MAGYARORSZGON
A befogad s a biolgiai anya |
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9633/1040-2.jpg) |
A szarvasmarha- s a juhtenysztsben a nyolcvanas vek ta rutinszerûen vgeznek embritltetst, hogy a jobb genetikai htterû llatok utdait minl szlesebb krben elterjesszk. A lovaknl az embritltetsnek korltozott szerepe van, s ez valsznûleg a jvõben is gy lesz.
Az elsõ lembri tltetsre 1972-ben kerlt sor, mgsem szmthatunk arra, hogy a ltenysztsben is ltalnos gyakorlatt vlik ez a mdszer. Ennek okait a ltenyszts sajtossgaiban kell keresnnk. Pldul az angol telivr fajtt kzismerten a teljestmnyrt tenysztik, vagyis a leggyorsabb kanck utdaira feltehetõleg nagy lenne a kereslet. A telivrek zrt trzsknyve* azonban mg a mestersges termkenytst sem teszi lehetõv.
Csak egy csik
Anya s csikja |
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9633/1041-3.jpg) |
Egy kanctl mg kedvezõ esetben is vente csak egy csik vrhat, s lete sorn mg egy j tenyszkanctl sem szmthatunk t-tznl tbb utdra. Ezrt a ltenysztsben a genetikai elõrehaladst elsõsorban a mnekre alapozzk. Ha ellenben az embritltets segtsgvel vente egy kancnak csak eggyel tbb utdja lehet, mr megktszereztk csikinak szmt, s ez nveli a nagy genetikai rtkû kanck tenysztsi szerept. Az embritltets lehetõv teszi azt is, hogy egyes veszlyeztetett fajtkat, illetve fajokat (pldul a Przewalski lovat) megmentsnk.
A djlovaglsra, djugratsra vagy lovasplra hasznlt llatok letk nagy rszt a versenyekre val felkszlssel s versenyzssel tltik, tenysztsbe csak 10-15 ves koruk utn kerlnek. Az embritltets azonban lehetõv teszi, hogy mg versenyplyafutsuk ideje alatt utdaik legyenek. Idõsebb korban vagy hosszan tart mhgyullads miatt a mhnylkahrtyban olyan degeneratv elvltozsok lphetnek fel, amelyek lehetetlenn teszik, hogy a kanca kihordja a magzatt. Ilyen esetekben, ha az embri befogadsra fiatal, egszsges lovakat hasznlnak, terpis eljrsknt is alkalmazhat az embritltets.
A l-lombikbbi apja |
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9633/1040-1.jpg) |
A kereskedelmi cl embritltets kt orszgban vlt szmottevõv. Az egyik az Amerikai Egyeslt llamok, ahol fõknt a Colorado llami Egyetemen vgeznek nagyszm tltetst, nagyrszt Quarter Horse fajtj lovakban. A legnagyobb kzpont Argentnban alakult ki, ahol 1989 ta az embritltets szerepet kapott a pllovak tenysztsben. Haznkban nincs hagyomnya a lembri-tltetsnek, csupn 1990- ben trtnt nhny sikertelen prblkozs. 1993-ban alapos felkszlsbe kezdtnk, hogy munknk eredmnyeknt Magyarorszgon is meghonostsuk e mdszert. A szksges feltteleket az llatorvos-tudomnyi Egyetem Ksrleti Intzetben tudtuk megteremteni. Az eljrs igen kltsges, ezrt embridonorknt csak a legrtkesebb kanck jhetnek szba. A siker, persze, a befogad (recipiens) llatok kivlogatstl is. E clra 3-10 ves, j fogamzkpessgkrõl ismert kanck jhetnek szba. Mi egy ngyves, mg nem ellett, teht biztosan egszsges nemi szervû, hidegvrû lovat* hasznltunk. Mivel a ksrletnknek elsõsorban tudomnyos clja volt, az ltalunk kivlasztott getõ fajtj kanca s holland flvr fajtj mn csiknak nincs klnsebb tenyszrtke.
A kvetkezõ kritikus pont a donor s a befogad kanck nemi mûkdsnek, illetve petelevlsnak (ovulcijnak) sszehangolsa volt. Az embrit ad kanct az ivarzsa (srlsa) idejn naponta megvizsgltuk, hogy a petelevls idejt egszen pontosan ismerjk, majd mestersgesen termkenytettk a mn ondjval. Ugyancsak naponta ellenõriztk a befogad llat ciklust is. A petelevls utni 7. napon elrkezett az ideje, hogy a megtermkenylt petesejtbõl fejlõdtt embrit kivegyk a donor mhbõl. Mi a vrtelen utat vlasztottuk, nem utolssorban azrt, hogy kmljk az llatokat.
tmosott embrik
Az embri leszvsra szolgl mszer |
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9633/1040-3.jpg) |
Az gynevezett embrimoss sorn tulajdonkppen a gravitci segtsgvel tbltettk a mhet. Az e clra kifejlesztett folyadkot szûrõn bocstottuk t, amelyen a krlbell 200- 400 mmteres embri biztosan fennakad a szûrõn. A szûrletben mikroszkp alatt kerestk meg az embrit.
Az gynevezett kinyersi arny szerencss esetben elrheti a 80 szzalkot. A moss idõpontjnak megvlasztsa s az ond minõsge mellett az is befolysolja a sikert, hogy egyszerre egy vagy tbb pete vlik-e le. Az ivarzs (srls) idejn rendszerint csak egy dominns tszõ fejlõdik, de megesik, hogy tbb (rendszerint kt) tszõ ovull, azaz lehetõsg van a spontn ikervemhessgre vagy tbb embri kifejlõdsre. A klnbzõ fajtk kztt szmottevõ az eltrs e tren, gy bizonyos fajtabeli klnbsgek is mutatkozhatnak az embrikinyers hatkonysgban.
Htnapos lembri |
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9633/1041-1.jpg) |
Azutn, hogy a mikroszkp segtsgvel megtalltuk az embrit, egy nagyon fontos lps kvetkezik: el kell brlni, hogy ez a kis kplet alkalmas- e az tltetsre. Ha gy tljk meg, hogy egszsges csikv fejlõdhet a vemhessg tizenegy hnapja alatt, hozzlthatunk a beltetshez. A mi embrink megfelelõnek bizonyult.
Az embri beltetsnek - a kinyershez hasonlan - szintn kt mdja van: a sebszi s a vrtelen t. A mûtti beltets sorn a hasreg megnyitsval jutunk el a mhig, s az azt bevon savs hrtyn keresztl juttatjuk be az embrit a mh regbe. Ez a beavatkozs krhzi krlmnyeket, hosszadalmas s nagyon gondos elõksztst, ltalnos rzstelentst (altatst) s bonyolult mûszerezettsget ignyel. A nem sebszi beltets sorn az embrit a mhnyakcsatornn t juttatjk a mhbe. Ez ber, ll llaton gyakorlatilag brhol gyorsan elvgezhetõ, s a kanca az tltets utn azonnal visszakerlhet a trsai kz, nincs szksg utkezelsre. A vres ton vgzett tltetsek utni vemheslsi eredmnyek 15-25 szzalkkal jobbak, de kellõ gyakorlattal a nem sebszi mdszer is megfelelõ eredmnyeket hozhat.
Az embri kora, mrete s minõsge is befolysolja az tltetsi eredmnyeket: minl idõsebb, illetve nagyobb, annl kisebb a sikeres tltets eslye. A manapsg elfogadott nzet szerint a 6-8 napos embrik megfelelnek azonnali tltetsre.
Negyvennyolc napos magzat ultrahangos kpe. Az egyenes vonal a kldkzsinr |
![](http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9633/1041-2.jpg) |
Mi a beltets nem sebszi tjt vlasztottuk. Erre a clra mr rg kifejlesztettk az tltetõkattert vagy -pisztolyt. Az embrit vkony mûanyag csõbe, gynevezett mûszalmba szvtuk fel, s ezt helyeztk a katterbe, majd azzal a mhbe jutva az embrit tartalmaz tpfolyadkot a mh regbe fecskendeztk. Ennek a beavatkozsnak az embri kinyerst kvetõ 1 rn bell meg kell trtnnie, az idõ elõrehaladtval ugyanis az embrik letkpessge rohamosan cskken.
Nagyon gyeltnk arra, hogy minl kisebb legyen a lehetõsge annak, hogy valamilyen mechanikai vagy bakteriolgiai szennyezõds bejusson a mhbe. A vrtelen beltets eredmnyessgt a beavatkozst vgzõ szemly technikai jrtassgn kvl a fertõzsek befolysoljk a legnagyobb mrtkben. Az tltets sikeressgt ht nap elteltvel tudtuk ellenõrizni; az embri ekkor mr krlbell kthetes volt, s ultrahangos kszlkkel is jl vizsglhat. Legnagyobb rmnkre a kpen 13 millimteres embrionlis hlyagot lttunk. Eleinte ktnaponta, majd hetente ellenõriztk az embri fejlõdst. Az elsõ negyvent nap rendellenessg nlkl telt. Ebben az idõben alakul ki a mhlepny, vagyis ltrejn az anyai s magzati vrkerings kzti szoros kapcsolat. Amg ez nem trtnik meg, knnyebben elõfordulhat, hogy az embri elpusztul, s felszvdik a mhbõl.
A ksõbbi ellenõrzõ vizsglatok alkalmval is mindent rendben talltunk, s 11 hnappal a beavatkozs utn, jnius 12-n a kanca komplikcik nlkl szp, egszsges, pej kancacsikt hozott vilgra. A csik biolgiai anyjra s apjra jellemzõ melegvrû jegyeket hordozza magn. A nagy testû, bõven tejelõ hidegvrû ptmama jvoltbl fejlõdse azta is gyors s tretlen.
LFEJLDS |
Vemhessgi idõ: 300-360 (tlagosan 335) nap Vemhessgek szma venknt: 1 Az egy ellsbõl szrmaz utdok szma: 1 A nyolchetes embri mrete: 4 centimter A tizenegy hnapos embri mrete: 135-145 centimter | |