A LOVAK F�BB TAKARM�NYAl

1. A lovak term�szetes t�pl�l�kforr�sa a legel�.

2. A legel� f�ve nagy feh�rje m�sz �s foszfor tartalm�, igen sokf�le vitamint biztos�t. P�tl�lagos takarm�nyoz�s azonban a legt�bb esetben sz�ks�ges.

3. A tavaszi nagy feh�rje, vitamin �s �sv�nyi anyag tartalm� n�ved�k igen magas v�ztartalma miatt a l� gyakran nem fogyaszt elegend� mennyis�get. Az �rett n�v�ny m�s t�panyagokhoz viszony�tott magas rosttartalma k�vetkezt�ben nem el�gs�ges a felv�tel, mindk�t esetben kieg�sz�t�sre ker�l sor.

4. A l� napi 90-100 kg-ot legel Ie a vir�gz�s el�tti fenof�zisban lev� f�b�l. K�s�bb ez a mennyis�g 50-60 kg-ra cs�kken.

5. A lovak 8-11%-kal t�bb id�t ford�tanak legel�sre, mint a szarvas marh�k, valamint nagyobb mozg�ssz�ks�glet�k miatt nagyobb a tapos�si k�r. A l� m�lyen harapja a f�vet, mely a gyep regener�ci�j�t meghosszabb�thatja.

6. K�l�n�sen k�nyesek a lovak �vr�l �vre ugyanazon legel�n t�rt�n� legeltet�sre, a gyep t�lterhel�s�re, amely legel�unts�got eredm�nyez.

7. Hat�sos v�dekez�s, ha a l�legel�ket 2-3 �v ut�n legal�bb egy �ven kereszt�l marh�val hasznos�tj�k.

8. A lovak szelekt�v legel�se sor�n a kev�sb� �rt�kes gyepalkot�k elszaporodnak.

9. Els��ves gyepes�t�st l�val ne legeltess�nk

10. A gyepekben a lovak sz�m�ra leg�rt�kesebb n�v�nyek:
-R�ti perje - R�ti kom�csin - Csom�s ebir - Angol perje - Puha rozsnok -R�ti csenkesz -V�r�s csenkesz - Sziki m�zp�zsit -Tarackos tippan -Feh�r here - Tar�jos cincor - Szarvaskerep - S�rkerep lucerna - Keskenylevel� b�kk�ny -Sov�ny perje - Aranyzab - V�r�shere - R�ti lednek - R�ti csenkesz

11. M�rgez� n�v�nyek:
-Ny�ri h�rics -Tavaszi h�rics - K�z�ns�ges farkasalma - Nadragulya -Mocs�ri g�lyah�r - Felfut� szul�k - �szi kikerics - Mezei szarkal�b -M�jusi gy�ngyvir�g - Apr� szul�k - Herefojt� aranka - Csattan� maszlag -Gy�sz�vir�g - Csik�fark - Mezei zsurl� - Mocs�ri zsurl� - Kerek repk�ny -H�zi len - Szud�ni f� - Szegletes lednek - V�r�s feny� - F�ldi bodza
 

Sz�n�k
 

1. Lovak r�sz�re az idej�ben (t�bbnyire a vir�gz�s kezdet�n) kasz�lt, illatos kem�ny sz�r� sz�na a legjobb.

2. T�pl�l��rt�k�k f�gg:
- a botanikai �sszet�telt�l,
- a kasz�l�skori veget�ci�s st�diumt�l, - a betakar�t�s m�dj�t�l,
- a betakar�t�si id�szak alatti id�j�r�st�l, - a n�ved�kek sz�m�t�l.

3. A sz�n�kat botanikai �sszet�tel�k szerint f�sz�n�kra, pillang�s sz�n�kra �s kever�k sz�n�kra szok�s felosztani

4. A sz�naf�l�kben a lovak sz�m�ra leg�rt�kesebb n�v�nyek:

-Angol perje (Lolium perenne)
-R�ti csenkesz (Festuca pratensis)
-R�ti ecsetp�zsit (Alopecurus pratensis)
-Tarajos cincor (Cinosusrus cristatus)
-R�ti komocsin (phleum pratense)
-Illatos borj� p�zsit (Anthoxantum odoratum)
-Csom�s eb ir (Dactilis glomerata)
-Pelyhes selyemperje (Holcus lanatus)
-R�ti perje (Poa pratensis)
-L�here (Trifolium repens)
-V�r�s here (Trifolium pratense)
-Szarvaskerep (Lotus comiculatus)
-R�ti b�kk�ny (Lathyrus pratensis)
- -Hever� l�here (Trifolium procubens)
-Takarm�ny baltacin (Onobrichis viciaefolia)
-Francia perje (Arrhenatherum avanaceum) (Kov�csy-Monostori,1905).

 

K�l�nb�z� takarm�nyokb�l megehet� napi mennyis�g, kg

(500-600 kg-os l�)

Iv�v�z
 

A l� v�zig�ny�t az elfogyasztott takarm�ny sz�razanyag-tartalma, a munka �s a k�ls� h�m�rs�klet szabja meg. �ltal�ban I kg sz�razanyagra 3 I v�zfogyaszt�st sz�molhatunk. A napi �tlagos v�zfogyaszt�s 20-30 liter, de nagy h�s�gben ez 40-50 literre emelkedhet. Ha szabad v�ly�ra j�rnak, akkor c�lszer� a v�ly� felett egy rudat vezetni, hogy ne tudja a fej�t a v�zbe m�rtani, �gy nem fr�csk�lni ki.
A kanc�kat t�bbsz�r kell kell itatni, legel�si napokon. Az a legjobb, ha kedv�k szerint kereshetik fel az itat�v�ly�t. Ha id�nk�nt hajtj�k �ket a v�ly�ra �gyelni kell arra, hogy elegend� v�z �lljon rendelkez�s�kre �s hogy minden csik�nak lehet�s�ge legyen inni. Rendszerint a hitv�nyabb egyedek vannak h�tul a rangsorban �s ha �ppen ezek nem jutnak elegend� mennyis�g� iv�v�zhez m�g hitv�nyabbak lesznek.
A l� eg�szs�g�nek �rdek�ben ne adjunk szerves anyagot tartalmaz� vizet. Az �sott k�t messze legyen a tr�gya telept�l �s az egy�b szennyez�si lehet�s�gekt�l.