Bevezets - Lovak emsztslettani sajtossgai
Dr. Fekete Sndor
llatorvos-tudomnyi Egyetem, Budapest
Az utbbi vekben a ltarts jelentõsge vilgszerte fokozdik. Ennek az az oka, hogy egyre tbben tartanak sport-, vagy hobbiclokbl lovat. Ezzel prhuzamosan a lovk tpllanyag-szksgletre vonatkoz kutatsok is intenzvebb vltak (INRA, 1984; NRC, 1989; DLG, 1994, 1995).
A fõ tpllanyagok mellett egyre tbb ismeret halmozdik fl a hatanyagok terletn is (Hausenblasz s mtsai, 1996). Mlyltek ismereteink a l emsztst illetõen is (Wolter s mtsai, 1978; Kienzle s Radicke, 1993).
Szmos vizsglat a teljes rtkû ltpok hasznosulsra irnyult (Jelenits s csag, 1968; Cymbaluk s Christensen, 1986).
rtkes adatok gyûltek ssze a metodika oldaln is. Rgiusn Mcsnyi gnes (1995) hatrrtkeket kzlt a szõrben az svnyianyag-sttusz megitlsre. Wnsche s mtsai (1984) - ugyan eredetileg serts modellen - a ssavban oldhatatlan hamunak az emsztsi kisrletekben indiktorknt val flhasznlhatsgrl szmolt be.
Fontosabb emsztslettani sajtossgok
nkntes szrazanyagflvtel. A l, hasonlan a tbbi nvnyevhz, ajkai s nyelve ltal kpzett cs segtsgvel iszik. A szilrd takarmnyt fls ajkaival ragadja meg. Jellegzetes tpllkozsi szoksa szerint a l gyakran rfj takarmnyra, mieltt megenn. Emiatt klnsen kros lehet a l szmra a poros, penszes takarmny. A szna etets eltti lerzsa ugyan enyhti a veszlyt, de a levlpergs miatt nagy veszteseggel jr. Knyszermegoldsknt a poros takarmny kevs vizzel trtn "megszentelse" jhet szba. A granultum, illetve ivs (1:3 sza.:vz) etetse az emltett gondon kvl a szelektv takarmnyflvtelt is megakadlyozza.
A rgs nem elhanyagolhat rszt teszi ki a l emsztsi folyamatainak. Egy kilogramm zab megrgsa - fajta, kor s egyed szerint vltozan - 10-20 percig tart (1000-1500 rgs); a szna kb. ktszer ennyi rgsi idt ignyel. A l teht lassan eszik, alaposan rg. Ezrt a legtbb takarmnyt (szna, zab stb.) termszetes formban is kaphatja; a kemny magv rpt s kukorict clszerû roppantott formban etetni. (Ids lovak esetben ajnlhat a szna flszecskzsa is, illetve a szemestermnyek roppantsa). Megjegyzend, hogy a rgs energiaignye nagy, ezrt intenzv munkban ll lovaknak tbben kzepes rosttartalm granultum etetst javasoljk.
A nyltermels tlnyomrszt a flt alatti nylmirigybl szrmazik. A termelt mennyisg nagymrtkben fgg a flvett takarmny minsgtl. tlagos mennyisge naponta 40 liter. A nyl semleges, enyhn lgos vegyhats. Br tartalmaz kevs kemnytbont enzimet, ennek hatsa - a rendelkezsre ll kevs id miatt - elhanyagolhat. A nyl f szerepe teht a szraz takarmnyok megnedvestse s elksztse a lenyelshez.
A gyomor ûrtartalma tlagosan 12-18 liter, de rendszerint csak 2/3-ig telik meg. A gyomor - viszonylag kis ûrtartalma miatt - naponta tbbszr rl. Åltalban a lenyelt falat egy-kt harmada idzik hosszabb ideig (6-8 rt) a gyomorban. Kvetkezskppen a gyomoremszts jelentsge a l szmra korltozott. gy a gyomortartalom nem keveredik maradktalanul, hanem rtegesen helyezkedik el. (Ennek htrnyait az igen aktv s hatkony rgs cskkenti, mert a lenyelt falatokban a fejadagalkotk mr keverednek). Itt emltend meg, hogy anatmiai sajtossgai miatt a l kptelen a hnysra. A gyomorkapu (cardia) ugyanis rendkivl nehezen nylik meg; a pylorus ("gyomorcsuk", a gyomornak az epsblbe vezet rsze) ezzel szemben knnyen. Ez utbbi csak akkor kerl grcsbe, ha - fleg az abrak etetse eltt - hideg vizet itatunk ("vzklika"). A pyloruspasmus kvetkezmnye nem egyszer gyomorrepeds.
Az rnknti tlagos gyomornedvtermels 0.7 dl (kb. 2 l/nap). A bzakorpa, a roppantott zab s kukorica, valamint a srgarpa serkenti, a szemes zab s a sznaflk cskkentik az elvlaszts mrtkt. Megjegyzend, hogy a gyomornedvtermels mrtkben jelents egyedi klnbsgek figyelhetk meg.
A gyomor alapi rszben kevsb savas (kb. pH 5-s) a kzeg, ami lehetv teszi a falattal odarkez baktriumok letben maradst.Ezek hatsra a takarmny sznhidrtjainak egy rsze ill zsrsavakra s tejsavra bomlik. Az elbbiek a vastag- az utbbi a vkonyblben szvdik fl. (A lert folyamat jelentsge elssorban a hts blszakaszok kemnytterhelsnek megelzsben ll). A pylorusi rsz savasabb (pH 2.5-2.7), ami lehetv teszi a pepszines-ssavas fehrjebontst. A lertakbl az a gyakorlati tancs szrhet le, hogy a l napi adagjt tbb, aprbb rszletekben etessk meg s az abrak etetse kvesse a tmegtakarmnyokt!
A kb. 18-20 mteres hosszval s 3-4 cm-es tmrjvel a vkonybl ûrtartalma mintegy kett-ngyszerese a gyomornak. A tartalom tovahaladsi sebessge gyors, a takarmny tlagos itt tartzkodsi ideje 2-4 ra. Stresszhatsokra, bizonyos takarmnyok (leveles rpafej, pillangsok, rozsnok stb.) fizikai s/vagy kmiai hatsra a vkonybl sszehzdsai flgyorsulnak s blelzrdshoz (invaginatio) vezethetnek. Rosthiny, fehrjetletets pedig az aminosavak dekarboxilezshez s izgat-mrgez biogn aminok keletkezshez vezethet.
A vkonybl emsztÕnedvei a napi 6-8 l hasnyl, a 4-6 liter epe s a 100-120 liter blnedv. Az epe s a hasnyl folyamatosan, egy ponton rl a vkonyblbe. (A lnak nincs epehlyagja!)
A nem rostalkot sznhidrtok (kemnyt, cukrok) egyszerû cukrokk bontva szvdnak fl. Nem bontott hnyaduk (10-30%) a vastagbelekbe kerl. A hkezels, klnsen a pelyhests s az extrudls, javtja a kemnyt emszthetsgt. A zsrszerû anyagok emsztse - a folyamatosan rkez epnek ksznhet j emulgelds miatt - kivl, kb. 90%-os. A l fejadagjban 15-18%-nyi zsrt is kpes tolerlni, st hasznostani (McCANN s mtsai, 1987). A takarmnyzsr sszettele (kemny-puha, pigmenttartalom) nagy mrtkben visszatkrzdik a testbe ptett zsrokon. Erre klnsen vglovak ellltsa sorn kell gyelni, mert pldul a kukoricra s lucernaliszt-granultumra alapozott hzlals puhv s srgs sznûv teszi a testzsrokat.
A fehrjeemszts dnten a vkonyblben zajlik, hatkonysga tlagosan 60-75%-os. A vakbl szerepe az aminosavellts szempontjbl elhanyagolhat, ennek megfelelen az intenzv nvekeds, valamint lactati alatt a l is ignyes az etetett takarmny aminosav-sszettelvel szemben. Az els s msodik szm limitl aminosav a lizin s a metionin.
A kalcium, a magnzium, a ntrium, a klium, a legtbb mikroelem s vitamin a vkonyblbl szvdik fl. A karotinok fltrsa - a rendelkezsre ll rvid id alatt - tkletlen, emiatt a karotinÞ A-vitamin talakuls hatkonysga rossz. A foszfor (foszft-ionok formjban) a vkonyblbe bevlasztdik, s a remesbl szvdik fl. Emiatt a takarmny Ca-P arnya a foszfor rtkeslsre csak szlssges esetekben bir befolyssal.
Megllapthat teht, hogy - klnsen abraktlslyos takarmnyozs (pl. sportlovak) esetben - az emszts f helye a vkonybl. Nem becslend le azonban a vastagbl szerepe sem. Itt a tartalom tovahaladsa lelassul (a takarmny tlagos tartzkodsi ideje kb. 1 nap), ami a mikrobilis emsztsnek kedvez fltteleket teremt.
A vastagblben a sznhidrtok mikrobilis bontsnak eredmnyeknt ill zsrsavak keletkeznek, flszvdnak s jelentsen hozzjrulnak az llat energiaelltshoz. A kemnytbl s cellulzbl tlagosan 17:5:1 arnyban ecet-, propion- s vajsav keletkezik. Abraktletets hatsra hirtelen sok kemnyt rkezhet a vastagbelekbe, amely tejsavas erjedst, a pH 5.5-5.8-ra val cskkenst, ozmotikus hasmenst okozhat, s hajlamost a savs patairhagyulladsra. A lert erjedses dyspepsia - klnsen gyors nvekedsû csikk esetben - hallos kimenetelû Clostridium-enterotoxaemia kialakulshoz vezethet. Mindez megelzhet a nyersrostbevitel megfelel szinten tartsval. A szrazanyagnak minimlisan 16-18%-t a nyersrost tegye ki. A rost strukturltsga - szemben a krdzkkel - kisebb szerepet jtszik. Hinynak f veszlye, hogy a kies rgsi id miatt a l unatkozik, karrgv vlhat. (Az emlitett kros szoks termszetesen ms okbl is kialakulhat !) A nyersrost 30-60%-t teht - ami 100 kg lslyra szmtva minimlisan 0.5 kg-ot jelent - ajnlatos struktrlis, azaz 1 cm-nl hosszabb rszecskk formjban nyujtani.
A karbamid (s ms NPN-anyagok) etetse a lovakkal gyakorlati krlmnyek kztt nem clravezet, st inkbb ellenjavalt! A vakblben s a remesben keletkeznek vitaminok is (fknt B1, B6, B12 s K), rszben fl is szivdnak, de a nagyobb ignybevtelnek kitett lovak szmra ptlsukra is szksg van.
A blflra eredeti sszetteltl fggen, egyes szjon t bejut antibiotikumok, illetve coccidiostaticumok - a blflra egyenslynak flbortsval - blgyulladst, hasmenst, elhullst okozhatnak.
|