(Natural Horse-Man-Ship = természetes módon való foglalkozás a lovakkal, illetve Természetes "Lovazás" - nehéz lefordítani, mert nincs rá megfelelő szavunk. "LOVAZÁS" alatt itt a lóval való összes tevékenységünket -és nem csak a lovaglást értjük.) Sokféle lovasember létezik a világon, akik különféle stílusokban, különféle módszerek szerint foglalkoznak lovaikkal. Egyesek egyéni módszereket, egyéni stílust alakítanak ki, saját megfigyeléseik, tapasztalataik alapján. Pat Parelli módszere a Natural-Horse-Man-Ship - ahogy Ő mondja: "valójában olyan régi, hogy ma már újra újnak számít". PP a könyv elején egy érdekes problémát vet fel: miért van az, hogy annak ellenére, hogy az emberek többsége vonzódik a lovakhoz és sok közülük ki is próbálja a lovaglást, mégis a kezdő lovasok 80%-a egy éven belül, és a maradék 20%-a 5 éven belül felhagy a lovaglással. Szerinte ez azért történik így, mert a lóról a lovaglásról az embereknek általában álomszerű elképzelései vannak. Szabadon vágtatni egy gyönyörű, kecses ló hátán a legtöbb ember számára egy vágyálom. Az első próbálkozás után azonban kiderül, hogy a ló kirázza a lovas lelkét, le lehet róla esni, nem arra megy, amerre lovasa szeretné. Vagyis a szokásos közhelyek (miszerint lovagolni egyszerű: csak fel kell nyergelni a lovat, rá kell ülni, majd ha el akarunk indulni vele, meg kell rúgni az oldalát, ha meg akarjuk állítani csak meg kell húzni a szárat, stb�) nem működnek. A lovaglás nem ilyen egyszerű! Ahhoz, hogy kellemes élményt nyújtson mindkét partner részéről bizonyos TUDÁS-t feltételez. Könyve nem a lovak, hanem inkább a lovasok képzéséről szól. Elmélete szerint egy lovasnak nemcsak a lovát kell képeznie, hanem sokkal inkább saját magát. Könyvében szeretné az olvasót a lovak megértésére, a velük való kapcsolatteremtésre megtanítani, hogy később egymás partnerei lehessenek. A NATURAL HORSE-MAN-SHIP 8 alapelve (a teljesség igénye nélkül): 1. Lovazni, természetes módon lehet - ami azt jelenti, hogy az embernek, ahhoz, hogy a lóval megfelelő képen tudjon bánni, tudnia kell ló módjára gondolkozni, vagyis ismernie kell annak természetét, ösztönrendszerét, viselkedésmódját. 2. Törekedjünk a változatosságra! Pl. Ha 3 napon keresztül mindig a kijáratnál fejezzük be a munkát, a negyedik napon ne csodálkozzunk, ha a kijárathoz érve a ló azt hiszi, vége a munkának. 3. A ló-lovas közti kommunikációnak kétoldalúnak kell lennie. Pl. egyoldalú a kommunikáció akkor, amikor a lovas túl durva kezére a ló jelzés képen kinyitja a száját és amire a lovas csak az orrfék szorosabbra húzásával válaszol. 4. Felelősség. A ló részéről: tanulja meg kordába tartani menekülési reflexét, maradjon mindig a szárak között és ne tekingessen összevissza. Az ember részéről: viselkedjen partnerként és ne félemlítse meg a lovat, legyen biztos ülése, és gondolkodjon ló módjára. 5. Magatartásunk legyen mindig fair. Próbáljuk elérni, hogy amit mi akarunk, azt lovunk is akarja, azzal, hogy a nemkívánatos dolgok legyenek nehezebben véghezvihetők 6. Meg kell tanulni olvasni a testbeszédet. Pl. ha a ló nyalja a száját, akkor megértette és elfogadja a szituációt. Ha a füle hátrafele áll, akkor bizonytalan és ekkor jó, ha vigyázunk! Ha az ember nincs tisztában azzal, hogy a ló mit olvas le az ő mozdulataiból, akkor könnyen félreértésekre kerülhet sor. Pl. Helytelen, ha a lovat, számára agresszív tartással (a szemébe nézve, vele szembe fordulva, egyenes vonalon) akarjuk megközelíteni. 7. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak az ember képzi a lovat, hanem a ló is az embert. Az egyik legnagyobb hiba, hogy kezdő lovas csikót vesz magának, vagy a gyermekünknek csikót veszünk, mondván, hogy "együtt nőjenek fel". Számukra olyan ló lenne szükséges, ami már megtanulta, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni. Pl. sok lovas nem rója fel hibaként lovának, ha felszállás közben az nem áll nyugodtan, mozdulatlanul, mert nem is gondolja, hogy ez másként is lehetne. Pedig ez nagyon sok baleset forrása volt már. 8. A tanár munkaeszköze: a cél és az idő. Először a lónak alapdolgokat tanítunk meg azokat, amiket szeretnénk, hogy tudjon, majd ehhez célt adunk, hogy azok értelmet nyerjenek. Pl. megtanítjuk az oldaljárásokra, hogy később ki tudjunk egy kaput nyitni. Fordítsunk elég időt az alapok megtanítására, hagyjunk elég időt a ló számára a megértésre. Más szóval, haladjunk lassan, hogy gyorsan célhoz érhessünk!