Jellemz� az ember �s a lovak kapcsolat�ra, hogy ezen eml�snek a legjobban felder�tett az evol�ci�s fejl�d�se. K�r�lbel�l 60 milli� �vet vett ig�nybe ez a folyamat, �s mind Eur�p�ban mind pedig Amerik�ban ment v�gbe. Els�dlegesen h�rom jelet kell figyeln�nk:

• a testnagys�g n�veked�s�t,
• az ujjak sz�m�nak cs�kken�s�t - az ujjhegyen j�r�s megjelen�s�t,
• lombev�sr�l a f�ev�sre val� �tt�r�st - a fogazat �talakul�s�t.

A leg�sibb "lovacska" a Phenacodus nev�, r�ka nagys�g�, fogazat�ban �s �t ujj� l�b�ban ragadoz�kra eml�keztet� - �m ujjai v�g�n apr� pat�csk�kat visel� �llatka. Az eoc�nban k�vette �t a mells� l�b�n n�gy, h�ts�n �t ujj�, 20-25 cm marmagass�g� Eohippus (Amerik�ban), illetve Hyracotherium (Eur�p�ban). Ez ut�n j�tt el a Mesohippus, illetve a Miohippus ideje (oligoc�n, kb. 35 milli� �vvel ezel�tt). Nekik m�r minden l�bukon h�rom-h�rom ujj volt, �s fogazatuk is er�sen �talakult, n�v�nyev� jeleket mutatva. Ezekig a 60 cm marmagass�g� �llatokig a fejl�d�s az amerikai kontinensen zajlott. Ez ut�n azonban t�bb �j faj is megjelent, �gy Eur�p�ban is elindult a l�nc, azonban ezek holtv�g�nynak bizonyultak, �s a t�nyleges fejl�d�s tov�bbra is Amerik�ban maradt: A mioc�nban alakult ki a Parahippus, majd a Merychippus. Itt m�r teljesen �tt�rtek a f�ev�sre, a fogak innent�l alig fejl�dnek, a marmagass�g m�r egy m�ter k�r�l j�r, �s ugyan megmaradt a h�rom ujj, de j�r�sra m�r csak a k�z�ps�t haszn�lt�k. A k�vetkez� l�p�sben azonban m�r ez is elt�nt, megjelent az els� egyujjas l�, a Pliohippus. Az arci bem�lyed�sek, �s az er�sen hajlott fels� z�pfogak elt�n�s�vel azt�n megjelentek a mai lovak, akik az Equus n�vre hallgatnak. Ezek azt�n n�gy alnemre bomlottak: Equus (val�di lovak), Asinus (szamarak), Hemionus (f�lszamarak), Hippotigris (zebr�k).

A h�zil� (Equus caballus) fejl�d�se m�r gyorsabban nyomon k�vethet�. A j�gkorszak ut�n egy vadl�faj maradt csak �letben (Equus ferus Boddaert). Ez h�rom alfajra oszthat�, a tarp�nra, a Przevalski-l�ra (m�s nev�n taki), �s a nyugat-eur�pai vadl�ra. Ezek k�z�l a taki m�g l�tezik. Ezt a fajt 1879-ben nevezt�k el, egy orosz exped�ci� vezet�j�r�l przevalszki vadl�nak. Elterjedt volt akkoriban �zsi�ban, valamint Eur�pa sz�mos vid�k�n, az 1950-es �vekre azonban szinte teljesen elt�nt, legfeljebb Mong�li�ban lehetne fellelni m�g n�h�ny p�ld�nyt. Az �llatfaj azonban nem halt ki, ugyanis Hamburgban a Hagenbeck �llatkertben m�r a sz�zadfordul� ut�n elkezdt�k teny�szteni (t�rzsk�nyvez�s�ket a pr�gai �llatkertben v�gzik), �s sz�mos m�s �llatkertbe is eljutottak. Alkatilag egy z�m�k p�nira hasonl�tanak (120-140 cm marmagass�g), test�k s�rg�sbarna sz�n�, n�ha v�r�ses. Jellegzetess�g�k a h�ton v�gigfut� s�t�t cs�k (h�tsz�j).

Ma pedig a h�zil�n�l tartunk, aminek rendszertani besorol�sa:

T�rzs: Gerincesek

Alt�rzs: Magzatburkosok

Oszt�ly: Eml�s�k

Aloszt�ly: M�hlep�nyes eml�s�k

Rend: P�ratlan ujj� pat�sok

Alrend: L�alak�ak

Csal�d: L�f�l�k

Subgenus: Lovak

Przevalszki l�

H�zil�

Subgenus: Szamarak

N�biai vadszam�r

Szom�liai vadszam�r

H�zi vadszam�r

Subgenus: F�lszamarak

Onager - Ir�n

Kul�n - T�rkmeniszt�n

Dszigett�j - Mong�lia

Kiang - Tibet

Subgenus: Zebr�k

Alf�ldi zebra

Hegyi zebra

Subgenus: Gr�vy zebra

Gr�vy zebra

 

A lovak testfel�p�t�se

 

A l� testt�jai:

1.nyakszirti t�j�k, 2.fejtet�, 3.f�l t�j�ka, 4.hal�nt�k�rok (vakszem), 5.homlokt�j�k, 6.szem t�j�ka, 7.szembolti t�j�k, 8.szemg�d�r alatti t�j�k, 9.orrh�t, 10.orr oldals� t�j�k, 11.orr hegye, 12.orrajaki t�j�k, 13.k�ls� r�g�izom t�j�ka, 14.�llkapocsiz�let t�j�ka, 15.arcl�c, 16.pofa t�j�ka, 17.fels� ajak, 18.als� ajak, 19.�llcs�cs, 20.torokj�rat t�j�ka, 21.�rv�g�ny, 22.tark�, 23.hal�nt�kt�j�k, 24.f�lt�mirigy t�j�ka, 25.g�ge t�j�ka, 26.fels� nyak�l vagy s�r�ny�l, 27.nyak oldals� t�j�ka, 28.fejnyakkarom t�j�ka, 29.torkolati bar�zda, 30.szegyfejizom t�j�ka, 31.lapocka el�tti t�j�k, 32.h�t t�j�ka, 33.mar t�j�ka, 34.mellkas oldals� t�j�ka, 35.v�llkar t�j�k, 36.bordat�j�k, 37.borda�v, 38.sz�gy t�j�ka, 39.szegycsont t�j�ka, 40. borda alatti t�j�k, 41.lap�tos porc t�j�ka, 42.�gy�kt�j�k, 43.has oldals� t�j�k, 44.�hg�d�r vagy horpasz, 45.k�ld�k, 46.l�gy�kt�j, 47.haskorci red�, 48.vaszora vagy tasak, 49.keresztt�j�k, 50.far t�j�ka 51.k�ls� cs�p�szeglet, 52.�l�gum�, 53.farok, A)lapockaporc, B)lapocka t�vise, C)t�vis el�tti izom, D)t�vis m�g�tti izom, E)v�lliz�let t�j�ka, F)kar t�j�ka, G)k�ny�kb�b, H)h�romfej� karizom t�j�ka, I)alkar, K)el�ls� l�bt�, L)el�ls� l�bk�z�p (sz�r), M)el�ls� cs�diz�let t�j�ka, N)pata, O)cs�d, p�rta, pata t�j�ka, P)cs�p�iz�let �s tompor t�j�ka, Q)comb, R)t�rd t�j�ka, S)t�rdkal�cs, T)t�rdalji t�j�k, U)l�bsz�r, V)h�tuls� l�bt� (cs�nk), W)h�tuls� l�bk�z�p (sz�r), X)h�tuls� cs�diz�let t�j�ka, Y)pata, Z)cs�d, p�rta, pata t�j�ka

A l� csontv�za:

1.�llkapocs, 2.�llcsont, 3.szemg�d�r, 4.homlokcsont, 5.hal�nt�kcsont, 6.nyakcsigoly�k, 7.lapockaporc, 8.h�tcsigoly�k, 9.�gy�kcsigoly�k, 10.keresztcsont, 11.medencecsont, 12.farokcsigoly�k, 13.lapocka, 14.karcsont, 15.k�ny�kcsont, 16.ors�csont, 17.el�ls� l�bt� (k�zt�) csontjai, 18.el�ls� l�bk�z�p csontjai, 19.el�ls� v�gtag ujjcsontjai (cs�d-, p�rta-, paracsont), 20.szegycsont �s bord�k, 21.t�rdkal�cs, 22.combcsont, 23.s�pcsont, 24.sz�rkapocs, 25.sarokgum�, 26.a h�tuls� l�bt� (cs�nk) csontjai, 27.h�tuls� l�bk�z�p csontjai, 28.h�tuls� v�gtag ujjcsontjai (cs�d-, p�rta-, paracsont)

A l� fel�letes izmai:

a)k�ls� r�g�izom, b)v�ll-nyelvcsonti izom, c)Szegyfejizom, d)fejnyakkarizom als� r�sze, e)fejnyakkarizom fels� r�sze, f)sz�jizom, g)az als� f�r�szizom nyaki r�sze, h-h`)csukly�sizom, i)sz�les h�tizom, j)az als� f�r�szizom mellkasi r�sze, k)k�ls� bordak�zi izom, l)a fels� f�r�szizom h�tuls� r�sze, m)k�ls� ferde hasizom, n)k�z�ps� farizom, o)a combp�lya fesz�t�je, p)fel�letes farizom, r-r`)a comb k�tfej� izma, s)f�lig inas izom, t)m�ly szegyizom, u)fel�letes szegyizom kulcscsonti r�sze

 

A lovunk tart�sa

 

A l�tart�s nem kis felell�ss�g. Alaposan �t kell gondolni, hogy milyen fajt�j�, �s milyen k�pess�gekkel rendelkez� l� lesz sz�munkra a legmegfelel�bb. Lehet�leg kanc�t, vagy her�ltet v�lasszunk, ha teny�szt�sbe akarunk fogni, azt csak kell� tapasztalat megszerz�se ut�n tegy�k.

Ha lovakat akarunk tartani azt t�bbf�lek�ppen is megtehetj�k. P�ld�ul b�relhet�nk egy boxot egy telepen, �gy nem r�nk h�rul a gondoz�s am�gy h�l�s feladata, �s szinte csak akkor l�tjuk, ha lovagolni akarunk rajta. A m�sik megold�s ha otthon, mellett�nk alak�tunk ki helyet neki, �gy sokkal t�bbet t�r�dhet�nk vele, csal�dtag lesz, amit nagyon meg tud h�l�lni, arr�l nem is sz�lva, hogy milyen j� is n�zni az abrakot el�gedetten ropogtat� lovunkat, tudva, hogy h�l�s nek�nk a gondoskod�s�rt.

Ha �gy d�nt�nk, a lovunknak mellett�nk a helye, akkor m�rlegelni kell az elhelyez�s�t. A l�nak az a legjobb, ha nagy helye van, ahol futk�rozhat egy kicsit. �ppen ez�rt a min�l t�gasabb kar�m a legjobb nekik. Az ig�nytelenebb, sz�v�sabb lovaknak nincs is igaz�n sz�ks�g�k ist�ll�ra, csak egy es�be�ll�ra, ahov� vihar eset�n bevonulhatnak. Legfeljebb t�lre kell gondoskodni meleg helyr�l, azaz a legjobb az ilyen lovak tart�sakor egy csik�ist�ll�hoz hasonlatos �p�tm�nyt a kar�m k�zel�be rakni, aminek az ajtaj�t nagy hidegekben becsukva megv�dhetj�k lovainkat.

A m�sik a boxos rendszer� ist�ll�. Ha e mellett d�nt�nk, akkor figyelembe kell venni a lovunk mozg�sig�ny�t, �s naponta t�bb �r�ra ki kell vinn�nk �ket, mert a tart�s bez�rts�g komoly pszich�s zavarokhoz vezethet. Egy box nagys�g kb. 8-10 n�gyzetm�ter legyen. Egy ist�ll�ban a legfontosabb, hogy vil�gos, leveg�s, sz�raz legyen. Mindig tartsuk tiszt�n, rendben. A lovak al� szalm�t vagy f�r�szport tegy�nk, hogy felsz�vja a piszkot, �s ezt az almot lehet�leg naponta cser�lj�k.

1 - boxok

2 - abrakos kamra

3 - felj�rat a padl�sra

4 - szersz�mosmakra

5 - ledob�akna

1, 3 - boxok

2 - takarm�nyos

4 - k�zleked�folyos�

 

Ha megfelel�en gondozzuk, sok �r�m�nk lehet �j bar�tainkkal.

 

 

P�r sz� a lovak k�z�ss�g�r�l:

A lovak jellegzetess�geinek kialakul�s�ban els�sorban egykori �letter�k, a v�gtelen sztyeppe volt nagy hat�ssal. Csup�n az �ber, f�rge, a menek�l�sre mindig k�szen �ll� lovak maradtak �letben. A biztons�got a m�nes jelentette. A lovak k�z�ss�g�t egy vez�rcs�d�r ir�ny�tja, amelynek kem�nyen meg kellett k�zdenie a riv�lisaival ez�rt az el�kel� hely�rt. Vesz�ly eset�n, p�ld�ul egy ragadoz� felbukkan�sakor, az �llatok k�r alakban h�z�dnak �ssze �gy, hogy a leger�sebb feln�tt p�ld�nyok er�s h�ts� l�bukkal fordulnak a t�mad� fel�. Ha azonban siker�l id�ben �szrevenni�k a vesz�lyt, akkor a m�nes vill�mgyorsan elv�gtat.

A mai lovak �let�t alapvet�en az ember hat�rozza ugyan meg, de a megfelel� rangsor kialak�t�sa a legkisebb m�nesben is nagyon fontos dolog. A cs�d�r�ket �ltal�ban nem is tartj�k a t�bbi �llattal, hisz azok a szabad �let�kben is a m�nest�l k�l�nv�lva, k�l�n m�nest alkotva �lnek.

A kanc�k �s a fiatalabb �llatok k�z�tt a rangsor hamarosan kialakul. A hatalmi harcok ritk�n j�rnak komolyabb s�r�l�sekkel, de az�rt a harap�soknak, r�g�soknak gyakran igen hossz� ideig nyoma marad az �llaton. A lovak az embert t�rsk�nt (al�, mell�, f�l�rendelt), vagy ellens�gk�nt kezelik. A t�rsi viszonyt szeretettel �s gondoskod�ssal, az ellens�get a durva b�n�sm�ddal �rj�k el. Ha viszont nem b�nunk szigor�an vele, akkor al�rendeltek lesz�nk, �s ne csod�lkozzunk, ha p�r harap�st kaphatunk.

Ha egy lovat szeretn�nk tartani, sohase feledj�k, hogy a lovak velesz�letett tulajdons�ga a csapatszellem, mindig sz�ks�g�k van egy t�rsra. Sz�ks�g eset�n egy kecske, vagy egy szam�r is megteszi, de m�g egy macska is t�bbet �r a semmin�l.

 

A l� �pol�sa

 

Fontos, hogy mindig szem el�tt tartsuk:

A l� eg�szs�ge nagyr�szt �pol�j�t�l �s �polts�g�t�l f�gg.

A l� �pl�s�hoz sz�ks�ges eszk�z�k: l�kefe, l�vakar�, patavakar�, s�r�nyf�s�, gy�k�rkefe, tajt�kvon� k�s, szivacs, t�rl�ruha, oll�.

Napi �pol�s:

A lovat mindig le kell kef�lni munkav�gz�s el�tt, �s ut�n. Ehhez a l�kef�t haszn�ljuk, sz�r ment�n szedve ki a piszkot, amit a m�sik k�zben tartott vakar�val h�zunk ki. A hossz� sz�r�ket (s�r�ny, �st�k, farok) a gy�k�rkef�vel tiszt�tjuk, �s esetleg ki is f�s�lj�k. Naponta egyszer - lehet�leg az els� munkav�gz�s el�tt, a reggeli abrak ut�n - alaposan tiszt�tsuk meg a lovat (l�sd a f�rdet�s ut�ni teend�k), ezzel is el�seg�tj�k a rendes b�rl�gz�st, �s az esetleges betegs�geket idej�ben �szrevehetj�k.

F�rdet�s:

A lovat lemosni csak ny�ron, 20 fok f�l�tti h�m�rs�kleten szabad. A v�z h�m�rs�klete 15-20 fokos legyen A felhev�lt lovat ne f�r�ssz�k, l� has�t hideg v�zzel ne mossuk. A f�rdet�s ut�n a vizet a tajt�kvon�val h�zzuk le, majd szalm�val lecsutakoljuk. Ez ut�n alaposan lekef�lj�k, majd ut�na a lovat puha ruh�val megt�r�lj�k, a term�szetes testny�l�sokat (a szemet, az orrot, a sz�jny�l�st, a v�gbelet, �s a p�r�t vagy a vaszort) szivaccsal vagy nedves ruh�val megtiszt�tjuk - lehet�leg k�l�n szivacsot haszn�lva.

A farok �pol�sa:

A farkot t�p�ssel alak�thatjuk, vagy oll�val egyenesre v�ghatjuk. Nem szabad nagyon lev�gni, hisz a farok a l� v�dekez�szerve.

A l�b �pol�sa:

A cs�d�t �s a pat�t gy�k�rkef�vel tiszt�tjuk, majd lemossuk. A cs�d�n l�v� sz�rzetet meleg id�ben �rdemes leny�rni - de csak a hossz� cs�dsz�rzetet nem n�veszt� lovak eset�ben - , ha az hossszabb m�g pl. tavaszi vedl�s k�s�se miatt, ugyanis k�nnyen s�m�rt kaphat a l�.

A pat�t rendszeresen ellen�rizni kell, ki kell kaparni, nem szabad, hogy k�, vagy ak�rmi egy�b szoruljon bele. A pata nedvess�gtartalm�nak meg�rz�se �rdek�ben a pat�t pata�opol�val kenj�k be, hi�ny�ban parafin vagy �tolaj is j� (csak n�v�nyi eredet� olajok!). A pat�t kb. k�thavonta ellen�riztetni kell a kov�ccsal. Ha t�bbsz�r megy�nk a l�val orsz�g�ton, vagy gyorsabban kopik a pata akkor meg kell patkoltatni, �s a patkol�st 4-6 hetente meg�j�tani.

 

Szersz�moz�s a fogatban:

 

A fejre helyezett szersz�m nagyban hasonl�t a lovagl�shoz haszn�latossal. Csup�n er�sebb, �s a l� szeme mell� egy szemellenz� (szemz�) van er�s�tve. Erre a l� l�t�ter�nek besz�k�t�s�hez van sz�ks�g, orsz�g�ton k�zlekedve ezzel nem ilyed meg olyan k�nnyen.

A zabl�hoz a gyepl� (vagy farmatring) kapcsol�dik. A kocsis e seg�ts�g�vel tudja ir�ny�tani a lovat. Mivel ilyenkor nincs k�zvetlen �rintkez�s ember �s l� k�z�tt, ez�rt nagyobb szerep jut ilyenkor a hang �s ostor seg�ts�geknek. Egy utc�n baktat� lovaskocsit l�tva nem is gondoln�nk, hogy val�j�ban milyen neh�z is a kocsis feladata. Egy fogathajt� versenyen azonban m�r kevesen �llj�k meg a hely�ket. Az ilyen gyorsas�gi-, maraton- vagy akad�lyersenyek �ppen ez�rt nagy n�z�sereget vonzanak.

A kocsi vagy a szek�r el� a h�m seg�ts�g�vel fogj�k be a lovat. A kezdeti h�mok �ltal�ban csak egy b�rsz�jb�l �lltak, amit a l� nyak�n vetettek �t, �s a szek�rr�dra k�t�ttek. Ez zavarta a lovak l�gz�s�t, ez�ltal csak igen kis teljes�tm�nyre voltak k�pesek. Az ig�sh�m �s a sz�gyh�m megjelen�se hatalmas v�ltoz�sokat hozott. Ezek r�v�n a lovak a mell�kkel �s a v�llukkal tudj�k vontatni a terheket. A nagyobb s�lyok h�z�skor ig�sh�mot, kisebb er�kifejt�s eset�n pedig sz�gyh�mot haszn�lnak.

A sz�gyre illeszked� sz�j az istr�ngokban folytat�dik, �s el�l a tart�sz�jhoz kapcsol�dik. A sz�gyell�t a seg�dnyaksz�j tartja a megfelel� helyzetben. A sz�gyell�b�l indul ki a v�llsz�j m�g�tti h�tsz�j. A h�tsz�j fel�l a mar m�g� illeszked� k�p�ban, lefel� pedig a t�rzset k�r�lvev� hasl�ban folytat�dik. Az ig�s h�mban a nyakl�t egy vas- vagy fav�zra �p�lt, bel�l kip�rn�zott, gy�r�szer� eszk�z, az iga helyettes�ti. Hegyes vid�keken farh�mot is szoktak haszn�lni.

A kocsi el� fogott lovakt�l f�gg�en besz�l�nk egyes-, kettes-, h�rmas-, stb... fogatr�l. P�ros sz�m� lovat egym�s mell� fognak be (tandemben), h�rom lovat pedig vagy egym�s mell� (trojka) vagy egyet el�re �s kett�t h�tra. Minden befog�si m�dszer m�s �s m�s be�ll�totts�g� l�szersz�mot ig�nyel.

 

 

 

J�rm�dok

J�rm�dnak nevezz�k a nagyobb helyv�ltoztat�ssal j�r� mozg�st.

L�p�s:

Ez a l� leglass�bb �s leggyakrabban haszn�lt j�rm�dja. A l�p�sben az egyes l�bak egyenk�nt, adott sorrendben �rnek talajt, �gy n�gy patadobban�st hallhatunk. A patadobban�sok egyenletess�ge utal a helyes l�p�sre.

Iramai: �sszeszedett, k�z�p, ny�jtott l�p�s.

L�p�shossz: 140-200 cm.

Sebess�g: �tlag 6 km/�ra.

Poroszk�l�s:

N�h�ny vadon �l� �llat term�szetes j�rm�dja, ma m�r egyre kev�sb� jellemz� ez a j�rm�d a lovakra. Az �si l�fajt�kban azonban ma is gyakori. Poroszk�l� mozg�skor az azonos oldali l�bak egy�tt mozognak. Utaz�shoz nagyon k�nyelmes j�rm�d. Sebess�ge kb. az �get�ssel egyezik meg.

�get�s:

Hosszabb t�vols�gok megt�tel�re a legalkalmasabb j�rm�d, a lovak ebben tudnak nagyobb t�vokat megtenni. �get�sben az �tl�s l�bp�rok viszik el�re a testet. A k�t �tl�s l�b egyszerre lend�l, ez�rt k�t patadobban�s hallhat� (k�t �tem� mozg�s).

Iramai: lass�, �l�nk, verseny �get�s.

L�p�shossz: 160-180, 200-300, 400-600 cm.

Sebess�g: �tlag 10-17 km/�ra.

Vil�grekord: 69.7 mp alatt 1 km megt�tele.

V�gta:

A legterm�szetesebb gyors j�rm�d. A v�gt�t az egyik h�ts� l�b ind�tja, majd ezt k�veti az ellent�tes oldali �tl�s l�bp�r, majd a megmarad� mells� l�b. Azaz a v�gt�n�l h�rom patadobban�st hallhatunk (h�rom �tem� mozg�s). Besz�lhet�nk bal v�gt�r�l - ha bal el�ls� l�b l�p egyed�l - illetve jobb v�gt�r�l - ha a jobb el�ls� l�p harmadiknak.

Iramai: lass�, munka, gyors v�gta.

L�p�shossz: 350-500 cm.

Sebess�g: �tlag 30-50 km/�ra.

Vil�grekord: 54.25 mp alatt 1 km megt�tele.

Ugr�s:

Ugr�s el�tt a l� a k�t h�ts� l�b�val kit�maszt, majd a bels� el�ls� l�b�val elrugaszkodik. Ez ut�n mindk�t h�ts� l�bbal m�lyen a s�lypont al� ny�jtva a k�ls� el�ls� l�b k�zel�ben fog talajt. Ekkor a k�ls� el�ls� l�b�val elrugaszkodva hat�rozza meg az ugr�s magass�g�t, a h�tuls� l�bak pedig egyszerre elrugaszkodva el�re lend�tik a testet. A le�rkez�skor a bels� el�ls� l�b �r le el�sz�r, majd a k�ls� - ez viseli a teljes tests�lyt - fog talajt, majd egyszerre �rnek le a h�ts� l�bak �s l�p tov�bb a bels� el�ls�, �s ezut�n v�gt�zik tov�bb a l�.

Id�szak/Hely:	Eur�zsia	Amerika	D�l-Amerika
Holoc�n:	Equus	Equus	Equus
Pleisztoc�n:	Equus	Equus
Plioc�n:		Pliohippus Merychippus
Mioc�n:		Merychippus Parahippus
Oligoc�n:		Miohippus Mesohippus
Eoc�n:		Eohippus
Palaeoc�n:	Phenacodus