Shagya arab

A shagya arab a magyar bábolnai ménesből származik, ahol 1836-ban az akkor hatéves Shagyát megszerezték a beduinoktól. Shagya feltűnő, krémszínű ló volt – félig tiszta arab és egy telivér kancától származott, részben spanyol és magyar vérrel. Az 1,59 m magas Shagya azonban magasabb volt a tiszta araboknál. A tenyészcélt csak mintegy 6 év alatt érték el.

Felhasználás

Korábban a shagya arabot a lengyel és az osztrák-magyar hadseregben hadilónak használták. Ma a nagyon sokoldalú lovat szinte minden sportágban megtaláljuk – elsősorban a fogathajtásban.

Küllem

A shagya arab szőre finom, sörénye és farka vékony szálú, ezeket nem fésülik. Az arab befolyás a hajlott fejben, a nyílt orrlyukakban, a keskeny szájban és a nagy szemekben, a széles homlokban, valamint az élénk füljátékban és az éber, intelligens befolyásban jut kifejezésre. A ló azonban nagyobb tömegű, mint a finom arabok, válla a nyerges lovakhoz hasonlóan ferde, a mar pedig kifejezett, a far korrekt és erős, a paták megfelelően nagyok és teltek, a legtöbb shagya szürke.

  Minden lovat megbélyegeznek azért, hogy a tenyészetet és a vonalat azonosítani lehessen.

Jellemzők

Az agilis, élénk shagya mozgása, menése szabad, és mind rövid, mind hosszú távon gyors ló. A nagyon kitartó állat elsősorban a fogathajtásban kiváló.

Marmagasság

1,52 m körül

Forrás: Gabo: Lovak