A munkav�gz�s energiasz�ks�glete, 400-600 kg-os lovakn�l

Zucht �s Hagemann (1848), Jackson �s Becker (1983), Pagan �s Hintz (1986) ul�n

*l� �s lovas egy�ttes t�mege

A munk�t v�gz� lovak feh�rje sz�ks�glete

A munkav�gz�s feh�rje-t�bbletig�nyt az izzadts�ggal t�voz� nitrog�n (1-3 g/l), a megn�vekv� fek�lis N vesztes�g, a n�vekv� izomt�meg feh�rjeig�nye �s a vastagb�l mikrofl�r�j�nak a feh�rje/energia ar�ny �lland�s�g�ra vonatkoz� ig�nye okozza.
Meyer (1992) 5:1 em�szthet� nyersfeh�rje/em�szthet� energia ar�ny fenntart�s�t javasolja, az NRC pedig 40 g ny. feh.lMcal DE (9,6 ny.fehIMJDE). 1 kg �l�s�lyra 6 g ny.f.

K�l�nb�z� lovak energia- �s feh�rje sz�ks�glete

Az ig�slovak energiasz�ks�glete

    Az izommunka sor�n felhaszn�lt t�bblet energia ig�s lovakn�l elm�letben k�nnyen kisz�m�that�, hiszen a kifejtett er� �s az �t m�rhet�, az izmokban keletkez� energi�nak csak 25-35 %-a alakul �t kinetikus energi�v�, a t�bbi h� form�j�ban t�vozik.
    Az ig�sl� munk�j�t mkp-ban szok�s m�rni. (Ez muszaki-mechanikai m�rt�kegys�g; 1 mkp = 9,807 J =  3,704 x 0,000001 LEh). Az ig�sl� munk�j�t �CSAG (1971) a k�vetkez�k�ppen csoportos�tja: k�nnyu munka (0.7-1.5 milli� mkp), k�zepes munka (1.5-2.0 milli� mkp), neh�z munka (2.0-3.0 milli� mkp) �s igen neh�z munka (3.0 milli� mkp f�l�tt).

Verseny-, sport- �s hobbilovak munkav�gz�s�nek energiasz�ks�glete

A mozg�s �ltal ig�nyelt t�bblet energi�t csak indirekt m�don lehet mcg�llap�tan�. Ez pedig laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�lt a felhaszn�lt oxig�n mennyis�g alapj�n t�rt�nik (20 KJ/I O₂)
A pontos DE sz�ks�glet meg�llap�t�s�t nemcsak a teljes�tm�ny k�r�lm�nyes m�r�se teszi neh�zz�, hanem a m�g fell�p� egy�b befoly�sol� t�nyez�k, a l� kond�ci�ja gyakorlotts�ga, t�pl�lts�ga, temperamentuma, a lovas s�lya, k�pzets�ge, de k�rnyezeti hat�sok. a talajszerkezet �s kl�maadotts�gok is szerepet j�tszanak.

Ha a munkaterhel�s (kg x km) nem nagyobb mint 3560, akkor a napi energiaig�ny (�letfenntart�s + munkav�gz�s) :

DE,MJ = 25 + 0,09 w + 21x - 2x²

ahol w a l� s�lya kg-ban x a megtett �t (km), a l�, lovas �s szersz�mzat s�ly�nak (kg) szorzata.

A leggyakorlatiasabb megk�zel�t�s szerint k�nny� munka eset�n 25, k�zepes munka v�gz�skor 50 �s neh�z munka v�gz�sekor 100%-al kell emelni az �letfenntart� energiasz�ks�gletet (De_�f.=1.4+0.03x testt�meg kg).

K�pletekben:
DE k�nny� munka = 1,25 x DE_�f

DE k�zepes munka = 1,5 x DE�f

DE neh�z munka = 2 x DE�f

 

A vehem�p�t�s energia- �s feh�rjessz�ks�glete

Magzat�p�t�sre csak a 9 -II. h� vemhess�g alatt kell t�bblet energia

        9. h�napban az �f. DE-n fel�l 10 -tO %

        10. h�napban az �f. DE-n fel�l: 13 - 15 %

        11. h�napban az �f. DE-n fel�l: 12 -20 %

T�bblet feh�rjeig�ny az utols� 3 -4 h�napban 100 kg �l�s�lyra 25 g em ny.feh/nap (NRC szerint: 10,5 gem. ny.feh.!/DE MJ naponta)

A tejtermel�s energia- �s feh�rjesz�ks�glete

A kanca tej �tlagos �sszet�tele: 10.5-13.0% sz�razanyagot, 1-1.3% zs�rt, 1.9-2.1% feh�rj�t, 7% tej cukrot (!), 0.07% kalciumot �s 0.04% foszfort tartalmaz.

Napi tejtermel�s 12 -18 I/nap

�tlagos energiatartalma: 2,0 MI/I ,

Az energia �s a feh�rjebe�p�l�s hat�konys�ga: 60%-os.

1l tej termel�s�hez sz�ks�ges 3,3 MJ DE �s 32 -35 g em ny. feh.


N�veked�s energia- �s feh�rjesz�ks�glete

1kg s�lygyarapod�shoz sz�ks�ges DE, kJ : y = 16 + 52x + 28x²

x : pillanatnyi �los�lya kifelettkori s�ly ismeret�ben

Pl. 200 kg-os csik� (600kg kg, s�ly) y = 16 + 52(200/600) + 28(200/600)² = 38,27 kJ DE

Napi nyersfeh�je ig�ny (g/nap) a napi DE MJ-ra vonatkoztatva:

v�lasztott csik�: 12 x DE

�ves csik�: 11 X DE

2 �ves csik�: 10,2 x DE

 �sv�nyianyag-sz�ks�glet
 

L�tfenntart� �sv�nyianyag-sz�ks�glet

Egy k�zepes m�ret� l� szervezete kb. 7 kg Ca-t �s 4 kg P-t tartalmaz, melyeknek 99, ill. 80 %-a a csont�llom�nyban tal�lhat�. Szerep�k a csontk�pz�d�sben �s a csontszerkezet stabilit�s�ban, a v�ralvad�sban, inger�let tov�bbit�ban, �s az izmok energia forgalm�ban van. A l�tfenntart� takann�nyadagon tartott lovak testt�meg kg -onk�nt 25 mg Ca-ot �s 10 mg P-t �r�tenek naponta.

A Na �s a CI a szervezet legfontosabb extracellul�ris ionjai �s �gy fontos szerepet kapnak az ozmotikus nyom�s fenntart�s�ban, a sav/b�zis egyens�ly �s v�zh�ztart�s szab�lyoz�s�ban. L�tfenntart�sra naponta kb. 20 mg Na �s 80 mg Cl/testt�meg kg-ot ig�nyel egy �tlagos m�ret� l�. A l�tfenntart�shoz sz�ks�ges s�mennyis�g - amely a Na �s CI sz�ks�gletet is fedezi - a takarm�nyfelv�tel 0,5 - 1 % -�ra becs�lhet�, amit legjobb nyal�s� form�ban adni. A l�takarm�nyok �ltal�ban s�ban szeg�nyek.

A K�lium a legfontosabb intracellul�ris kation, a sav-b�zis egyens�ly �s az ozmotikus nyom�s fenntart�s�ban van szerepe, de t�bb enzim aktivit�s�t �s az energetikai folyamatokat is befoly�solja. A szervezet K tartalm�nak 90 %-a van a sejteken bel�l. A k�liumig�ny kifejlett lovakn�l 60 mg/testt�meg vagy a takarm�nyadag 0,4 % -a. A l�takarm�nyok �ltal�ban gazdagok k�liumban.

Magn�zium az ideg-, izom-, �s csontsz�vet, valamint sz�mos enzim fontos alkot�ja. A b�ls�rral t�voz� magn�zium mennyis�ge 5.0 mg/testt�meg kg, a Mg felsz�v�d�sa pedig 40 -60 % k�z�tt v�ltozik. Napi ig�nye 15 mg Mg/testt�meg kg l�tfenntart�sra. �gy egy 500 kg �l�t�meg� l� 4,17 - 6,25 g Mg -ot ig�nyel naponta.

Munkav�gz�s �sv�nyianyag-sz�ks�glete

A termelt izzads�g mennyis�ge jelent�s lehet, k�nny� munk�ban 5-10, k�zepesben 10-30 �s neh�zben 30-70 ml/ttkg.

Egy kilogramm izzads�g 98.5% vizet, 0.2 gramm feh�rj�t, 0.8 gramm karbamidot, 3-3.6 gramm n�triumot, 5.5 gramm kl�rt, 1.5 gramm k�liumot, 200 mg kalciumot, 150 mg anorganikus foszfort, 120 mg magn�ziumot, 20 mg vasat, 4 mg rezet, 10 mg cinket �s 30-100 mg folsavat tartalmaz (MEYER, 1986), ez�rt els�sorban iv�v�z �s konyhas� p�tl�s�r�l kell gondoskodni.