A h�z� l� takarm�nyoz�sa

A megfelel�en t�pl�lt haszn�lati lovakat �ltal�ban nem �rdemes v�g�s el�tt hizlalni. Sov�ny lovak feljav�t�s�ra adott esetben sor ker�lhet. Erre a c�lra els�sorban olcs� gazdas�gi takarm�nyokat haszn�lunk fel. Eg�szs�ges sov�ny lovakkal napi 1-1,5 kg gyarapod�s is el�rhet�. 1-2 h�napn�l tov�bb nem szoktunk selejt lovat hizlalni.
Az �n. pecsenyecsik� rendk�v�l nagy �lvezeti �rt�k� �s eg�szs�ges h�st termel,
amely Magyarorsz�gon nem �rvend n�pszer�s�gnek. K�l�nb�z� kateg�ri�i vannak. V�lasztott csik� azonnali v�g�sra. 8-9 h�napos korban esetleg m�g szoptatva ad libitum takarm�nyozott csik�. Van piac, amelyik a melegv�r� (280-300 kg), van, amelyik a hidegv�r� csik�t (300-350 kg) kedveli ink�bb.
Az intenz�ven hizlalt csik�k 12 vagy 18 h�napos korban ker�lnek v�g�ra, els�sorban kukoricaszil�zsra alapozott hizlal�s ut�n. Legeltet�sre (ez esetben term�szetesen abrakkieg�sz�t�ssel) az �vszakt�l f�gg�en ker�lhet sor.
Szok�s a norm�lis csik�nevel�s folyam�n nagyobb �ron el nem adhat� csik�k
neh�z s�lyra t�rt�n� hizlal�sa is. Ezeket 24, illetve 36 h�napos korban �rt�kes�tik. Extenz�v legel�re alapozott csik�hizlal�sr�l is besz�lhet�nk, akkor a legeltetve eg�szs�gesen nevelt csik�k k�z�l a piacra sz�ntakat kb. 2 h�nappal az elad�s el�tt vessz�k ki a m�nesb�l, �s a lehet�s�geinkhez alkalmazkodva hizlaljuk �ket.
Noha a l�nak a fiatalkori fejl�d�si er�lye rendk�v�l nagy, amely alkalmass� teszi a hizlal�sra, a lovat haz�nkban ink�bb haszn�latra nevelj�k, az esetleges export- h�s�raknak a szerepe pedig a hazai piaci �rak kialak�t�s�ban van.
A l�h�s t�pl�l�anyag-�sszet�tele. A l�h�s v�ztartalma �ltal�ban valamivel nagyobb, mint a t�bbi h�s�. Ez f�k�ppen csek�ly zs�rtartalm�val f�gg �ssze. Emiatt bizonyos h�sipari term�kek (pr�d) k�sz�t�s�re kev�sb� alkalmas. A l� h�s�nak nagyobb sz�nhidr�t - (f�k�ppen glykog�n- ) tartalma okozza �desk�s �z�t. Ez �rthet�, hiszen ez az anyag nagy szerepet j�tszik a l� izomm�k�d�s�ben, energiahordoz�k�nt. Ez az �z konyhai k�sz�tm�nyek elk�sz�t�s�ben el�nyt jelent, viszont h�tr�nyos az eltarthat�s�g szempontj�b�l. Emellett a l�h�s hamarabb v�lik "�rett�". Zs�rtartalma kev�s, zs�rj�ban azonban nagyon sok a tel�tetlen zs�rsav. Ezt egyes szerz�k 60- 70%-ra becs�lik. Feh�rje-�sszet�tel�t tekintve k�l�n�sen a leucin �s az izoleucin mennyis�ge szembet�n�.
Az �sv�nyi anyagok k�z�l viszonylag kev�s benne a n�trium, ez�rt a konyhas�mentes di�t�knak j� alapanyaga lehet, m�sr�szt felt�n�en sok benne - k�l�n�sen feln�tt lovakban - a vas. Ez�rt s�t�tebb sz�n� a l�h�s, �s ez�rt is szokt�k a l� h�s�t "eg�szs�ges" h�snak nevezni.
A vitaminok k�z�l �rthet�en ink�bb v�zben old�d� vitaminokat tartalmaz a l�h�s
�s kevesebb zs�rban old�d�t.
A test �sszet�tele term�szetesen a kort�l f�gg�en �s a hizlal�s folyam�n v�ltozik.
A l� h�sa rendk�v�l porhany�s, puha. Ez els�sorban az oldhat� �s oldhatatlan kollag�nrostok kedvez� ar�ny�nak k�sz�nhet�, ami a l� kor�val nagym�rt�kben v�ltozik, ugyanannak a has�tott f�lnek a k�l�nb�z� izmaiban is elt�r�. A kollag�n- tartalom k�r�lbel�l IS h�napos korban �ri el a maximum�t, ut�na 24 h�napos korig cs�kken, majd stabiliz�l�dik. A k�t�ves l� h�sa teh�t porhany�sabb, mint a m�sf�l �ves�, �s term�szetesen a fiatal �llatok h�sa a legoml�sabb. A l�h�s sz�ne feln�ttkorban nagy mioglobin tartalma miatt s�t�tv�r�s. A fogyaszt�k nagy h�nyada ezt a sz�nt keresi, ha l�h�st v�s�rol. A fiatal, hat h�napos csik� h�sa ezzel szemben vil�gos.
A lovak h�skitermel�si sz�zal�ka �ltal�ban el�ri vagy meghaladja a szarvas- marh��t, a h�stermel�si c�lra hizlalt hidegv�r� csik�k f�ltesteinek az �l� testt�meghez viszony�tott ar�nya 60% k�r�l van. A has�tott f�lben az izom mennyis�ge 70% k�r�li, zsirad�ktartalma kev�s, 10-14%. Id�sebb selejt lovak eset�n enn�l kevesebb.