officinalis, Rosemary 53 5.28. Sz�sz�s �k�rfarkk�r�, Verbascum phlomoides, Mullein 54 5.29. Vasf�, Verbena officinalis, Vervain 55 5.30. Csombormenta, Mentha pulegium, Penny-royal 5.31. Aranyvessz� (Solidago spp.), Golden Rod BEVEZET�S Mindenki tiszt�ban van vele, hogy a term�szet �rt�kes n�v�nyei k�z�l sokat m�r �vezredek �ta haszn�lnak az emberek gy�gy�t�sra. �m a mai t�rsadalomban, f�k�nt a fejlett orsz�gokban kev�sb� ismerik az emberek a n�v�nyek gy�gyhat�s�t, m�g kev�sb� tudj�k alkalmazni azokat. A gy�gyn�v�nyek jelent�s�ge azonban nemcsak az emberek eg�szs�g�nek meg�rz�s�ben, de az �llatgy�gy�szatban is jelent�s lehet, ha tudjuk, hogyan kell haszn�lni azokat. Sajnos, ha a hum�n vonalra azt mondjuk, hogy van n�mi ellent�t a modern �s a gy�gyn�v�nyekkel t�rt�n� orvosl�s k�z�tt, akkor ez tal�n m�g ink�bb kifejezett a lovak gy�gy�t�s�ban. Jelenleg Magyarorsz�gon nem elterjedt, hogy ak�r a l� tulajdonosa, ak�r az �llatorvos betegs�gmegel�z� c�lzattal gy�gyn�v�nyek kever�k�t keverje a napi abrakba. Interneten magyar nyelv� t�j�koztat�, amely a lovak sz�m�ra �ltal�nosan hasznos�that� gy�gyn�v�nyek t�m�j�t �tfogn�, nem l�tezik. Mindez az�rt is szomor�, mert egy olyan tud�st hagyunk figyelmen k�v�l, amely �seink sok ezer �ves hagyat�ka. C�lom az volt, hogy felkutassam az internetes adatb�zis seg�ts�g�vel azokat a gy�gyn�v�nyeket, amelyeket elterjedten alkalmaznak kimondottan lovak sz�m�ra. A legfontosabbak k�z�l kiv�lasztottam azokat, amelyek Magyarorsz�gon is termeszthet�k vagy gy�jthet�k, �s ezekb�l egy list�t �ll�tottam �ssze. Eg�szs�ges l� nem l�tezik. A k�l�nb�z� betegs�gekre val� hajlamot minden �llat mag�ban hordozza. Ha �szrevessz�k az apr� jeleket, akkor megel�zhet� a betegs�g kifejl�d�se. A megel�z�shez pedig �ri�si seg�ts�get ny�jthatnak a gy�gyn�v�nyek. Szeretn�k az �ltalam �sszegy�jt�tt inform�ci�kkal egy indul� �tletet adni ahhoz, hogy Magyarorsz�gon is elterjedjen a gy�gyn�v�nyek prevent�v c�llal t�rt�n� felhaszn�l�sa a lovak takarm�nyoz�s�ban, hazai termeszt�sre illetve gy�jt�sre alapozva. A lovak �s a gy�gyn�v�nyek jelenlegi kapcsolata A gy�gyn�v�nyek lovak takarm�nyoz�s�ban t�rt�n� felhaszn�l�sa egyre n�pszer�bb� v�lik Amerik�ban �s Ausztr�li�ban. Ennek t�bb oka is van. El�sz�r is, a r�gm�ltban term�szetes volt az, hogy a lovak k�nnyed�n hozz�jutottak a sz�mukra sz�ks�ges gy�gy�t� erej� f�vekhez a legel�n. A legel�n tal�lhat� n�v�nyt�rsul�s gy�gyn�v�nyei szerves r�sz�t alkott�k a l� �trendj�nek. A mai modern takarm�nyoz�si gyakorlat eredm�nyek�ppen, a lovak �trendj�t k�pez� n�v�nyfajok sz�m�t igencsak lesz�k�tett�k. A m�sodik ok pedig a vil�g lovas �s l�sportj�nak sikerorient�lt be�ll�totts�ga. Ami�ta a lovak �let�ben egyre nagyobb szerepet j�tszik a versenyz�s mind magasabb szinteken, az ezzel egy�tt j�r� idegrendszeri, v�zrendszeri �s l�gz�sfunkci�kkal kapcsolatos betegs�gek sz�ma hihetetlen�l megn�tt. Amellett, hogy megel�zni k�nnyebb a betegs�get, mint gy�gy�tani, az is el�fordul, hogy a modern orvostudom�ny esetenk�nt bizonyos betegs�gekkel m�r nem tud mit kezdeni. R�szben a k�ts�gbees�s, r�szben a m�r hum�n-gy�gy�szatban is nyiladoz� meg�jult tisztelet az alternat�v gy�gym�dok ir�nt oda vezetett, hogy a gy�gyn�v�nytartalm� term�kek haszn�lata, illetve az akupunkt�ra, homeop�tia, k�l�nf�le massz�zsok �s a csontkov�csol�s alkalmaz�sa a lovak eg�szs�g�nek meg�rz�s�ben �s helyre�ll�t�s�ban rohamosan megn�tt, legal�bbis a tengerent�lon. �m meglehet�sen nagy a sz�ma azoknak a t�pl�lkoz�si tan�csad�knak, �llatorvosoknak �s orvosoknak, akik szkeptikusak maradtak a lovak illetve az emberek �trendj�ben felhaszn�lt gy�gyn�v�nyekkel kapcsolatban. Lovak eset�ben ez valahol indokolt is, hiszen egyel�re m�g csak kev�s tudom�nyos kutat�s bizony�tja, hogy egy-egy gy�gyn�v�ny hogyan hat a lovak szervezet�re. Arr�l nem is besz�lve, hogy a legt�bb gy�gyn�v�ny-k�sz�tm�ny t�bb mint egy n�v�nyt tartalmaz, �s ezekre a kever�kekre az egyes lovaknak a kezel�s sor�n adott reakci�ja elt�r�. Gy�gyn�v�nynek tekinthet�nk tulajdonk�ppen minden olyan n�v�nyt, amelyet �ze, zamata, illata, arom�ja �s gy�gy�szati �rt�kei becsess� tesznek sz�munkra. K�z�l�k a legt�bbet az emberek �s lovak sz�m�ra gy�gy�t� erej�k miatt alkalmazzuk, noha gy�gy�t� erej�ket ad� n�v�nyi �sszetev�ik szab�lyoz�sa �s szabv�nyos�t�sa igencsak bonyolult, bizonyos esetekben megoldatlan probl�ma. Bizonyos gy�gyn�v�nyek hat�anyag�t m�ra pontosan meghat�rozt�k, �s ezek k�z�l j� n�h�ny a mai modern orvostudom�ny fontos gy�gyszereinek alapj�t szolg�ltatja (p�ld�ul az Aszpirin alapja a bakszak�ll �s a feh�r f�z, a Kavinton hat�anyaga kis met�ngb�l sz�rmazik, a gy�sz�vir�g fajok fontos sz�vgy�gyszerek alapanyagai, a csik�fark efedrinje a Sudafed tabletta alapja, �s m�g sorolhatn�nk). �m sok n�v�ny hat�soss�g�t ad� hat�anyagok illetve azok kombin�ci�i m�g tiszt�zatlanok. Annak ellen�re, hogy m�r �vsz�zadok �ta haszn�lnak gy�gyn�v�nyeket a lovak takarm�nyoz�s�ban, �s ezek hat�soss�g�t a hossz� id� alatt sz�mtalanszor megism�telt haszn�latuk eredm�nyei bizony�tj�k, m�gsem vagyunk tiszt�ban azzal, hogy pontosan hogyan hatnak az egyes n�v�nyek hat�anyagai. Nem szabad elfeledkezni arr�l, hogy a mai gy�gyszerekkel ellent�tben, amelyeknek �ltal�ban egy f� hat�anyaga van, a gy�gyn�v�ny-k�sz�tm�nyek eset�n hat�anyag-kombin�ci�k fejtik ki a k�v�nt hat�st, egy specifikus koncentr�tum vagy egy egyszer� k�miai vegy�let helyett. �ppen emiatt nagyon el�vigy�zatosnak kell lenni a gy�gyn�v�ny els� alkalmaz�sakor az adott l�n�l, mert gyakorlatilag kisz�m�thatatlan az �llat szervezet�nek reag�l�sa a kombin�ci� �sszetett hat�s�ra. A gyakorlat azt mutatja, hogy ugyanarra a gy�gyn�v�nyre, esetleg kever�kre teljesen m�s reakci�t k�pes mutatni k�t k�l�nb�z� egyed. �gy, amellett, hogy nagy �vatoss�ggal kell egy-egy kezel�st megkezdeni, nem szabad a l�tart�nak saj�t k�tf�b�l mer�tett �tletek alapj�n k�s�rletezgetni a lov�n. Gyakran a lovak saj�t, �nk�ntes akaratukb�l cs�kkentik a felv�tel�t bizonyos gy�gyn�v�nynek, ak�r el is utas�tj�k azt. Ez egy �szt�n�s reakci� az �llatn�l, amelyet a szervezet �ltal k�zvet�tett inform�ci�k eredm�nyeznek: nincs sz�ks�ge a l�nak az adott gy�gyn�v�ny hat�anyagaira, vagy �ppen megtal�lhat� a kell� mennyis�g a szervezetben. A gy�gyn�v�nyek jelent�s�ge a lovak takarm�nyoz�s�ban Sajnos a mostani tart�si k�r�lm�nyek mellett nem megoldhat� -�ltal�ban -, hogy t�bb sz�z hekt�ros d�s legel�k�n �ljenek a lovak, kedv�kre v�logatva ki a sz�mukra sz�ks�ges gy�gy- �s egy�b n�v�nyeket. A lovak �trendj�be az�rt sz�ks�ges �s fontos a gy�gyn�v�nyeket beilleszteni, hogy p�toljuk �s visszaadjuk szervezet�knek a takarm�nyukb�l hi�nyz� komponenseket. Amennyiben a l� �trendj�be gy�gyn�v�nyeket is felvesz�nk, �gy nemcsak term�szetes, de gy�gy�szati �rt�kkel rendelkez� takarm�nyalkot�kat is bejuttatunk a szervezet�be. A gyakorlat azt igazolja, hogy a lovak szeretik a sz�mukra k�sz�tett gy�gyn�v�ny-kever�keket: teljesen �gy t�nik, hogy tudj�k, sz�mukra mi a j�. �pp�gy, ahogyan ha elutas�tj�k, akkor tudatj�k vel�nk, hogy nem ig�nyli szervezet�k az adott n�v�nyt. Tulajdonk�ppen k�ts�g sem f�rhet ahhoz, hogy a lovak �s a gy�gyn�v�nyek j�l �sszeillenek, a term�szetben kialakult rend szerint. Csup�n meggy�z� �rvek k�rd�se az, hogy mennyire l�tj�k ezt be a l�tulajdonosok �s a hagyom�nyos m�dszereket alkalmaz� �llatorvosok. Jelenlegi �letm�dunk �s felfog�sunk azonban ez ellen dolgozik, mivel az eg�sz �let�nk arr�l sz�l, hogy mindent gyorsan elint�zz�nk. Ez az oka annak, ami�rt a gy�gyn�v�nyes gy�gy�t�s kiszorult a k�ztudatb�l, �s sokkal ink�bb a mai, gyorsan hat� vakcin�k �s gy�gyszerek terjedtek el a k�zhaszn�latban. Ezek rendk�v�l gyorsak, k�nnyen kezelhet�ek, viszonylag biztons�gosak - m�r ami a kisz�m�that�s�gukat illeti. Napjaink l�tulajdonosa nem engedheti meg mag�nak, hogy gy�gyn�v�nykever�ket �ll�tson �ssze lov�nak, �s valljuk be, nem is igen mondhatja mag��nak azt a tud�st, ami ehhez sz�ks�ges lenne. Ugyanakkor a mai �llatorvosok t�lnyom� t�bbs�ge messzemen�kig elutas�tja az effajta gy�gy�t�st, egyr�szt, mert konzervat�v klasszikus m�dszereket tanult az egyetemen, m�sr�szt, mert ki van t�ve a befoly�sos �s nagy hatalommal rendelkez� gy�gyszergy�rak nyom�s�nak, amelyek a leg�jabb �s legnagyszer�bb szintetikus k�sz�tm�nyeiket akarj�k eladni, lehet�leg min�l dr�g�bban. Az elm�lt 30 �vben e "nagyszer�" gy�gyszerek n�melyike fat�lisan nagy t�ved�ss� v�lt. Sokan elfelejtett�k, vagy nem is hallottak arr�l, hogy a k�s� '70-es �vek t�j�n piacra dobtak egy olyan f�reghajt�t lovak sz�m�ra, amely piaci jelenl�t�nek els� �t h�napj�ban rengeteg l� �let�t k�vetelte. Ez a kis kit�r� csak az�rt �ll itt, hogy jelezze, az �llatorvosi t�rsadalom egy�ltal�n nem lehet bizonyos a hagyom�nyos gy�gyszerek biztons�g�ban. Manaps�g, majdnem minden alternat�v ter�pia igencsak k�zkedveltt� v�lik az U.S.A. l�tart�inak k�r�ben. A r�gi, j�l bev�lt �llatorvosi utas�t�sok, mint p�ld�ul "�ll�tsa le a lovat k�t h�tre, azt�n majd h�vjon fel!" m�r nem elegend�ek a tulajdonosoknak. Ahogyan az sem, hogy a m�regdr�ga kisz�ll�si �s "r�n�z�si" d�j kifizet�se ut�n kap egy injekci�t a l�, ami p�r nap ut�n nem �rezteti a hat�s�t t�bb�, �s csak arra volt j�, hogy a tulajdonos l�ssa, hogy t�rt�nt valami. TISZTELET A KIV�TELEKNEK!!! Ma m�r a l�tulajdonosok nagy r�sze - k�sz�nhet�en a felgyorsult inform�ci��raml�snak - igenis t�bbet akar tudni a betegs�gekr�l, �s ig�nye van arra, hogy az �llatorvosa t�j�kozott legyen az alternat�v m�dszerekkel kapcsolatban is. Nos, meglehet, hogy ez az �ll�t�s mer�sznek t�nik, de egyre sz�lesebb k�rben tapasztalhat� ez az ig�ny: a tapasztalat ezt mutatja. Nyilv�nval�, hogy elj�tt az ideje az �llatorvosi praktiz�l�k szeml�let-friss�t�s�nek. Term�szetesen nem arr�l van sz�, hogy a hagyom�nyos orvosl�st el kellene vetni! V�letlen�l sem! De nem szabad mell�zni �s figyelmen k�v�l hagyni a gy�gyn�v�nyek hat�kony erej�t: megel�z� jelleggel �s gy�gykezel�sek kieg�sz�t�sek�nt t�rt�n� felhaszn�l�sukat prefer�lni kell. (Moore 2001). Szab�lyok �s intelmek Alapszab�ly a term�szetes gy�gym�dok helyes alkalmaz�s�n�l, hogy a term�szetnek id�t kell adni, hogy dolgozzon. Az�rt, mert a hagyom�nyos, gyorshat�s� gy�gyszerekkel hamarabb �rhet� el szemmel l�that� eredm�ny, att�l m�g a gy�gyn�v�nyek nem kev�sb� hat�konyak. M�sik igen fontos alapelv, hogy csak �s kiz�r�lag olyan gy�gyn�v�nykever�ket etess�nk a l�val, amelyet egy l�-specialista herbalista aj�nl. Olyan n�v�nyek, amelyek az embernek a gy�gy�rt jelentik, a l� sz�m�ra ak�r m�rgez�ek is lehetnek (p�ld�ul a kerek repk�ny, orb�ncf�, poh�nka, zsurl�, stb.). Err�l a k�s�bbiekben m�g r�szletesen �rok. Sokkal c�lszer�bb korrekten ut�naj�rni a t�m�nak, mint a v�g�n sajn�lkozni. Mindenk�ppen aj�nlhat�, hogy miel�tt a gy�gyn�v�nyeket mindenf�le megalapozotts�g n�lk�l, �ssze-vissza elkezden� haszn�lni a l�tart�, legal�bb a diagn�zis fel�ll�t�s�ban k�rje ki �llatorvos�nak szakv�lem�ny�t. Ez nagyon fontos! Sajnos az �llatorvosok nagy r�sze bizony�ra nem gy�gyn�v�nyt fog aj�nlani, �m ha a gazda m�gis ragaszkodik az ilyen kezel�shez, akkor arra mindenk�ppen �gyelni kell, hogy ne a fel�rt gy�gyszerrel ellent�tes hat�s� gy�gyn�v�nyeket v�logasson lov�nak. Bizonyos gy�gyn�v�nyek �s hat�anyag-kombin�ci�k vesz�lyesek lehetnek ugyanis az �llat sz�m�ra. Fontos tudni, hogy a megn�velt mennyis�g� bevitt hat�anyag nemk�v�natos hat�st id�zhet el� az �llatn�l, �gy mindig sz�ks�ges az el�zetes konzult�ci� egy hozz��rt� szakemberrel a gy�gyn�v�ny haszn�lata el�tt. B�r �ltal�ban a kis adag� gy�gyn�v�ny-haszn�lat nem szokott mell�khat�sokat mutatni akkor sem, ha nem t�k�letes mennyis�gben �s teljesen szakszer�en alkalmazz�k �ket, vemhes kanc�k eset�ben ez nem �gy van. Ugyanis sok gy�gyn�v�nynek van a hormonh�ztart�sra kifejtett, illetve m�h-izom stimul�l� hat�sa, �gy egy-egy n�v�ny (p�ld�ul m�lnalev�l a vemhess�g utols� 75 napj�ban) kiv�tel�vel �vakodjunk alkalmaz�sukt�l a vemhes, illetve csik�s kanc�k eset�ben. Ha a l�tart� gy�gyn�v�nyt vagy ilyen alap� term�ket v�s�rol a lov�nak, nem mindegy, hogy kit�l teszi ezt. Nagyon sok m�lik ugyanis azon, hogy a gy�rt� vagy forgalmaz� milyen alapanyagb�l k�sz�tette a gy�gyhat�s� k�sz�tm�nyt. A nem megfelel�en termesztett, betakar�tott, sz�r�tott, feldolgozott, t�rolt drogok hat�anyaga olym�rt�kben lecs�kkenhet, hogy semmilyen hat�st nem fejtenek ki. Csak min�s�gellen�rz�tt �s bevizsg�lt �rut szabad megvenni, megb�zhat� helyr�l. A manaps�g forgalomban l�v�, lovaknak k�sz�lt gy�gyn�v�ny-tartalm� k�sz�tm�nyek speci�lis kezel�sekhez lettek kialak�tva. Ez azt jelenti, hogy nem csup�n �ltal�nos hat�ssal rendelkeznek ezek a kever�kek, hanem specifikus c�lter�leteik vannak. Hat�ssal vannak az em�szt�rendszerre, a l�gz�szervekre, hormonh�ztart�sra, v�rkering�sre, az idegekre, h�szab�lyoz�sra, a csontok �s iz�letek m�k�d�s�re: seg�tik a v�zrendszer regener�l�d�s�t egy-egy versenyszezont k�vet� pihen� id�szakban. Ez nem azt jelenti, hogy egy-egy konkr�t betegs�g elt�ntet�se a feladatuk, hanem bizonyos ter�leteket er�s�tenek �s hoznak egyens�lyba. Kev�sb� specifikus hat�suk, hogy az immunrendszer v�dekez� k�pess�g�t fokozz�k, �s az �ltal�nos k�z�rzetet jav�tj�k. A modern gy�gyszerekkel ellent�tben a gy�gyn�v�nyeknek j�val t�bb id� sz�ks�ges, am�g j�t�kony hat�suk szemmel l�that�v� v�lik. Ez gyakran beletelik k�t-h�rom h�tbe, vagy m�g enn�l is t�bb id�be. �ltal�ban a k�v�nt hat�s el�r�sekor megfelezhet� a d�zis, m�g �gy is megtartva az azonos t�pl�l� �s ter�pi�s hat�s�t a k�sz�tm�nynek. Majdnem mindegyik k�regb�l �s gy�k�rb�l �ll� drogot por�tott form�ban adjuk a lovaknak. Mivel a por�tott forma sokkal koncentr�ltabb - egys�gnyi t�rfogatban nagyobb t�meg -, ez�rt ennek m�r�egys�g�t kiskan�lnyi mennyis�gben c�lszer� megadni. A levelekb�l k�sz�lt kever�keket marokban vagy cs�sz�ben szokt�k kiadagolni. A v�gs� �llom�s a kever�k sz�m�ra azonban mennyis�gt�l f�ggetlen�l mindig az abrakos v�d�r. (Duffy-Salmon 1998). Ide�lis lenne minden esetben ig�nybe venni egy homeop�ti�s �llatorvos seg�ts�g�t, illet�leg egy, az �llatgy�gy�szatban is j�rtas gy�gyn�v�ny-specialist��t, hogy milyen gy�gyn�v�nyt, illetve -kever�ket haszn�ljunk. Ez persze nem egyszer� feladat �nmag�ban sem, hiszen kev�s �llatorvosnak vannak homeop�ti�s vagy gy�gyn�v�nyes tapasztalatai. Ma ez Magyarorsz�gon nem megoldott, �m a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz mindenk�ppen �llatorvost kell h�vni, f�ggetlen�l att�l, hogy rendelkezik-e gy�gyn�v�nyismerettel, vagy sem. �s egy dolog biztos: az �llatok nem j�t�kszerek, amelyeken kedv�nkre k�s�rletezhet�nk. Nagyon nagy k�r�ltekint�ssel kell kezelni azt, hogy mib�l, mennyit �s mikor adunk lovunknak. (Moore 2001). A gy�gyn�v�nyekkel kapcsolatban megalkotott, emberi felhaszn�l�sra vonatkoz� ir�nyelvek, a lovak eset�ben is meg�llj�k a hely�ket. N�h�ny alapelv Michael Tierra nyom�n, a gy�gyn�v�nyek, mint a legpotenci�lisabb gy�gyhat�s� anyagok gyakorlati alkalmaz�s�ra. A k�rny�ken n�v� gy�gyn�v�nyek a legalkalmasabb a helyi �l�l�nyek gy�gy�t�s�ra, mert ugyanahhoz az �kol�giai k�rnyezethez adapt�l�dtak -k�z�sen. A gyenge hat�s� gy�gyn�v�nyeket nagy adagokban, hosszabb ideig kell alkalmazni. �nmagukban szinte soha nem hoznak gy�gyul�st, fontos az egy�b �letk�r�lm�nyek jav�t�sa (�trend, �letvitel). A legt�bb heveny betegs�g 3-4 nap alatt elm�lhat, a k�r�t azonban nem szabad megszak�tani ezut�n m�g vagy k�t h�tig. �gy elker�lhet� a betegs�g ki�jul�sa. Id�lt betegs�gek eset�n tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy azok hosszabb id�n �t fejl�dtek ki, �s t�bb szervi funkci� k�zrej�tszik kialakul�sukban, az �rzelmi szf�ra jelent�keny befoly�sa mellett. Ezekben az esetekben azt mondhatjuk, annyi h�nap kell a gy�gyul�shoz, amennyi �v kellett a kialakul�shoz. A legkritikusabb pontok a gy�gyn�v�nyek alkalmaz�sakor a kitart�ssal, k�vetkezetess�ggel �s a hozz��rt�ssel kapcsolatosak. Ter�pi�s m�dszerek-gy�gyn�v�nyekkel: 1. er�s�t�s (toniz�l�s) 2. hashajt�s 3. h�nytat�s 4. izzaszt�s 5. nyugtat�s, csillap�t�s 6. stimul�ci�, azaz serkent�s 7. v�rtiszt�t�s, detoxik�l�s vagy m�regtelen�t�s 8. vizelethajt�s (a folyad�kegyens�ly be�ll�t�s�ra). Leggyakoribb a te�k felhaszn�l�sa, amelyeket el��ll�thatunk forr�z�ssal avagy f�z�ssel. El�bbin�l a fel�leti sz�vetekb�l k�nnyen kinyerhet� anyagok eset�ben a n�v�nyi r�szt a forr�sban l�v�, de tov�bb nem forralt v�zbe tessz�k, r�vid id�re, lez�rva (pl.csal�n). Ut�bbin�l a vastag levelekb�l, sz�rakb�l, k�rgekb�l, gy�kerekb�l hosszabb idej� f�z�s sor�n nyerj�k ki a gy�gy�t� anyagokat (pl. orvosi macskagy�k�r). A felhaszn�land� mennyis�get �s hogy hogyan kombin�lhat�ak az egyes n�v�nyek, a receptek r�szletezik. �m sokszor a betegt�l f�gg�en, tapasztalatok �tj�n kell be�ll�tani a helyes ar�nyokat. A gy�gyn�v�nyek funkci�ja csup�n �ltal�nos, a vel�k alkalmazott ter�pi�k nem egy-egy konkr�t betegs�g elt�ntet�s�r�l sz�lnak, hanem arr�l, hogy az emberi szervezet egyens�lyi �llapot�t helyre�ll�ts�k, s az maga gy�gyuljon meg. (Tierra 1991). Gy�gyn�v�nyek az �llatorvosi gyakorlatban A gy�gyn�v�nyb�l k�sz�lt gy�gyszerek minden k�ts�get kiz�r�an a leg�sibb gy�gyszerek k�z� tartoznak, t�bb ezer �ves t�rt�nelemmel a h�tuk m�g�tt. A gy�gy�t� erej� n�v�nyek felfedez�se t�bbf�le m�don t�rt�nhetett. Nyilv�n az egyik ezek k�z�l az volt, amikor a t�rt�nelem el�tti id�kben �l� ember megfigyelte a beteg �llatok viselked�s�t, azaz hogy hogyan "kezelte" mag�t a beteg �llat k�l�nleges n�v�nyek elfogyaszt�s�val. A farmakogn�zia tudom�nya - amerikai szakirodalom alapj�n - azzal foglalkozik, hogy beteg �llatok milyen n�v�nyek ut�n kutatnak, betegs�g�k gy�gy�t�sa c�lj�b�l. Nos, eme tudom�ny napvil�gra hozta, hogy az �szt�n�k bizonyos �llatokat k�vetkezetesen ell�tnak "ter�pi�s inform�ci�kkal", amelyek lehet�v� teszik sz�mukra a gy�gy�t� szerek term�szetes rendszer�nek haszn�lat�t. Megjegyezn�m a teljess�g kedv��rt, hogy a farmakogn�zia magyar szakirodalomban nem a fentieket jelenti, hanem azt a tudom�nyt, amely a n�v�nyi �s �llati eredet� gy�gyhat�s� anyagokkal foglalkozik. A gy�gyn�v�nyek k�pviselik az emberek �ltal megk�s�relt els� gy�gy�t� c�l� beavatkoz�st, �s a jelenleg haszn�lt hagyom�nyos gy�gyk�sz�tm�nyek 25%-a n�v�nyi eredet�. A Vil�g Eg�szs�g�gyi Szervezete (World Health Organisation- WHO) �ll�t�sa szerint a n�v�nyi alap� gy�gyszerek eset�ben a t�j�koztat�ban tal�lhat� javallatok 75%-ban megegyeznek az alapot ad� gy�gyn�v�nyek r�gi, kultur�lis, klasszikus javallataival. Ebb�l is l�tszik, hogy a hatalmas gy�gyszergy�rak nem egyebet, mint a gy�gyn�v�nyek hat�anyagait haszn�lj�k �s vonj�k ki gy�gyszerek el��ll�t�s�hoz. Vajon mi�rt �rna fel receptk�nt egy orvos gy�gyn�v�nyt a betegnek, ahelyett, hogy egyetlen hat�anyagot �rna el�, ahogyan az egy gy�gyszerben megtal�lhat�? A hagyom�nyos orvosok azzal �rvelnek, hogy az egyed�l�ll� akt�v �sszetev� sokkal pontosabban jellemezhet�, kutathat� �s kisz�m�that�, mint azok az "oda nem tartoz�, nem odaill�" egy�b n�v�nyi �sszetev�k, amelyek a hat�anyaggal egy�tt fordulnak el� a n�v�nyben, �s amelyek csak megnehez�tik a lezajl� reakci�k meg�rt�s�t. A kezel�seik sor�n gy�gyn�v�nyeket alkalmaz� orvosok azonban k�t fontos el�ny�t emelik ki a hat�anyagot tartalmaz�, teljes n�v�ny alkalmaz�s�nak. Az egyik a vegyi anyagok k�z�tt lej�tsz�d� szinergikus hat�s, a m�sik pedig a kezel�s biztons�ga. A szinergizmus azt jelenti, hogy a k�miai vegy�letek er�s�tik egym�s hat�s�t, �s hasznos, gy�gy�szati c�lb�l jelent�s tulajdons�gok koncentr�l�dnak a n�v�nyek egy�ttesen kialak�tott hat�s�ban. Ut�bbi pedig arra vonatkozik, hogy vizonylag kicsi arra az es�ly, hogy valaki t�ladagolja a lovat gy�gyn�v�nyekkel. Legfeljebb a hossz� ideig, nagy mennyis�gben adagolt gy�gyn�v�ny-k�sz�tm�ny okozhat m�rgez�st, de ez sokkal enyh�bb hat�s, mint amire a szintetikus gy�gyszerek k�pesek. Megjegyezn�m azonban, hogy egy-egy, az idegrendszerre hat� gy�gyn�v�ny (pl. orvosi macsjkagy�k�r) adagol�s�val rendk�v�l �vatosnak kell lenni). Ezen k�v�l pedig megfigyelt�k, hogy az egyik n�v�ny esetleges toxikus jelleg�t a kever�kben tal�lhat� m�sik n�v�ny gyeng�ti, tomp�tja. Emiatt elmondhat�, hogy a gy�gyn�v�nykever�kek sokkal hat�konyabbak �s f�k�nt biztons�gosabbak az egyed�l�ll� hat�anyagokkal szemben. Tov�bbi el�nyei is vannak a gy�gyn�v�nyekkel t�rt�n� gy�gykezel�seknek. Am�g az orvostudom�ny teljes er�bedob�ssal kutatja azokat a csod�val hat�ros gy�gy�t� k�pess�geket, amelyeket egyes v�rus�l� �s r�kellenes hat�s� gy�gyn�v�nyeknek tulajdon�tanak, addig nagyon �vatosan meg�llap�thatjuk, hogy tudom�nyos eredm�nyek �s kutat�sok n�lk�l is a kez�nkben van az az eszk�z, amely gy�gy�t benn�nket �s lovunkat an�lk�l, hogy pontosan tudn�nk, hogyan is zajlik mindez. P�ld�ul igen figyelemre m�lt� t�ny, hogy am�g a hagyom�nyos gy�gyszerek k�z�tt igencsak kis sz�mban tal�lunk az eg�sz immunrendszert stimul�l�, �ltal�nos hat�s�akat, addig a gy�gyn�v�nyek vil�g�ban t�bb ilyen is l�tezik (kasvir�g, ginzeng, ragad�s galaj). Sajnos a gy�gyn�v�nyek �llatorvosi praktiz�l�s�ban t�rt�n� alkalmaz�s�nak m�g nagy utat kell megtennie, am�g az alkalmazhat� d�zisok �s el��r�sok, szabv�nyok kialak�t�sra ker�lnek. A j�v�ben val�sz�n�leg elterjednek a gy�gyn�v�nyek az �llatorvosi gyakorlatban. Ugyanis hi�ba ker�l a piacra egyre t�bb �s �jabb gy�gyszer, egyik sem tudja azt produk�lni, amit a gy�gyn�v�nyek. Van egy csoportja a gy�gyn�v�ny-k�sz�tm�nyeknek, amelyekre szemmel l�that�an k�l�n�sen �rz�kenyen reag�lnak egyes betegs�gek. Az ebben tal�lhat� n�v�nyek r�k ellenes, mikroba�l� �s immuner�s�t� hat�ssal rendelkeznek. Ilyen sz�les hat�k�r� gy�gyszerek a gy�rakban nem k�sz�lnek. R�ad�sul a gy�m�lcs�k �s z�lds�gek nagy r�sze olyan nem tiszt�zott t�pl�lkoz�si faktorokat is tartalmaz, amelyek t�pl�lj�k �s er�s�tik, azaz toniz�lj�k a testet. Ezek a gy�gyn�v�ny-tonikok olyan er�s�t� hat�ssal rendelkeznek, amelyhez nem is hasonl�that�ak a modern, tudom�nyos gy�gy�szat eszk�zei. A gy�gyn�v�nyek sokszor k�l�n�sen hat�konynak bizonyulnak olyan betegs�gekkel szemben, amelyek a hagyom�nyos gy�gy�t�snak megoldhatatlan probl�m�t jelentenek. Els�sorban az�rt, mert nemcsak az adott betegs�gre hatnak, hanem egyidej�leg az eg�sz szervezetet is er�s�tik, ezzel is seg�tve azt a betegs�g lek�zd�s�ben. Emiatt teh�t nem lehet figyelmen k�v�l hagyni a gy�gyn�v�nyeket. Mint minden gy�gyszer eset�ben, �gy itt is el�fordulnak ellenjavallatok, s�t ak�r m�rgez�sek is. Ezeket mindenk�ppen figyelembe kell venni a beteg �llat �llapot�t�l f�gg�en. P�ld�ul egy olyan �rtalmatlannak t�n� gy�gyn�v�ny, mint amilyen a fokhagyma is, kellemetlens�geket okozhat tart�s adagol�s eset�n. A fokhagyma az egyik legismertebb gy�gyhat�s� n�v�ny�nk, tiszt�ban vagyunk jellegzetes mikroba�l�, sz�vv�d� �s koleszterolt cs�kkent� hat�s�val. R�ad�sul igen elterjedten haszn�lj�k az �llatorvosi gy�gy�szatban repellens �s parazita�l� tulajdons�gai miatt is - bels� felhaszn�l�ssal. Probl�ma ott lehet, hogy a fokhagyma azon n�v�nyi csoporthoz tartozik, amely hossz� ideig tart� kezel�s sor�n anaemi�t (v�rszeg�nys�g) okoz az �llatokban. Hogy mennyi id� ut�n mutatkozik meg a m�rgez�s az �llaton, az nem meg�llap�tott egyel�re, �m mindenk�ppen aj�nlhat� a fokhagyma �llatoknak t�rt�n� hosszabb idej� adagol�s�nak elker�l�se. M�s, hasonl�an gyenge gy�gyhat�s� n�v�nyek azonban �vekig is haszn�lhat�ak, minden k�l�n�sebb mell�khat�s n�lk�l. Ilyen p�ld�ul a m�lnalev�l (amelyet teny�szkanc�knak szoktak adni, de mindig j�, ha k�zn�l van a vemhess�g utols� 75 napj�ban), az �szbog�ncs hepatitisre, vagy a kasvir�g az immunrendszer stimul�l�s�ra. Nem sz�ks�gk�ppen biztons�gos az, ha az adagolni k�v�nt mennyis�get az emberi test t�meg�hez viszony�tva, azzal ar�nyosan �rj�k fel az �llatorvosok a l� sz�m�ra, �ltal�ban enn�l kevesebb a napi adag. Egy olyan tapasztalt szakember, aki gy�gyn�v�nyes ismereteket �tv�z az �llatorvos�val, felbecs�lhetetlen seg�ts�get ny�jthat a beteg �llatok kezel�s�ben. (Wynn, 1999). Magyarorsz�gon sajnos nem elterjedt gyakorlat az �llatorvosok praktiz�l�s�ban a gy�gyn�v�nyek haszn�lata, ugyanis ma Magyarorsz�gon hivatalos, erre vonatkoz� "herbalista-�llatorvos k�pz�s" nem l�tezik. Tudom�som szerint az egyetlen, alternat�v gy�gym�d a homeop�tia, amely posztgradu�lis k�pz�sben tanulhat� az �llatorvosok sz�m�ra: de ez a k�t ter�let nem ugyanaz. A gy�gyn�v�ny-specialist�k nem igaz�n ismerik a l�-gy�gy�szatot, �gy tulajdonk�ppen ez a t�ma egy olyan hat�rter�let, amelyet senki nem �rez mag��nak. R�ad�sul az �llatorvosok t�lnyom� t�bbs�ge nem alkalmaz rutinszer�en gy�gyn�v�nyeket a lovak gy�gy�szati kezel�s�ben. Ez az �llapot annyib�l nem tekinthet� saj�ts�gosnak, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamokban hasonl� helyzet j�tsz�dott le, amely napjainkig is tart. A lovaknak k�sz�lt gy�gyn�v�nytartalm� term�kek szab�lyoz�s�nak problematik�ja az USA-ban �s az Eur�pai Uni�ban K�sz�tettem egy illusztrat�v �br�t, arra vonatkoz�an, hogy hogyan t�rt�nik a szab�lyoz�sa annak a folyamatnak, am�g a gy�gyn�v�nyek eljutnak a lovak abrakos v�dr�ig. �llam Mit? �llatorvos Mi�rt? L� tulajdonosa Mennyi�rt? L� Mikor, Mennyit? �bra 1. A gy�gyn�v�nyek lovak abrakj�ba ker�l�s�nek szab�lyoz�sa A fenti �bra alapj�n l�that�, hogy az �llam eld�nti, hogy mely gy�gyn�v�ny-tartalm� term�keket enged�lyez forgalomba hozni lovak r�sz�re. Az �llatorvosok a diagn�zis fel�ll�t�sa ut�n javaslatot tesznek arra vonatkoz�an, hogy milyen gy�gym�dra van sz�ks�g adott esetben. A l� tulajdonosa m�rlegel, hogy mekkora k�lts�geket v�llal. A l� pedig azt d�nti el, hogy megeszi-e az adott gy�gyn�v�nyt, ha igen, mikor �s mennyit eszik meg bel�le. Ahogyan sok amerikai esem�ny hasonl�an j�tsz�dik le Eur�p�ban, bele�rtve Magyarorsz�got is, �gy a gy�gyn�v�nyek l�takarm�ny-kieg�sz�t�k�nt t�rt�n� forgalmaz�sa szint�n megjelenik majd az Eur�pai Uni� piac�n. �rdemes v�giggondolni, hogy a tengerent�li szab�lyoz�si proced�ra is v�lhet�en hasonl�an fog lej�tsz�dni az Eur�pai Uni�ban , mint arra m�r mutatnak egyes jelek. Az amerikai kongresszus 1928-ban l�trehozta az �lelmiszer �s Gy�gyszerellen�rz�si Hivatalt, az FDA-t (Food and Drug Administration). Sz�mos botr�nyos �gy nyom�n, amelyek �jabb �s �jabb szigor�t�sokhoz vezettek, v�g�l a szervezet igencsak befoly�soss� v�lt napjainkra. M�k�d�se sor�n el��rja, hogy a gy�gyszereket forgalomba hozataluk el�tt ki kell pr�b�lni biztons�g �s hat�konys�g tekintet�ben. Sajn�latos m�don a gy�gyn�v�nyek t�bbs�g�re nem t�r ki, regisztr�latlanul hagyva azokat. Enged�lyez�s�k csak akkor lehets�ges, ha megfelelnek az FDA gy�gyszer�szeti el��r�sainak. Ami azt jelenti, hogy amikor az �sr�gi gy�gym�dokat �jszer� form�ba k�v�nj�k �nteni, akkor olyan hihetetlen�l k�lts�ges laborat�riumi vizsg�latokkal kellene al�t�masztani a k�sz�tm�ny biztons�goss�g�t �s hat�konys�g�t, amelyek csak az orsz�gos gy�gyszert�rak k�lts�gvet�s�b�l volna finansz�rozhat�. �s ez �ppen el�gg� nagy akad�ly, mivel nemhogy milli� doll�rokat, de m�g fill�reket sem lenn�nek hajland�ak k�lteni a gy�gyszergy�rak arra, hogy olyan gy�gyszert pr�b�ljanak ki, amelyet azt�n - gy�gyn�v�nyek tartalmak�nt - b�rki megtermelhet mag�nak. Ezen k�v�l, a befektetett doll�rmilli�k�rt cser�be szabadalmi jogot akarnak kiz�r�lagosan gy�rtott gy�gyszereikre, �s h�t a gy�gyn�v�nyek nem igen szabadalmaztathat�ak. Viszont nem szabad elfeledkezni arr�l, hogy maguk a gy�rak sem teljesen �j �tletekkel dolgoznak, hanem a hagyom�nyos gy�gym�dok alapj�n kutatnak olyan hat�anyagok ut�n, amelyek az egyes gy�gyn�v�nyekb�l kivonhat�ak. Ezeket az izol�lt vegy�leteket azt�n megpr�b�lj�k szintetikusan vagy f�lszintetikusan el��ll�tani. E folyamat eredm�nyek�ppen az orvosok �s hum�n betegek nagy r�sz�nek fogalma sincs arr�l, hogy a tablett�k �s kapszul�k hat�anyagai v�gs� soron gy�gyn�v�nyekb�l sz�rmaznak. Furcsa fintora az FDA �gynek, hogy a nem enged�lyezett gy�gyszerk�sz�tm�nyek forgalmaz�sa tilt�s�nak r�szek�nt megtiltja a lehets�ges mell�khat�sok felt�ntet�s�t a k�sz�tm�ny csomagol�s�n. Ez viszont azt eredm�nyezi, hogy a gy�gyn�v�nyek nagy r�sze nem gy�gyszerk�nt, hanem �lelmiszer-adal�kk�nt �gy ker�l forgalomba, hogy a mell�khat�sok nincsenek felt�ntetve. (Castleman 1991). Ami a lovak vonatkoz�s�ban igaz�n bosszant� ebben az az, hogy a gy�gyn�v�nyek, n�v�nyi kivonatok, homeopatikus gy�gyszerek abba a bizonyos kateg�ri�ba esnek, amit az FDA ki nem pr�b�ltnak nevez, vagy �pp �gy tal�lt�k, hogy nincs bizony�tott sz�ks�g ezekre a lovak takarm�nyoz�s�ban. Nos, az FDA ezen kijelent�s�vel nyilv�n sokan vit�ba sz�lln�nak. Egyik, e t�ren szab�lyoz�si joggal rendelkez� szervezet sem v�gzett kutat�sokat �s nem bizony�totta, hogy ezek a kieg�sz�t� k�sz�tm�nyek vesz�lyesek lenn�nek a lovak sz�m�ra. Az egyetlen, amit �ll�thatnak, hogy laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt nem lettek kipr�b�lva. Csak sajnos arr�l megint nem esik sz�, hogy �vezredek �ta sz�mtalanszor kipr�b�l�s al� estek ezek az anyagok, �s mindannyiszor bizony�tottak a t�rt�nelem sor�n. �s nem csak emberek, de �llatok eset�ben �pp�gy bizony�tott�k gy�gyerej�k hat�konys�g�t. Vegy�nk egy egyszer� p�ld�t, amely bizony�tja az amerikai rendszer esetlegess�g�t! A feh�r f�z k�rge egy term�szetes f�jdalomcsillap�t� drog, amely haszn�latakor nem irrit�lja a gyomrot, nem okoz gyomorfek�lyt, �s biztons�ggal haszn�lhat� hosszabb id�n �t. Ezzel a n�v�nnyel kapcsolatban csak egyetlen apr� hiba van: Amerik�ban a gy�gyn�v�nyk�sz�tm�nyt gy�rt� c�geknek nincs arra enged�ly�k, hogy k�z�lj�k a fogyaszt�val a fent eml�tett tulajdons�gait e hasznos drognak. Egysz�val a csomagol�son tal�lhat� c�mk�n ezek az inform�ci�k nem jelentethet�ek meg. Ezzel szemben az FDA enged�lyezi p�ld�ul a Phenylbutazon nev� k�sz�tm�ny haszn�lat�t, amely hossz� t�von alkalmazva nemcsak gyomorfek�lyt okoz, de m�g a f�jdalmat is csak t�netileg kezeli, amely m�g nagyobb probl�m�khoz vezethet a k�s�bbiekben. (Duffi-Salmon 1998). Jogosan vet�dhet fel a k�rd�s, hogy egy amerikai gy�gyn�v�ny-k�sz�tm�nyeket gy�rt� c�g k�pvisel�j�nek felh�borod�sa hogyan is kapcsol�dik a magyarorsz�gi helyzethez. �szint�n sz�lva, sehogy. �m az EU-csatlakoz�s ut�n m�r nem is l�nyeges az, hogy ma Magyarorsz�gon hogyan szab�lyozz�k a gy�gyn�v�ny-k�sz�tm�nyek �llatok, els�sorban lovak takarm�nyoz�s�ban t�rt�n� felhaszn�l�s�t. Ezekben az esetekben m�r az EU direkt�v�k lesznek az ir�nyad�ak, m�gha nem is azonnali hat�llyal. Ami a k�t vil�ghatalom szab�lyoz�si rendszer�nek �sszehasonl�t�s�t lehet�v� teszi, az a kapitalista, p�nzorient�lt piaci magatart�s jelenl�te mindk�t ter�leten. Ez azt jelenti, hogy ahogyan az amerikai gy�gyszergy�rt� c�gek is befoly�suk alatt tartj�k a gy�gyn�v�nyekre vonatkoz� szab�lyokat megalkot� szervezeteket, �gy hasonl� helyzet figyelhet� meg az Eur�pai Uni� keretein bel�l. �sszehasonl�t�sk�nt �rdemes v�gign�zni Szenci Gy�z�n�, Eur�pai F�zetek 41. sz�m�ban megjelent elemz�s�nek r�vid kivonat�t, amelyb�l kiemelem �s komment�lom az ide vonatkoz� r�szeket. Az Eur�pai Uni�ban egyenl�re nincs k�szen a gy�gyn�v�ny-term�kekre vonatkoz�, egys�ges piaci szab�lyoz�s. A drogokat az �rv�nyes gy�gyszerk�nyvi el��r�soknak �s szabv�nyoknak megfelel�en az egyes tag�llamok maguk min�s�tik. Minden tag�llam nemzeti szab�lyoz�s�ba be�p�tett�k azt az ir�nyelvet, mely szerint a gy�gyszereket piacra ker�l�s�k el�tt enged�lyezni kell. A n�v�nyi eredet� gy�gyszereket szinte minden tag�llamban a gy�gyszerek k�z� sorolj�k, �s alapvet�en a gy�gyszerekre vonatkoz� �ltal�nos szab�lyoz�s al� esnek. Ez megfelel az ir�nyelvben ("Quality of Herbal Remedies") foglaltaknak, amelynek el��r�sai alapj�n e term�keket a min�s�g, a hat�soss�g �s a biztons�g szempontj�b�l vizsg�lni �s enged�lyezni kell. Megjegyz�s: ez pontosan �gy zajlik az Amerikai Egyes�lt �llamokban is. A "Quality of Herbal Medicinal Products" az Eur�pai Uni�nak az az ir�nyelve, amely rendelkezik azokr�l a n�v�nyekr�l, n�v�nyi r�szekr�l �s az ezekb�l k�sz�lt k�sz�tm�nyekr�l, amelyeket ter�pi�s �s profilaktikus (betegs�get megel�z�) jelz�ssel l�tnak el �s k�n�lnak. Eszerint gy�gyszernek min�s�l minden olyan anyag vagy anyagok kombin�ci�ja, amely emberi vagy �llati betegs�g kezel�s�re vagy megel�z�s�re haszn�lhat�. Az anyag maga, lehet n�v�ny, n�v�nyi r�sz vagy kivonat is. Tov�bb� minden olyan anyagot vagy anyagkombin�ci�t gy�gyszernek kell tekinteni, amely megfelel az el�z� krit�riumnak, �s amelyet az emberi, illetve az �llati szervezetre vonatkoz� orvosi diagn�zis fel�ll�t�sa sor�n, vagy a gy�gyul�s �rdek�ben az emberi, illetve az �llati testfunkci�k jav�t�s�ra vagy befoly�sol�s�ra alkalmaznak. A n�v�nyi tartalm� gy�gyszereket akkor nem sorolj�k be gy�gyszerk�nt, ha �lelmiszerk�nt, kozmetikumk�nt, stb. haszn�lj�k fel azokat, �s nem betegs�gek gy�gy�t�s�ra, elh�r�t�s�ra, vagy testfunkci�k jav�t�s�ra, illetve befoly�sol�s�ra alkalmazz�k. A nem gy�gyszerk�sz�tm�nyek k�z� sorolt term�keket akkor is �lelmiszerk�nt vagy kozmetikumk�nt veszik nyilv�ntart�sba, ha esetenk�nt farmakol�giai tulajdons�ggal rendelkez� n�v�nyt is tartalmaznak. E n�v�nyi k�sz�tm�nyekre vonatkoz�an nem sz�ks�ges az illet�kes hat�s�g j�v�hagy�sa. Teh�t, ha nem enged�lyezik az adott gy�gyn�v�nyb�l k�sz�lt term�ket gy�gyszerk�nt forgalomba hozni, akkor �lelmiszerk�nt, �llatokn�l takarm�nyk�nt lehet csak piacra dobni. Ma Amerik�ban a legt�bb, l�nak k�sz�lt gy�gyn�v�ny-kever�ket takarm�ny-kieg�sz�t�k�nt forgalmazz�k, mert nincsenek min�s�tve hat�soss�g �s biztons�g szempontj�b�l, az FDA el��r�sainak megfelel�en. Ez azt jelenti, hogy sem a javallat, sem a mell�khat�sok nem t�ntethet�k fel a c�mk�n. Ez v�rhat�an ez az Eur�pai Uni�ban is �gy fog zajlani. Ennek, saj�t v�lem�nyem szerint, az�rt lesz jelent�s�ge, mert ennek a hat�rter�letnek, amit most sem az �llatorvosok, sem a takarm�nygy�rt�k, sem a gy�gyn�v�nytermeszt�k nem �reznek maguk�nak, meglesz a "gazd�ja". Mivel nem gy�gyszerekr�l lesz sz�, ez�rt az �llatorvosok kev�sb� fogj�k el�r�bb vinni az �gyet, �gy ez a faladat a takarm�nygy�rt� �s -forgalmaz� c�gekre marad. A gy�gyn�v�nytermeszt�k azon k�v�l, hogy az alapanyagot biztos�tj�k, nem �rdekeltek a lovaknak gy�rtott gy�gyn�v�nyes term�kek n�pszer�s�t�s�ben, hiszen ez egy viszonylag kis m�ret� felvev�piac. Az FDA eur�pai megfelel�je az EMEA (European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) vagyis a Gy�gyn�v�nyterm�kek Min�s�t�s�nek Eur�pai Hivatala. A hat�lya alatt �ll� term�kek k�re: az olyan, iparilag el��ll�tott, emberi vagy �llati felhaszn�l�sra sz�nt gy�gyhat�s� term�kek, amelyek a tag�llamok piac�n ker�lnek forgalomba. Az EMEA hat�lyk�re nem vonatkozik: o azokra a gy�gyhat�s� term�kekre, amelyeket orvosi recept alapj�n a gy�gyszert�rban egy�nileg k�sz�tenek el; o azokra a gy�gyhat�s� term�kekre, amelyeket a gy�gyszerk�nyv el��r�sai alapj�n a gy�gyszert�rban k�sz�tenek el, �s a gy�gyszer�sz k�zvetlen�l a p�ciensnek sz�n; o kutat�si-fejleszt�si c�lra sz�nt gy�gyhat�s� term�kekre; o f�lk�sz term�kekre, amelyeket tov�bbi feldolgoz�sra sz�nnak. Nem tudni m�g pontosan, hogyan fog alakulni az Eur�pai Uni�ban e probl�mak�r megold�sa, de tal�n �tletek mer�thet�ek az amerikai kontinensen lezajl� folyamatokb�l. �s tal�n a hazai szakemberek b�trabban fognak majd e k�nyes, t�bb szakm�t �tfog� t�m�hoz, ha van el�tt�k egy p�lda, amelynek a hib�it nem kell m�g egyszer elk�vetni.

5. Gy�gyn�v�nyek 5.1. �nizs, Pimpinella anisum L., Anise seed A sz�r�tott magok gyakran haszn�latosak az �tv�gy n�vel�s�re �s em�szt�nedvek elv�laszt�s�nak serkent�s�re. �ppen ez�rt a rossz �tv�gy� �s/vagy em�szt�si rendelleness�gekre, p�ld�ul k�lik�ra hajlamos lovak takarm�ny�nak fontos kieg�sz�t�je. M�sr�szr�l ismert, hogy �sztrogenikus hat�sa is van, ami alkalmass� teszi, hogy a kanc�k ivarz�si ciklus�t kiegyenl�tett� tegye. Olyan lovakn�l, amelyek kr�nikus t�d�probl�m�kkal k�zdenek, szint�n kiv�l� k�ptet� �s ny�lkaold� hat�sa miatt. (Vandergrift 1998). Az orsz�g d�li r�szein eredm�nyesen termeszthet�. (Bern�th 2000). Anise seed Active constituents The active constituents in anise, particularly the terpenoid anethole, are contained in its volatile oil. The volatile oil gives the plant a delightful flavor and has been combined with other less pleasant tasting medicinal herbs to offset their taste. The oil is also antispasmodic, helping to relieve intestinal gas and spasmodic coughs.3 Anise has been combined with cathartic laxatives to help reduce the spasmodic cramping they can cause.4 It may also have modest antiparasitic actions and has been recommended by some practitioners to treat mild intestinal parasite infections.5 Anethole has been documented to have phytoestrogen activity in test tubes and animals;6 the relevance of this to humans is unknown. No clinical trials have been conducted to support any of these uses, though anise is approved for use by the German Commission E for relieving coughs and indigestion.7 How much is usually taken? Three grams (1/2 tsp) of the seeds can be used three times per day to treat indigestion. To make a tea, boil 2 to 3 grams (1/2 tsp) of crushed seeds in 250 ml (1 cup) of water for ten to fifteen minutes, keeping the pot covered. Three cups of this tea can be drunk per day. It has been recommended to combine approximately 0.5 ml anise volatile oil with 4 oz (120 ml) tincture of anise and then take 10 to 30 drops (1/2 to 1.5 ml) of this mixture three times daily for coughs.8 The volatile oil can also be inhaled (by placing it in a vaporizer or in a steaming bowl of water) to help relieve a cough.9 Editor: POINTERNET, Source: V I T A C O S T 5.2. R�ti legyez�f�, Spiraea ulmaria, Meadowsweet A leggyakrabban k�h�g�sre, megh�l�sre, bronchitisre �s em�szt�si probl�m�kra haszn�lj�k a bakszak�llt. �rz�stelen�t� hat�sa miatt kisebb f�jdalmak eset�n seg�t az iz�leti gyullad�sban szenved� lovak kezel�sekor. (Duffi-Salmon 1998). Egy�bk�nt a szalicilsav tartalma miatt, ami az aszpirin hat�anyaga, gy�gyn�v�ny-aszpirinnek is nevezik. �sszeh�z� hat�sa miatt kiv�l�an alkalmazhat� fek�lyek kezel�sekor, f�leg ha azt szintetikus gy�gyszerek, p�ld�ul phenylbutazon id�zi el�. (Vandergrift 1998). Meadowsweet Active constituents While the flowers are high in flavonoids, the primary constituents in meadowsweet are the salicylates, including salicin, salicylaldehyde, and methyl salicylate.2 In the digestive tract, these compounds are oxidized into salicylic acid, a substance that is closely related to aspirin (acetylsalicylic acid). While not as potent as willow, which has a higher salicin content, the salicylates in meadowsweet may give it a mild anti-inflammatory effect and ability to reduce fevers during a cold or flu. However, this role is only based on historical use and knowledge of the chemistry of meadowsweet�s constituents, and to date, no human trials have examined the therapeutic potential of meadowsweet. How much is usually taken? The German Commission E monograph recommends 2.5�3.5 grams of the flower or 4�5 grams of the herb�often in a tea or infusion�per day.3 Unfortunately, to achieve an aspirin-like effect, one would realistically need to consume about 50�60 grams of meadowsweet daily. This means that willow bark extracts standardized to salicin are a far more practical as a potential herbal substitute for aspirin for minor aches and pains or mild fevers. Tinctures, 2�4 ml three times per day, may alternatively be used. Editor: POINTERNET, Source: V I T A C O S T 5.3. Bojtorj�n, Arctium lappa L., Burdock Els�sorban akkor haszn�lj�k, ha a v�rben megjelen� toxikus anyagok b�rki�t�st, ekc�m�t okoznak, �s a bojtorj�n "bel�lr�l" tiszt�tva a szervezetet, elt�ntei a t�netek ok�t. Ezzel egy�tt seg�ti m�j �s vese m�k�d�s�t. J� �trendi hat�sa is van. Ezen k�v�l iz�leti gyullad�sra �s Patty Duffi-Salmon (1998) herbalista szerint a v�rtiszt�t� hat�s mell� a bojtorj�nnak cs�ra�l� �s vizelethajt� hat�sa is p�rosul. Az a v�lem�nye, hogy iz�leti gyullad�sban szenved� lovak kezel�sekor nagyon fontos a kever�kben egy v�rtiszt�t� hat�s� gy�gyn�v�nyt felhaszn�lni, mint amilyen a bojtorj�n is. Ezen k�v�l nagyon fontos, hogy mindig kever�keket haszn�ljunk, hiszen az egyes n�v�nyek k�z�tt szinergizmus l�p fel, s�t az egyes hat�anyagok k�z�tt is. Egy m�sik figyelemre m�lt� tan�csa a szakembernek, hogy ne csak egy t�netet kezelj�nk a l�n�l, hanem az eg�sz �llati szervezetre kiterjed� hat�s� kever�ket alkossunk a gy�gyn�v�nyekb�l. Iz�leti gyullad�sban szenved� lovak eset�n a v�rtiszt�t� hat�s� gy�gyn�v�ny mell� egy m�jv�d� �s m�jregener�l� illetve egy f�jdalomcsillap�t� hat�s� n�v�nyt is kever. Vandergrift (1998) szerint a bojtorj�n gy�kere a gyomorkeser�h�z hasonl�an seg�ti az em�szt�st, �s egyet�rt abban, hogy stimul�lja a m�jfunkci�kat. K�l�n�sen hasznos olyan lovakn�l, amelyek gyeng�n hasznos�tj�k a takarm�nyt, �s/vagy nincs �tv�gyuk. Magyarorsz�gon a gy�kereket gy�jtik. (Bern�th 2000). Burdock Active constituents Burdock root contains high amounts of inulin and mucilage. This may explain its soothing effects on the gastrointestinal tract. Bitter constituents in the root may also explain the traditional use of burdock to improve digestion. Additionally, burdock has been shown to reduce liver damage in animal studies.4 This has not been confirmed in human studies, however. It also contains polyacetylenes that have demonstrated anti-microbial activity.5 Even though test tube and animal studies have indicated some anti-tumor activity in burdock root, these results have not been duplicated in human studies.6 Several animal and test tubes studies have also suggested an anti-inflammatory effect of unknown compounds in burdock root or seeds, including an ability to inhibit the potent inflammation-causing chemical platelet activating factor.7 8 How much is usually taken? Traditional herbalists recommend 2�4 ml of burdock root tincture per day.9 For the dried root preparation in capsule form, some herbalists recommend 1�2 grams three times per day. Many herbal preparations combine burdock root with other alterative �blood cleansing� herbs, such as yellow dock, red clover, or cleavers. Editor: POINTERNET, Source: V I T A C O S T 5.4. Borsosmenta, Mentha piperita, Peppermint A Glen farm szerint a borsosmenta levele nyugtat� hat�s� �s enyh�ti a k�h�g�st. T�bb term�k�kben haszn�lj�k a n�v�nyt. A "Breeders Helper" a teny�sz�llatok �sztrogenikus aktivit�s�t fokozza, �s seg�t meg�rizni a fertilit�st a kanc�kban. Vemhess�g ideje alatt tilos etetni. Gy�gyn�v�nyei: borsosmenta, g�r�gsz�na, l�here, m�lnalev�l. Egy�b hat�sa is van a borsosment�nak: term�szetes f�reg�z� gy�gyn�v�ny-kever�k alkot�ja. A k�sz�tm�ny borsosment�t, k�m�nymagot, izs�pot, rut�t, fokhagym�t, kakukkf�vet �s fekete �rm�t tartalmaz. Mint minden ilyen f�reg�z� eset�ben igaz, hogy naponta kell az abrakba tenni egy h�tig, majd a k�vetkez� hat h�ten �t sz�netet tartani. Vemhes kanc�knak nem adhat�. (Naturally Equine 2004). Term�szetes el�fordul�sa nem ismert, de haz�nkban termeszt�se megoldott. (Bern�th 2000).