Táplálóanyagok jelentősége és szükségletük
A lovak egészségük fenntartásához, szaporodásukhoz, növekedésükhöz, teljesítmény nyújtásához energiát, valamint tápláló anyagokat, mint fehérjét, makro- és mikroelemeket, vitaminokat, valamint strukturális és ballaszt anyagokat igényelnek
A táplálóanyag igényt befolyásoló főbb tényezők:
- a táplálóanyag-szükségletben és hasznositásban az egyedek közötti különbség - a teljesitmény ( munkavégzés, vemhesség, fedeztetés, tej termelés)
- a lovakkal etetett takarmányok egymásra hatása
- az állatok felnevelése
- a környezeti feltételek (hőmérséklet, elhelyezés gondozás, stb.)
- betegségek
A létfenntartó táplálóanyag-, energia- és fehérje szükséglet
A létfenntartó táplálóanyag szükséglet
A létfenntartás táplálóanyag-igénye függ a ló testtömegétől (W) ill. az anyagcsere testtömegtől (WO,75) , a környezeti feltételektől és az egyedi emésztés és anyagcsere tulajdonságoktól. A létfenntartó igény magába foglalja azt az önkéntes aktivitást is, amely szükséges az állat jó közérzetéhez, még akkor is, ha az állat nem teljesit, nem termel.
A létfenntartó energiaszükséglet
A lovak létfenntartó energia-szükséglete azzal a DE-mennyiséggel egyenlő, amellyel a lovak fenntartják élőtömegüket normális aktivitás mellett. Ez 10- 35%-kal több az un. alapanyagcsere ("éhezési hőtermelés") energiaigényénél.
DLG (1981) ajánlása 0,6 MJDE/W0.75
Az NRC ajánlása:
600 kg-os élőtömeg határig : DE (Mcal/nap) = 1,4 + 0,03 w ilietve DE (MJ/nap)= 5,9+0,13W
600 kg-os testtömeg felett: DE(Mcal/nap) = 1.82 + 0,0383 w - 0.000015w2
illetve: DE(MJ/nap) = 7,6 +0,16w-0,00006w2
ahol w a ló súlya kg-ban, DE a létfenntartás energia szükséglete
Pl.:500 kg-os ló éf. DE igénye: 5,9+0,13x500=70,9 MJ DE
Létfenntartó fehérje szükséglet
A létfenntartás fehéljeszükségletét a szervezet elkerülhetetlen nitrogén veszteségének és a vastagbél mikroorganizmusainak fehélrje igényének mértéke határozza meg.
Az átlagos napi szükséglet 0,39 -1.0 g emészthető nyersfehérje vagy 1,3g nyersfehérje testsúly kg-ként. Létfenntartásra és munkát végző lovak részére 5 g emészthető ny.feh/MJ DE arány javasolt.
A munkavégzés táplálóanyag-, energia- és fehérje szükséglete
A munkavégzés táplálóanyag szükséglete
A létfenntartó tápanyagszükségleten felül a lovak a lovak a különböző intenzitású munkavégzéshez, a szaporodáshoz és növekedéshez eltérő mennyiségű tápanyagot igényelnek. A munkavégzés (ígavonás, sport) táplálóanyag szükséglete az igénybevétel intenzitásától, időtartamától, az állat kondíciójától, edzettségi állapotától, a lovas, illetve a vontatott kocsi súlyától és a környezeti hőmérséklettől függ.
- Lovaknál az energia igényt emészthető energiával (DE) fejezzük ki.
- Az állatok mozgásának alapja a harántcsíkolt izmok legkisebb egységeinek, a miofibrillumoknak az összehúzódása
- Az izmok összehúzódása a miofibrillumokban lévő globuláris aktín és miozin egyesülésének eredményeként jön létre, és fibrilláris aktín képződik, miközben az izomrostok eredeti hosszuknak felére, harmad ára húzódnak össze.
- A folyamathoz szükséges energiát az ATP (adenozin-trifoszfát) és ADP (adenozin-di foszfát) nagy energiatartalmú kémiai kötéseinek felbomlása szolgáltatja. Összehúzódás során az izmokban raktározott ATP-ből ADP keletkezik és így kb. 0,2 kJ /testtömeg kg energia szabadulhat fel, ami csak .10-20 kontrakciót tesz lehetővé.
- Az izmokban, elernyedésük során az ADP, kreatin-foszfát segítségével ATP- vé alakul vissza. Így az izmokban raktározott energia kb. 100 összehúzódás hoz elegendő (1 KJ/testtömeg kg).
- Hosszabb távú izommunkához szükséges energiaforrást az izmokban tárolt ill. vér által folyamatosan oda- szállított glükóz jelenti, melynek 1móljából aerob viszonyok között 38 mol ATP keletkezik. .
- Hirtelen, vagy hosszan tartó nagy megterhelés esetén az izomsejtekben oxigénhiány lép fel, melynek következtében a szervezet az anaerób glükolízisen keresztül jut ATP-hez, így azonban 1 mól glükózból csak 2 mol ATP és tejsav keletkezik.
- Amennyiben a tejsavképződés mél1éke tartósan meghaladja a lebontási folyamatok lehetőségeit, fáradtsági tünetek jelentkeznek, súlyos esetben pedig kimerültség, majd a savbázis egyensúly zavara következik be.
- Ha kimerülnek az állat glikogén tartalékai és a glükoneogenezis sem tud elegendő mennyiségű glükózt előállítani, a szervezet kény1elen először az izomsejtekben raktározott rövid- és hosszúláncú zsírsavakat "elégetni".
- Továbbiakban az intramuszkuláris zsír, majd a szervezet zsírtartalékai kerülnek felhasználásra. Meyer (1992) szerint jó kondíciójú lovak esetében 30-50 g testtömeg kg zsír áll rendelkezésre ilyen irányú mobilizációra, ez 1- 2 MJ/testtömeg kg energiát jelent.
Munkavégzés energiaszükséglete
Hintz és mtsai 1l97tl és Kossihiés mtsai It 9721
|
Munkavégzés |
Emészthető energia (DE) szükséglet kJ/óra/testtömeg kg |
| Lassú járás |
2,09 |
| Lassú üget, könnyű vágta |
20,92 |
| Gyors ügetés, vágta, könnyű ugrás |
52,30 |
| Vágta galopp, ugrás |
96,23 |
| Igen nehéz munka (pl.verseny) |
163,18 |
A munkavégzés energiaszükséglete, 400-600 kg-os lovaknál
Zucht és Hagemann (1848), Jackson és Becker (1983), Pagan és Hintz (1986) ulán
| Mozgásmód |
|
|
KJ D E/kg |
testtömeg* |
| |
|
km/h |
km-enként |
óránként |
| Lépés |
lassan |
3-3,5 |
1,2-1,8 |
5 |
| |
gyorsan |
5-6 |
1,8 |
la |
| Ügetés |
könnyű |
12 |
2,3 |
28 |
| |
közepes |
IS |
2,7 |
40 |
| |
gyors/rövid vágta |
18 |
3,2 |
58 |
| Vágta |
közepes |
21 |
3,9 |
82 |
| |
gyors |
30 |
5-6 |
162 |
| |
verseny vágta |
50-60 |
40-ig |
|
*ló és lovas együttes tömege
A munkát végző lovak fehérje szükséglete
A munkavégzés fehérje-többletigényt az izzadtsággal távozó nitrogén (1-3 g/l), a megnövekvő fekális N veszteség, a növekvő izomtömeg fehérjeigénye és a vastagbél mikroflórájának a fehérje/energia arány állandóságára vonatkozó igénye okozza.
Meyer (1992) 5:1 emészthetö nyersfehérje/emészthető energia arány fenntartását javasolja, az NRC pedig 40 g ny. feh.lMcal DE (9,6 ny.fehIMJDE). 1 kg élősúlyra 6 g ny.f.
Különböző lovak energia- és fehérje szükséglete
Az igáslovak energiaszükséglete
Az izommunka során felhasznált többlet energia igás lovaknál elméletben könnyen kiszámítható, hiszen a kifejtett erő és az út mérhető, az izmokban keletkező energiának csak 25-35 %-a alakul át kinetikus energiává, a többi hő formájában távozik.
Az igásló munkáját mkp-ban szokás mérni. (Ez muszaki-mechanikai mértékegység; 1 mkp = 9,807 J = 3,704 x 0,000001 LEh). Az igásló munkáját ÓCSAG (1971) a következőképpen csoportosítja: könnyu munka (0.7-1.5 millió mkp), közepes munka (1.5-2.0 millió mkp), nehéz munka (2.0-3.0 millió mkp) és igen nehéz munka (3.0 millió mkp fölött).
Verseny-, sport- és hobbilovak munkavégzésének energiaszükséglete
A mozgás által igényelt többlet energiát csak indirekt módon lehet mcgállapítaní. Ez pedig laboratóriumi körülmények közölt a felhasznált oxigén mennyiség alapján történik (20 KJ/I O2)
A pontos DE szükséglet megállapítását nemcsak a teljesítmény körülményes mérése teszi nehézzé, hanem a még fellépő egyéb befolyásoló tényezők, a ló kondíciója gyakorlottsága, tápláltsága, temperamentuma, a lovas súlya, képzetsége, de környezeti hatások. a talajszerkezet és klímaadottságok is szerepet játszanak.
Ha a munkaterhelés (kg x km) nem nagyobb mint 3560, akkor a napi energiaigény (életfenntartás + munkavégzés) :
DE,MJ = 25 + 0,09 w + 21x - 2x2
ahol w a ló súlya kg-ban x a megtett út (km), a ló, lovas és szerszámzat súlyának (kg) szorzata.
A leggyakorlatiasabb megközelítés szerint könnyű munka esetén 25, közepes munka végzéskor 50 és nehéz munka végzésekor 100%-al kell emelni az életfenntartó energiaszükségletet (Deéf.=1.4+0.03x testtömeg kg).
Képletekben:
DE könnyű munka = 1,25 x DEéf
DE közepes munka = 1,5 x DEéf
DE nehéz munka = 2 x DEéf
A vehemépítés energia- és fehérjesszükséglete
Magzatépítésre csak a 9 -II. hó vemhesség alatt kell többlet energia
9. hónapban az éf. DE-n felül 10 -tO %
10. hónapban az éf. DE-n felül: 13 - 15 %
11. hónapban az éf. DE-n felül: 12 -20 %
Többlet fehérjeigény az utolsó 3 -4 hónapban 100 kg élősúlyra 25 g em ny.feh/nap (NRC szerint: 10,5 gem. ny.feh.!/DE MJ naponta)
A tejtermelés energia- és fehérjeszükséglete
A kanca tej átlagos összetétele: 10.5-13.0% szárazanyagot, 1-1.3% zsírt, 1.9-2.1% fehérjét, 7% tej cukrot (!), 0.07% kalciumot és 0.04% foszfort tartalmaz.
Napi tejtermelés 12 -18 I/nap
Átlagos energiatartalma: 2,0 MI/I ,
Az energia és a fehérjebeépülés hatékonysága: 60%-os.
1l tej termeléséhez szükséges 3,3 MJ DE és 32 -35 g em ny. feh.
Növekedés energia- és fehérjeszükséglete
1kg súlygyarapodáshoz szükséges DE, kJ : y = 16 + 52x + 28x2
x : pillanatnyi élosúlya kifelettkori súly ismeretében
Pl. 200 kg-os csikó (600kg kg, súly) y = 16 + 52(200/600) + 28(200/600)2 = 38,27 kJ DE
Napi nyersfehéje igény (g/nap) a napi DE MJ-ra vonatkoztatva:
választott csikó: 12 x DE
éves csikó: 11 X DE
2 éves csikó: 10,2 x DE
Ásványianyag-szükséglet
Létfenntartó ásványianyag-szükséglet
Egy közepes méretű ló szervezete kb. 7 kg Ca-t és 4 kg P-t tartalmaz, melyeknek 99, ill. 80 %-a a csontállományban található. Szerepük a csontképződésben és a csontszerkezet stabilitásában, a véralvadásban, ingerület továbbitában, és az izmok energia forgalmában van. A létfenntartó takannányadagon tartott lovak testtömeg kg -onként 25 mg Ca-ot és 10 mg P-t ürítenek naponta.
A Na és a CI a szervezet legfontosabb extracelluláris ionjai és így fontos szerepet kapnak az ozmotikus nyomás fenntartásában, a sav/bázis egyensúly és vízháztartás szabályozásában. Létfenntartásra naponta kb. 20 mg Na és 80 mg Cl/testtömeg kg-ot igényel egy átlagos méretű ló. A létfenntartáshoz szükséges sómennyiség - amely a Na és CI szükségletet is fedezi - a takarmányfelvétel 0,5 - 1 % -ára becsülhető, amit legjobb nyalósó formában adni. A lótakarmányok általában sóban szegények.
A Kálium a legfontosabb intracelluláris kation, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában van szerepe, de több enzim aktivitását és az energetikai folyamatokat is befolyásolja. A szervezet K tartalmának 90 %-a van a sejteken belül. A káliumigény kifejlett lovaknál 60 mg/testtömeg vagy a takarmányadag 0,4 % -a. A lótakarmányok általában gazdagok káliumban.
Magnézium az ideg-, izom-, és csontszövet, valamint számos enzim fontos alkotója. A bélsárral távozó magnézium mennyisége 5.0 mg/testtömeg kg, a Mg felszívódása pedig 40 -60 % között változik. Napi igénye 15 mg Mg/testtömeg kg létfenntartásra. így egy 500 kg élőtömegű ló 4,17 - 6,25 g Mg -ot igényel naponta.
Munkavégzés ásványianyag-szükséglete
A termelt izzadság mennyisége jelentős lehet, könnyű munkában 5-10, közepesben 10-30 és nehézben 30-70 ml/ttkg.
Egy kilogramm izzadság 98.5% vizet, 0.2 gramm fehérjét, 0.8 gramm karbamidot, 3-3.6 gramm nátriumot, 5.5 gramm klórt, 1.5 gramm káliumot, 200 mg kalciumot, 150 mg anorganikus foszfort, 120 mg magnéziumot, 20 mg vasat, 4 mg rezet, 10 mg cinket és 30-100 mg folsavat tartalmaz (MEYER, 1986), ezért elsősorban ivóvíz és konyhasó pótlásáról kell gondoskodni. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
A hét lovát minden héten frissítem! Kicsit megújult a honlap a stílusa a színe és a logó is más lett! Egérkövetőt is tettem fel! Most egy kicsit a tartalmat is szerkesztem, építgetem! :))